560 találat a(z) részmunkaidő cimkére
Tagi jogviszony – járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A bértámogatás miatt nagyon sok munkáltató csökkenti a dolgozók munkaidejét heti 30, illetve 20 órára. Munkaidő-csökkentés történik egy olyan alkalmazottal, akinek van egy kft.-je, ahol egyszemélyes tag. Eddig heti 36 órát elérő munkaviszony melletti tag volt. Három hónapig csak heti 30 órás munkaviszonya lesz. Ebben az esetben a kft.-ben meg kell fizetnie a járulékot? Köszönettel.
Fizetés nélküli szabadság: a munkáltató által átvállalandó egészségügyi hozzájárulásról
Cikk
Május 1-jétől a munkáltatóknak kell megfizetniük a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Tapasztalataink szerint a mindössze néhány soros előírás sok munkáltató számára okoz fejtörést, cikkünkben választ adunk a felmerülő kérdésekre.
Táppénz állásidő alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vendéglátással foglalkozó kft. jelenleg nem tud tevékenységet végezni a vírushelyzet miatt, a vendéglátó egység zárva tart, dolgozóit nem bocsátotta el, közös megállapodás szerint állásidőt fizet nekik, melynek keretében a dolgozók az alapbérük 50%-át kapják meg, és nem kell bejárni dolgozniuk. Az egyik dolgozó bejelentette, hogy táppénzen van (nem a vírus miatt). Az a kérdésünk, hogy ebben az esetben is ugyanazokkal a szabályokkal kell a táppénzt igényelni, mintha a dolgozó munkát végezne? Jár a 15 nap betegszabadság, és azt követően a táppénzigényt be lehet adni az illetékes szervnek (nem kifizetőhely)? Ha igen, akkor a betegszabadság alapja az 50%-os alapbér, amit jelenleg kap a dolgozó, és annak a 70%-át kapja a dolgozó?
Csökkentett munkaidő, járulékmentesség: mi lesz a nyugdíjmegállapítással?
Cikk
A dolgozó 2021 májusában éri el a nők 40 éves munkaviszonyához szükséges szolgálati időt. A koronavírus-járvány miatti helyzetben az üzemi konyhákat működtető vállalkozás közös megegyezés alapján 8 óráról 6 órára csökkentette a dolgozó munkaidejét. A munkáltató a kifizetett munkabérből nem von nyugdíjjárulékot. Befolyásolják-e ez a nyugdíjba vonulás időpontját, mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés; beletartozik-e ez az időszak a szolgálati időbe? Mivel nincs nyugdíjjárulék-fizetés, a kifizetett bér beleszámít-e a nyugdíjalapba? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása 141/2020. kormányrendelet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 105/2020-as kormányrendeletet módosító 141/2020-as kormányrendelet a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára az Mt. szerint számított távolléti díj helyett már a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbérről rendelkezik, és ezt veszi alapul a támogatás mértékékének meghatározásakor. Adott társaság a 8 órában dolgozó munkavállalóinak munkaidejét 4 órára és ezzel arányosan az alapbérét már 50 százalékkal csökkentette a veszélyhelyzetre tekintettel. Azt jelentheti-e ez a fogalmi változás, hogy ebben az esetben a 4 órára számított alapbért lehet csak figyelembe venni a támogatás összegének meghatározása során, mint "eredeti" alapbért? Ha igen, akkor nem a veszélyhelyzetet megelőzően 8 órára számított nettó alapbér 50 százalékának 70 százaléka, hanem a 4 órás nettó alapbér 50 százalékának a 70 százalékára lenne jogosult a munkavállaló. Ezzel jóval kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnének azon cégek alkalmazottai, ahol a veszélyhelyzetre tekintettel már korábban, tehát a kérelem beadását megelőzen, de már a veszélyhelyzet kihirdetését követően csökkentették a munkaidőt és ezzel az alapbért. Számomra kérdésessé teszi ennek az értelmezésnek a helyességét az, hogy a csökkentett munkaidő fogalma esetében továbbra is a veszélyhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő részmunkaidőről rendelkezik a jogszabály, és nem a kérelem benyújtása utáni módosított részmunkaidőről. Köszönöm.
Rehabilitációs hozzájárulás, létszám
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem, hogy rehabilitációs hozzájárulás esetében a létszám számításánál a részmunkaidőben foglalkoztatottakat hogyan kell kezelni? Például egy 4 órás munkavállaló a statisztikai létszámba 1 főnek számít, vagy 0,5-nek, mert a teljes munkaidőhöz kell arányosítani?
105/2020. (IV. 10.) kormányrendelet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A fenti kormányrendeletben szereplő támogatás igénybevehető akkor is, ha a dolgozókat home office-ba küldte a munkáltató, de további lépéseket kell megtennie a munkahely megtartása miatt. A dolgozók egy részét a home office keretein belül 4 órás munkaidőben tudná továbbfoglalkoztatni. Így is jogosult lehet a munkáltató-munkavállaló a támogatásra? A kérdésem még az, hogy megteheti-e a munkáltató, hogy nem az összes, csak egy pár munkavállalót küld részmunkaidőbe, vagy ezt egységesen az összes dolgozóra alkalmaznia kell? Köszönöm válaszukat.
Szabadság kiadása munkaidő-átsoroláskor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szabadsággal kapcsolatos a kérdésem. Az ügyvezető az eddig 8 órában dolgozó alkalmazottait át akarja sorolni május 1-jétől részmunkaidőbe (4 óra). Az április 30-áig járó szabadsággal mit kell vagy lehet csinálni? Május 1-je után, ha kiadja az ügyvezető a szabadságot, akkor csak 4 órás bért ér egy napi szabadság? Vagy van rá törvényi előírás, hogy mit kell tenni ebben az esetben? Válaszát előre is köszönöm!
Koronavírus – munkaügyi lehetőségek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném a koronavírus miatti helyzetben. Egy kolléga esetében, akinek nem tudunk munkát adni, milyen szabályok/eljárások alkalmazhatók/alkalmazandók? Gondolok itt a teljes „skálára” és annak vonzataira. Pl. betegállomány, részmunkaidő, fizetetlen szabadság, felmondás a dolgozó részéről, felmondás a munkaadó részéről …. stb. Segítségüket, tanácsukat előre is köszönöm!
Bt.-beltagság melletti munkaviszony óraszámainak csökkentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Adott egy munkavállaló, aki eddig heti 40 órában dolgozott munkaviszonyban egy cégnél. Ennek a munkavállalónak azonban van egy jelenleg nem működő bt.-je, ahol ő a beltag. A jelenlegi helyzetben, mivel kevesebb a munka, március 1-jétől heti 30 órára, április 1-jétől heti 20 órára csökkentették a heti munkaóráit. Ez be is lett jelentve a NAV felé a 1041-es nyomtatványon. Mi a helyzet ilyenkor a bt.-beltagságával, keletkezik-e ott fizetési kötelezettsége saját magára vonatkozóan? A bt-nek évek óta nincs bevétele. Köszönöm szépen a válaszát, a segítségét.
Így tartsuk meg munkavállalóinkat a járvány utáni időre!
Cikk
A járványügyi helyzet következtében a munkáltatók többsége a túlélésért küzd. Ennek keretében első körben lazítanak a foglalkoztatás feltételein, majd pedig annak eredménytelensége esetén a munkaviszony megszüntetésének eszközéhez nyúlnak. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, milyen módozatok léteznek a munkaerő átmentésére a veszélyhelyzet elmúltát követő időre.
Részmunkaidős ügyvezető
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. egyik tagja csak ügyvezetői feladatot lát el a társaságban munkaviszonyban, akkor megteheti-e ezt akár havi 2 órás (ennyi a tényleges munka az ügyvezetési tevékenység során) részmunkaidőben? Vagy amiatt, hogy a kft. tagja is egyben, és nincs máshol biztosítási jogviszonya, minimum a minimálbér összegéig járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Semmilyen más tevékenységben nem vesz részt, csak az ügyvezetői feladatokat látja el. Máshol nincs semmilyen biztosítási jogviszonya, csak ez az ügyvezetés. Köszönettel.
Munkavégzés alóli felmentés: szünetel a biztosítás, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni
Cikk
A kialakult járványhelyzet miatti adódott nehézségekre hivatkozva egyre több munkaadó kénytelen felmenteni dolgozóit a munkavégzési kötelezettség alól. Mivel erre nem a munkáltató működési körében felmerült, hanem elháríthatatlan külső okból kerül sor, a dolgozót erre az időtartamra nem illeti meg díjazás. Társadalombiztosítási szempontból ez – a ma hatályos szabályok értelmében – azt jelenti, hogy a munkavállaló biztosítása szünetel, tehát egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
Ügyvezetők járulékfizetési válsághelyzetben
Kérdés
Segítségüket szeretném kérni a következő kérdésben. Egy szálláshely-szolgáltatással foglalkozó vállalkozó rövid- és hosszú távra is ad bérbe ingatlanokat. Sajnos a válságos helyzet következtében hónapokra, sorra mondják le a foglalásait, valamint a hosszú távra bérbe adott ingatlanokat is főleg egyetemisták bérelték, akik szintén sorban mondják fel a szerződéseket. Az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem lesz árbevétele a cégnek az elkövetkező időszakban. A kérdésem, hogy ebben a válságos helyzetben a vállalkozó, aki tevékenységét az egyszemélyes kft. tulajdonosaként, munkaviszony keretében, főállásban látja el, megteheti-e azt, hogy nem vesz fel munkabért, vagy részmunkaidőben lássa el a tevékenységét? Tehát, hogy nem a nyolcórás garantált bérminimum alapján fizet járulékokat? Főállása az egyszemélyes kft.-jében van, semmi más keresete nincs. Félő, hogy nem fogja tudni befizetni a járulékait, és minimálisra szeretné csökkenteni az adóit és a költségeit. Vagy van-e más lehetősége a mostani járvány miatti válsághelyzetre tekintettel? Egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként megteheti, hogy ne vegyen fel járandóságot, ha esetleg megbízásban látná el a feladatait? Vagy ha marad munkaviszonyban, megteheti, hogy fizetés nélküli szabadságra küldi önmagát? Válaszukat előre is köszönöm: Nyirati Tímea
Gyes mellett ügyvezetés részmunkaidős munkaviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném kérni szakmai segítségnyújtását. Egy fiatal anyukának 36 órás munkaviszonya van "A" társaságnál, de jelenleg gyesen, fizetés nélküli szabadságon van. "B" társaságban tulajdonos és ügyvezető. "B" társaságban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszony keretében szeretné ellátni heti 10 órában. "B" társaságban személyes közreműködésre nem kötelezett, csak az ügyvezetést látná el részmunkaidős munkaviszonyban. Szeretnénk megkérdezni, milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik "B" társaságnak az ügyvezető után? Előre is köszönöm szakmai segítségnyújtásukat.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
