1184 találat a(z) osztalék cimkére
Áfa, járulék, osztalék- és különadók: óriási köztehercsökkentésre készülnek Romániában
Cikk
Elfogadta a bukaresti kormány az új adótörvénykönyv tervezetét, amely jövő évtől kezdődően a jelenlegi 24-ről 20 százalékra csökkentené az általános forgalmi adót (áfa), az alapvető élelmiszerek áfáját pedig 9 százalékra mérsékelné.
Osztalék vonatkozásában létezik-e engedményezés?
Kérdés
Osztalék kifizetésénél van-e mód arra, hogy az egyik tulajdonos (magánszemély) engedményezés címén lemondjon a másik tulajdonos (cég) részére az osztalék összegéről? Az egyik tulajdonos magánszemély, a másik tulajdonos cég, amelyben a magánszemély szintén tulajdonos, és a kérdésem még, hogy ha lehetőség van az engedményezésre, akkor kell-e bármilyen adót vonni, vagy mint a cégnek, csak átutalom a teljes összeget?
Külföldről kapott osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. külföldi részvényei után osztalékban részesült. Az osztalékból adót vont le a külföldi kifizető és erről igazolást adott ki. A kft. a nettó osztalékot kapta meg. Kérdésem az, hogyan kell a könyvekben elszámolni, illetve a társasági adóbevallásban szerepeltetni? Üdvözlettel: Tulogdi Mária
Egyéni vállalkozó pénztára
Kérdés
Az egyéni vállalkozó minden eredményét leadózza, ennek ellenére nagyobb összeg van a pénztárában. Ezt hogyan lehet kivenni?
Egyéni vállalkozó – osztalék könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném abban, hogy amennyiben 2014. évben az egyéni vállalkozás bevételeiből a költségek, kivét levonását követően marad jövedelem (nyereség), akkor azt a vállalkozói szja 10 százalék, vállalkozói osztalékalap szja 16 százalék, eho 14 százalék (maximum 450 ezer forintig) levonása után a pénztárkönyvben hogyan, és mikor könyveljük? 1. 2014. évben a bruttó osztalékot 2015. évben a fizetendő szja, eho 2. 2014.évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho 3. 2015. évben a nettó osztalék, 2015 évben a fizetendő szja, eho Köszönöm a segítséget.
Osztalék ehója
Kérdés
Ha a társaság osztalékot fizet magánszemély bel- és kültagjainak, akkor a 16 százalékos szja-t levonja, de a 14 százalékos ehót is vonni kell az osztalékból, vagy azt a munkáltató fizeti? Köszönöm a választ.
Kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. visszatért a kata hatálya alá. A nyitómérlegben a kata időszak alatt be nem folyt bevételeket az eredménytartalékban mutatjuk ki. Kérdés, hogy ha ez a bevétel befolyik a tao időszak alatt, akkor ezt miként veheti ki a tulajdonos a cégből? Osztalékot fizet utána? De miért, hisz ez a bevétel a kata időszakban keletkezett? Köszönöm!
Egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély ugyanazon vállalkozásban munkaviszonyos (heti 40 óra) és tagi jogviszonyos is. 2015. évben a 2014. évi eredmény után elő lett írva 10 millió osztalék, melyből már 2014. évben felvett előlegként 8 milliót. Itt csak a 16 százalékos szja lett levonva. A 2 millió forint után levonásra került 16 százalékos forrásadó és 422 ezer Ft 14 százalékos eho, mert a I-II. hónapban már le lett vonva 28 ezer Ft (3+4%) egészségbiztosítási járulék. A kettő összege 450 ezer Ft. Kérdésem: Szabályos-e, hogy az év hátralévő időszakában nem vonjuk a 3+4%-ot? Az eho törvény 3. § (2) e) pontja szerint a ...,,14%-os mértékűe gészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amig a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3)bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítása járulék....itt még további beszámító tételek...együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 ezer Ft-ot" A 19. § (3) bekezdésében viszont nincs ez a korlát, hogy eho-fizetés esetén, ha eléri a 450 ezer Ft-ot, akkor nem kell tovább fizetni a 3+4%-ot. Az szja-bevallás 9-es lapján viszont a kimutatott többletfizetés esetén van visszaigénylési lehetősége. Köszönöm válaszukat.
Osztalék – eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy az osztalék ehokötelezettségének megállapításakor lehet-e előre kalkulálni a munkabérből éves szinten levont 4+3 százalékos egészségbiztosításijárulék-mértékkel a 450 ezer forintos korlát miatt? Ha feltételezem – a munkaszerződés alapján –, hogy a munkabérből éves szinten le lesz vonva 450 ezer forint egészségbiztosítási járulék, de az osztalékfizetés májusban történik, kell-e az osztalékból ehót is levonni?
Angol cégalapítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem alkalmazottként 8 órás munkaviszonyban dolgozik Magyarországon. A munkaviszony mellett szeretne egy vállalkozást létrehozni webshop készítés/karbantartás, grafikai munkák készítése, szerver üzemeltetés tevékenységi körrel. Megtalálta a www.griffconsulting.co.uk oldalt, amelyből kiderült, hogy Ltd. alapításkor nem kell törzstőke, az ő várható forgalma után nem kell Angliában osztalékadót fizetnie. A tevékenységet interneten, telefonon keresztül is tudja intézni. Tehát az ügyintézés helye nem kötődik Magyarországhoz, szükséges-e, hogy a vállalkozás telephelye Magyarországon legyen? Valós lehetőség az is, ha az angol cég tulajdonosává teszi a magyar céget, akkor a nyereségadó megfizetése után osztalékadó-mentesen kerül a nyereség az angol cégbe, ahonnan pedig nagyon kedvező angol adózási feltételekkel tudja a pénzt magánszemélyként kivenni? Köszönöm a válaszát.
Osztalék még mindig
Kérdés
Tisztelt Pölöskei Pálné! 2015. január 25-én "osztalék rendbetétele" címmel kértem segítséget. Köszönöm válaszát, viszont a hozzászólásomra még nem reagált, ezért teszem fel itt kérdésemet újból: "Még annyit szeretnék kérdezni, hogy ha nem rendelkezett a társasági szerződés osztalékelőlegről, akkor 2014.01-04.hónapban kifizetett összeg mi lesz? Kölcsön nyújtása tagnak? Egy általános kérdés még: osztalékelőleg mikor fizethető ki (időszakra gondolok)? Adott év 01.01-12.31. között bármikor, vagy az adott évben az előző év beszámoló elfogadását követően 12.31-ig? Köszönöm segítségét!"
Engedményezett osztalék, követelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A”, „ B” és „ C” Kft. által kötött szerződés az alábbiakat tartalmazza: „A” Kft. „ B” Kft. felé fennálló jóváhagyott osztalék-követelését - 90 millió Ft-ot - engedményezi „C” Kft.-re, melyet a „B” Kft. több részletben fog kifizetni. Az „A” Kft . és a „C” Kft. megállapodnak abban, hogy az engedményezés összegét , 90 millió forintot kölcsön követelésre változtatják, egy kölcsönszerződés alapján (melyben a kölcsönadó „A” Kft., a kölcsönbevevő pedig „C” Kft.). Meghatározzák továbbá, hogy a kölcsön folyósításának napja a „B” Kft. által átutalt összeg „ C” Kft. számláján való jóváírásának napja. A tárgyév fordulónapjáig a 90 millió forint engedményezett összegből 37 millió forint került átutalásra C Kft. számlájára. Kérdés: hogyan kell a „C” Kft.-nek könyvelni, illetve mérlegében kimutatni azt az összeget, amelyet a tárgyévben nem utalt át részére a „B” Kft., úgy, hogy a szerződés fenti szövegével is összhangban legyen és a számviteli törvénynek is megfeleljen? Köszönöm előre is válaszát!
Osztalék devizában
Kérdés
Tisztelt szakértő! A magyar kft. külföldi tagjának euróban fizetné ki az osztalékot. MNB árfolyamot használ egyébként a könyvelésében és a deviza bankszámlájáról utalná el euróban Kérdésem, hogy helyes-e, ha a kifizetéskor a jóváhagyott osztalék forint összegét az aznapi MNB árfolyamon számítja át euróra és utalja el. Az euró bankját, mivel átlagárfolyamon vezeti, az euró devizabank készlet nyt. árfolyama és az MNB árfolyam közötti különbséget pedig nyereség/veszteség oldalon könyveljük el.
Korábbi évek fel nem vett osztaléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1.) A társaság a korábbi évek eredményei terhére jóváhagyott, fel nem vett osztalékot mutatott ki a kötelezettségei között. A társaság a társasági adó alanya. Kérdés: van-e bármiféle jogszabályi rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a legrégebbi évről fel nem vett osztalékot kell először kifizetni? Van a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztaléknak elévülési ideje? 2.) Kata alá tartozó vállalkozás, aki előtte eva alá tartozott, azelőtt pedig a társasági adó alá, nem fizette ki a társasági adós időszaka alatt jóváhagyott osztalékát, ami a mai napig szerepel a kötelezettségei között. Kérdés: az evás és a katás időszak alatt jóváhagyott osztalék kifizethető-e, ha a korábbi évekről van még bent jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék? A társaság kettős könyvvitelt vezet és egyszerűsített éves beszámolót készít. Tehát nem választott bevételi nyilvántartást. Válaszát előre is köszönöm.
Kata és az osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megjelent a NAV honlapján az alábbi tájékoztatás, hogyan kell ezt pontosan érteni? Az adóalap 60 százaléka X felé osztva és ez majd 10%/16%/14%-kal adózik? És ha nem fizeti ki a társaság, vagy köteles kifizetni? "Kisadózó vállalkozások tételes adóját választó társas vállalkozás kisadózónak nem minősülő tagjainak a részesedése a 2015. évtől osztaléknak minősül. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 66. § (1) bekezdésének új af) pontja szerint osztaléknak minősül a 2015. évtől a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja (pl. a betéti társaság kültagja vagy a társaságban munkaviszony alapján tevékenységet végző tag) részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg."
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
