2803 találat a(z) szja cimkére
Külföldi személy magyarországi vagyonkivétje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik tagja nyugdíjas, német, a másik tagja nyugdíjas, magyar állampolgár. Jelenleg egyszerűsített végelszámolás alatt áll a cég, a vagyoni kivét adó- és járulékfizetési kötelezettségének számításában kérném segítségüket. Eddig a külföldi állampolgárnak nem volt osztalékjövedelme vagy egyéb kivétje, szükséges-e beszerezni bármilyen igazolást az adózás miatt? Illetve milyen adó- és járulék terheli a vagyoni kivét összegét a külföldi, illetve a belföldi nyugdíjas esetén? Külföldi esetén is van bevallási kötelezettség a 08-as nyomtatványon? Van-e bármilyen egyéb kötelezettsége ezzel kapcsolatban a kft.-nek? Válaszukat előre is köszönöm! S.M.
Nők 40 év jogosultsági idős nyugdíja melletti keresetkorlát
Kérdés
Szeretném kérdezni, hogy a nők kedvezményes nyugdíja mellett munkaviszonyban dolgozónak is csak szja-t kell fizetnie, igaz? És az éves keresetkorlát rá vonatkozik?
Külföldről származó osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély Romániai székhelyű, és Romániában működő vállalkozás tulajdonosa. Ezen cégtől osztalékot szerzett, mely után 5 százalék adó került levonásra Romániában. Erről szóló igazolással rendelkezik. Kérdésem az lenne, hogy Magyarországon ezen osztalék után fizetendő 15 százalék szja-ból levonható-e a Romániában megfizetett 5 százalék adó. Másik kérdés, hogy ezen osztalék után a magyar jogszabályok szerint fizetendő szociális hozzájárulási adót is meg kell-e fizetni.
Közös képviselő - erdőgazdálkodó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermelő, aki magánszemélyek által megbízott erdőgazdálkodó is. Erre az évre szeretnének kifizetni ~ 2 M forintot a tagoknak. Az erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján, én úgy értelmezem, hogy többlet haszonbérletet lehet fizetni. Osztalékot semmiképpen, mert nem erdőbirtokossági társulatról van szó. Véleményem szerint mindenkivel haszonbérleti szerződést kell(ett) kötni, továbbá az erdőgazdálkodó mint őstermelő, meg kell hogy fizesse a 2 M forint költség után a 15 százalék szja-t és a 17,5 százalék szochót. A fennmaradó összeget lehetne felosztani a tagok között. Kérdésem önök felé az, hogy jól értelmezem-e a jogszabályt? Amennyiben igen, egy megerősítést kérnék erre vonatkozóan. Amennyiben nem, úgy tisztelettel kérem, szíveskedjenek a helyes megoldást részemre megírni. Várom válaszukat! Köszönettel és tisztelettel: egy könyvelő
Önálló tevékenység, ingatlan értékesítés, szocho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy orosz állampolgár - aki jelenleg még csak adóazonosító jellel rendelkezik - 6 db lakást épített, és az idei évben értékesíti. Most fog adószámot kiváltani, hogy a vevőknek számlát is tudjon kiállítani. Az értékesítést 5 százalékos áfa terheli. Szeretném megkérdezni, hogy a jövedelem megállapításánál alkalmazhatja-e a 75 százalék költség, 25 százalék bevétel módszert? A telket, melyen 50 százalékos készültségű lakások voltak 2012-ben szerezte, illetve nem rendelkezik számlákkal. A használatbavételi engedélyt idén kapta meg. Az szja megállapításának módjától függetlenül szeretném megkérdezni, hogy ezen ingatlanértékesítésekből származó (gazdasági tevékenység), önálló tevékenységből származó jövedelmet Magyarországon semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező orosz állampolgárnak az szja-n kívül van-e szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? Amennyiben van, érvényesíthető-e a "felső határ". Köszönöm szépen! Hegedűsné
Részvényátruházás
Kérdés
Jelentős befektetés kapcsán a befektető az alapítók egy részére kötelezővé tette, hogy a részvényeiből névértéken 5%-os részesedést biztosítsanak egy kulcsembernek. A jogi háttér rendezve, a bejelentés a cégbíróságnak folyamatban, majd következik az utalás a részvényszámlák között. A kérdésem, hogy a részvény szerzőnek az szja-törvény 77/A § (1) szerinti személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, tekintettel arra, hogy nem viszterhes szerződés keretében történik a részvényátruházás. Van-e ebben a tranzakcióban valami adócsökkentési lehetőség? Arra való tekintettel, hogy kifizetőhely nincs (magánszemélyek közötti részvényátruházás), az adóbevallás és az adó megfizetése az éves határidőkor esedékes.
Nonprofit Kft.- reprezentáció
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A következővel kapcsolatban fordulok Önök felé és kérem véleményüket, tanácsukat! Nonprofit kft. formában működő közfeladatokat is ellátó cég. Fő tevékenysége: 9499 M.N.s egyéb közösségi, társadalmi tevékenység. Ünnepek, rendezvények alkalmából megvendégelik a résztvevőket pl. falunapokat, fesztiválokat szerveznek, ahol a résztvevők, vendégek étkezésben is részesülhetnek, esetleg kávét ihatnak. Augusztus 20. alkalmából fogadást adnak a város elöljáróinak, meghívottaknak, advent időszakban a rendezvényeken teával, forralt borral kínálják a résztvevőket stb. Az ilyen alkalmakkor vásárolt, rendelt meleg étel, ital, kenyér, tea, üdítő.... reprezentációnak számít a Nonprofit Kft.-nél? Vagyis az ilyen jellegű kiadások után a 118%-kal növelt összeg után szja- és szocho-fizetési kötelezettség keletkezik? Esetleg nincs olyan lehetőség, hogy az ilyen kiadások adómentesen elszámolhatók? (Úgy mint a nem kft. formájában működő nonprofit szervezetek esetében, amikor a kifizető egyesület, …, mentes az adó alól az adóévben reprezentáció … juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg). Válaszát köszönöm! Tisztelettel: P.Mária
Termőföld bérbeadása utáni adózás
Cikk
A közeljövőben a termőföld tulajdonosai ismét számíthatnak arra, hogy a bérlők a bérleti díjat megfizetik a 2019. évre vonatkozóan. Cikkünkből megtudhatja, hogy magánszemély bérbeadónak a termőföld bérbeadásakor milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet, és ennek ő miként tud eleget tenni.
Szociális hozzájárulási adó üzletrész értékesítésénél
Kérdés
Tisztelt Cím! Gazdasági társaság 2 fő tulajdonosa eladja üzletrészét. 3 millió forint jegyzett tőkével alakultak, tulajdoni hányaduk 50%/fő. Az eladási érték 10 millió forint. Az "A" tulajdonos nem rendelkezik jövedelemmel. "B" tulajdonos évi jövedelme 2 400 000 forint. A jegyzett tőke levonása után 7 millió forint adóköteles jövedelem keletkezik. Mindkét félnek 3 500 000 jövedelem után 15% szja lesz, ami 525 000 forint. Kérdésünk a következő: Mennyi szociális hozzájárulási adót kell fizetni mindkét esetben? Továbbá, ha a jövedelem 13 500 000 forint lenne, a szocho mértéke változatlan, csak az szja-kötelezettség változik? Válaszukat köszönöm!
Juttatás magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az általam könyvelt cég ingatlant bérelt egy magánszemélytől. 2015-ben az ingatlanra épített egy kocsibeállót 1,7 millió forint értékben. A bérleti jogviszony megszűnésével a kocsibeálló a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanon maradt. A cég és a magánszemély között nincs semmilyen kapcsolat (nem tag és nem munkavállaló). Kérdésem a következő: - Jól értelmezem-e, hogy a juttatás jelenkori piaci értéke (700 ezer forint), a magánszemély egyéb jövedelme, amelyet az szja bevallásában fel kell tüntetnie? - Jól gondolom-e, hogy a juttatás szja- és szocho-köteles? - Hogyan tudja a kifizető cég magára vállalni az szja megfizetését, ha jelen esetben nincs miből levonni azt? - 1908-as bevalláson az adott magánszemélyt külön M-es lapon kell bevallani? Válaszukat előre is köszönöm!
Magánszemélytől bérelt ingatlan felújítása, majd visszaadása
Kérdés
Kft. bérel egy ingatlant (nem lakóingatlan, hanem szálláshely) magánszemélytől, melyen elvégzett nettó 10 millió forint összegű beruházást. A kft. a beruházás áfáját visszaigényelte, és a beruházásra a könyveiben 6 százalékos értékcsökkenést számolt el. Bérleti díjat rendesen fizetett. Most, 4 év után az ingatlant visszaadja a kft. Kérdés, hogy mi a legkedvezőbb megoldás, ha erről előzetesen nem kötöttek megállapodást? Hogyan kell kiszámlázni vagy visszaadni, és melyik esetben milyen adóvonzata van a kft.-nél és a magánszemélynél?
Kell-e reprezentációs adót fizetni?
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy önkormányzati tulajdonban levő gazdasági társaság (közhasznú nonprofit kft.) EU-s pályázati forrásból háromnapos konferenciát szervez. A konferenciára érkezőknek az étkezését és szállását is a pályázatból finanszíroznánk. A résztvevők magánszemélyek. Ebben az esetben kell-e cégünknek reprezentációs díjat fizetni az étkezés és a szállás után, vagy az szja-törvény 1. mellékletének 4.27. pontja alapján e költségek után nem kell megfizetni a költség 1,18-szorosa után a 15 százalék szja-t, valamint a 17,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót? Illetve, amennyiben nem kell reprezentációs díjat fizetni, abban az esetben az étkezési és szállásköltségre vonatkozó számla esetén élhetünk-e áfalevonási jogunkkal (étkezési költség várhatóan: 5000 Ft/fő/nap, szállás kb. 10 000Ft/fő/éj)? Köszönöm.
Bérelt ingatlan megvásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 20 éve bérli egyik kft.-tagunktól az ingatlanát. Ezt az ingatlant szeretnénk megvásárolni. A bérleti szerződésünkben a bérlet időszaka alatt magasabb összegű értéknövelő beruházást is hajthatunk végre, amit meg is tettünk a 20 év alatt. Értéknövelő beruházás bruttó értéke 30 millió forint, a könyv szerinti érték 12 millió forint. Vásárlás után hogyan kell rendezni a bérelt ingatlanon végzett beruházásokat? Piaci értéknek 13 millió forintot határoztunk meg közösen. – A bérbeadó megvásárolja 12 millió forint plusz áfa összegért, vagy térítés nélkül átveszi a magánszemély. Kell-e áfát fizetnie, illetve mi után fizeti a 15 százalék szja-t, szochót? A bérbeadó nem tart igény rá, és nem is hajlandó a beruházási növekmény ellentételezésére. Mi a helyzet az szja-val és az áfával? – A megvásárolt ingatlan értéke csökkenti-e a kivaalapot? – A megvásárolt ingatlan értékére rá kell-e vezetni a bérelt ingatlan T oldalán lévő beruházást és a hozzá tartozó értékcsökkenést? – Adózás szempontjából melyik megoldás lenne a legmegfelelőbb a bérlő és a bérbeadó részéről? Köszönettel: Sáriné
Egyszerűsített végelszámoláskor vagyonfelosztás kültagnak
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. egyszerűsített végelszámolás befejezéséhez közeledik. Ha jól értelmezem, a tagok részére kiadandó vagyon személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-köteles, az üzletrészük értékét meghaladó részre. Tájékoztatásuk szerint egyik kültagjuk életvitelszerűen külföldön él (EU-s államban), magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkezik, magyarországi lakcímkártyája nincs, adóazonosítója nincs, Magyarországról semmilyen szja-köteles jövedelemmel nem rendelkezik, magyar útlevele van. Kérdésem: esetében a vállalkozásból kivont jövedelmét terheli-e szja és szocho? Ha igen, hogyan lehet majd bevallani a 1908M lapon az ő adókötelezettségeit? Válaszát tisztelettel köszönöm. Rozika könyvelő
Reklámdíj után fizetendő szja
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Az alábbi esetben kérném szíves segítségüket. Egy kft. reklámdíjat fizet egy társasháznak. A számla kibocsátója a társasház, a kft. a vevő. A számla 15 százalék szja-t tartalmaz, és az áll a számlán, hogy a 15 százalék adót a bérlő köteles levonni és megfizetni a NAV felé. A társasház az szja nélküli nettó összeget kapja meg. Kérdésem: ebben az esetben is úgy kell eljárni, mint amikor bérleti díjat számfejtek? Ugyanúgy bérszámfejtem, és szerepeltetem a 08-as bevalláson? Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kiss Beáta
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
