2768 találat a(z) számlázás cimkére
Ingatlanforgalmazás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Saját tulajdonú ingatlan adásvétele főtevékenységgel rendelkező kft. félkész lakóingatlant szerez be (a beszerzéshez nem tapad előzetesen felszámított áfa), amelyet nem lényeges ráfordítással befejez – ezen tevékenység előzetesen felszámított áfával kerül kiszámlázásra a kft. részére. A kft. a kész lakóingatlant a használatba vétel után értékesíti. Kérdésem az, hogy amennyiben a befejező munkákkal kapcsolatos számlák áfatartalmát a kft. vissza szeretné igényelni, kötelező-e a lakóingatlan értékesítésére az áfa hatálya alá bejelentkeznie akkor, ha a használatbavételt követő két éven belül értékesíteni kívánja az ingatlanokat? Értelmezésem szerint az áfatörvény 125. § (2) f) pontjába csak a 86. § (1) bekezdés j) pontja szerinti, úgynevezett "régi" ingatlanok tartoznak. Segítségét köszönöm.
Pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2016. szeptember 30-ától módosított onlinepénztárgép-használati rendelkezésekkel kapcsolatban lenne kérdésem. Az egyik ügyfelem 45.32-es teáor alatt gépjárműalkatrész-kereskedelmet folytat, üzlettel nem rendelkezik, a telefonon felvett megrendeléseket beszerzi, és leszállítja a megrendelőinek. A számláit kézzel állítja ki. Ez esetben is szükség lenne pénztárgépre, hogyan oldható meg? Jelentési kötelezettsége felmerül ptgszlaa nyomtatványon? A másik ügyfél 45.20 teáor alatt gépjárműjavítást, azon belül tehergépkocsi-javítást végez. Megrendelői mind cégek, a vállalkozó eddig is minden javításról számlát bocsátott ki, az ő esetében felmerülhet a kötelező pénztárgéphasználat? Megoldás lenne, ha minden javítási számlára adószámot írna rá, így fel sem merülne a nyugtaadási kötelezettség? Ez esetben sincs jelentési kötelezettség a ptagszlaa nyomtatványon? Köszönettel: Horváth Andrea
Késedelmes számlázás, számlázás folyamata, teljesítési idő
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném a segítségét kérni: Egynapos projekt (oktatás és tanácsadás) keretében 2016. május 31-én megtörtént a szolgáltatás teljesítése, de a számla kiállítása a mai napig nem történt meg. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mi a számla kiállításának folyamata? Helyesen jár-e el a cég, ha például a mai nappal (2016. 07. 12.) kiállítja a számlát, a fizetési határidő 15 nap (jelen esetben 2016. 07. 27.), és a teljesítési dátum (külön kérdésem lenne a teljesítés dátum) megegyezik a fizetési határidővel, vagyis ugyancsak 2016. 17. 27. (60 napon belül)? Segítségét előre is köszönöm!
Bérmunkaszerződés felmondása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem harmadik országbeli adóalannyal bérmunkaszerződést kötött. A megmunkálandó anyagot a partner szállíttatta ügyfelemhez (CMR van). Megállapodás értelmében a munka elvégzéséig tárolási díjat köteles fizetni, amit a bérmunka járulékos szolgáltatásaként áfa területi hatályon kívüli szolgáltatásként kezeltünk, és fordított adózás feltüntetésével számláztunk. Közben a szerződésben meghatározott feltételeket a partner nem biztosította, ezért ügyfelem a szerződést felbontotta, és felszólította a partnert a termék elszállítására. Mivel nem valósult meg a bérmunka, a tárolási díj áfabeli megítélése változik? Ha igen, egyenként kell módosítani a kiállított számlákat, vagy a szerződés felmondásakor egy összegben lehet a módosítást elvégezni? Válaszát előre is köszönöm.
Számlázás adójogi megítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni az adott számlázási kérdésben. Olasz cég az eladó, magyar a vevő, és az értékesített gép szállítási helye Németország. Azt szeretném megkérdezni, hogy az alábbi ügylet a magyar cég részére közösségen belüli beszerzésnek minösül? Segítségét és válaszát előre is köszönöm.
Kell-e szállítólevél?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a számla mellé szükséges-e minden esetben az aláírt szállítólevél? Ha igen, akkor erre való hivatkozást milyen törvényben találok? Ugyanis az anyavállalatunk meg akarná szüntetni a szállítólevelek kiállítását, és csak akkor hajlandók megtartani, ha ez törvényi előírás. Válaszát előre is köszönöm!
Háromszereplős ügylet közösségen belül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi értékesítés áfa szerinti megítélését kérem Önöktől: – Magyarországi EU-adószámmal rendelkező belföldi adóalany („A”) értékesít terméket romániai EU-adószámmal rendelkező („B”) adóalanynak úgy, hogy a terméket Magyarországról közvetlenül Romániába szállítja egy olyan harmadik cégnek („C”), amelynek viszont nincs EU közösségi adószáma. – „A” cég magyar, „B” cég román, mindkettő közösségi adószámmal, „C” cég román, amelynek nincs közösségi adószáma. A fuvarozást a magyar cég szervezi. Hogyan kell a számlát kiállítani a román (közösségi adószámmal rendelkező) partner felé áfa szempontjából? Esetleg távolsági értékesítésnek számít? Kérem, jelölje meg az értékesítés típusát, hivatkozva az áfatörvény megfelelő paragrafusára! Segítségét előre is köszönöm.
Forintban képződött osztalék kifizetése euróban
Kérdés
A társaság a könyveit forintban vezeti. 2015. évi beszámolóban jóváhagyott 5 millió forint osztalékot euróban akarja kivenni. A társaság belföldi üzleti partnereinek a számlát euróban állítja ki, ennek megfelelően van eurós bankszámlája. Nem találtam semmi szabályt arra vonatkozóan, hogy ennek a kifizetése és elszámolása milyen módon történhet meg? Véleményem szerint az ehót nyilatkozat alapján forintban kell megállapítani, és az szja-t is forintban kell kiszámolni. A maradványt lehetne átszámítani euróban. Konkrétan mikori és milyen árfolyamon? A tulajdonos ragaszkodik az MNB középárfolyamához. Kérem szíves válaszukat. Köszönöm: Dajkáné Bozsóki Margit
Számlázás Amerikába II.
Kérdés
Tisztelt László! Köszönöm szépen válaszát a korábban azonos címmel feltett kérdésemre. http://adozona.hu/kerdesek/2016_6_15_szamlazas_Amerikaba_adott_feltete_vpt Szeretném még megkérdezni, hogy ha már történt a cégnél egy ilyen eset, és felszámításra került az áfa (aminek egy részét már be is fizettük), van-e bármilyen teendőnk (például korrekció, bejelentés)? Vagy csak a vásárló járt pórul vele?
Új lakás építése esetén az alvállalkozó áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély megrendelésére egy kft. új lakást épít. Az elkészült munkáról 5 százalékos áfát tartalmazó számlát fog kiállítani. Kérdés, hogy a munkában részt vevő alvállalkozóknak az áfa vonatkozásában fordított adózást kell alkalmazni, vagy pedig a 27 százalékos áfát számítják fel? Köszönettel.
Alapanyag gyártáshoz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. harmadik országbeli adóalanynak áru próbagyártásához alapanyagot ad át, ingyenesen. Az ingyenes átadás célja, hogy az elkészült termékhez a jövőben a kft.-től vásárolja az alapanyagot. Kell-e számlát kiállítani, ha igen, milyen értékben? Milyen áfa- és társaságiadó-szabályokat kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönjük.
Számlázás 2016. január 1-jétől
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. január 1-jétől minden számlázó programnak rendelkeznie kell "adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás" elnevezésű funkcióval. Egy kft. 2016. január 1-jétől június 20-áig abból a számlázó programból adott ki 35 darab számlát, ami nem rendelkezik a fenti funkcióval. A kiadott számlákat a vevők elfogadták, és kiegyenlítették. Az a kérdésünk, hogy ebben az esetben mi a teendő? A NAV információs vonala nem tudott érdemben segítségünkre lenni. Azóta a cég felvette a kapcsolatot a programozó céggel, és módosították a számlázó programot, de ebbe a programba nem tudják átkonvertálni a kiadott 35 darab számlát. Kérjük szíves válaszukat és segítségüket, üdvözlettel: Fodor Gyuláné
Háromszögügylet
Kérdés
Cégünknél most valósul meg egy háromszögügylet. Mi vagyunk a végső vásárlók (C), lengyel cégtől (A) érkezik DDU paritással hozzánk az áru, és szlovák cég (B) számláz. 1. Milyen dokumentumok szükségesek, és milyen adattartalommal kell az A és B cégtől beszereznünk azokat, hogy az egyszerűsített háromszögügyletet alkalmazhassuk? 2. Az áfabevallásban hogyan kell szerepeltetni ezt a vásárlást a közösségi beszerzésen kívül? A választ előre is nagyon köszönöm! Üdvözlettel: Szélesné Zsuzsa
Fordított adózás megítélése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemtől megrendeltek egy munkát. Egy nagy gép beszerelése előtt egy csarnoképületben fel kell bontani a régi betont, és újabb, erősebb betont kell bedolgozni. A betont ügyfelem vásárolja meg (egyenes adós számlát kap), a betonba a vasat is ő veszi meg (fordított adós számlát kapott az acélipari termékről). A betonozást, a betonbontást egy másik vállalkozótól rendeli meg, aki ki is állította a számlát, egyenes adóval. Ez a vállalkozó hozta a gépeit, de az én vállalkozóm emberei végezték a kézi munkát, ők pedig a gépi munkát az embereivel. Kérdésem: a betonozásról helyesen állították ki a számlát (egyenes adóval)? Másik kérdésem: a vállalkozóm hogyan számlázza tovább a megrendelőnek a betont, a betonozási szolgáltatást, valamint az acélipari terméket? Egy számlán soronként, egyenesen mindet, vagy fordítottan? Rá kell írni a vállalkozónak a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz? Köszönettel.
Közös őstermelői igazolvány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közös őstermelői igazolvánnyal értékesít az eladó, ami az anya nevén van. A fiú fel van tüntetve az őstermelőin, mint családtag. Az állat a fiú nevén van, így a felvásárlásit az ő nevére kell kiállítani, az ő adóazonosítójával. Szükséges-e a fiúnak külön adószám az értékesítéshez? Vagy, ha az állat a fiú nevén van, attól az anya nevére lehet kiállítani felvásárlási jegyet? Válaszukat előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
