1184 találat a(z) osztalék cimkére
Forintban képződött osztalék kifizetése euróban
Kérdés
A társaság a könyveit forintban vezeti. 2015. évi beszámolóban jóváhagyott 5 millió forint osztalékot euróban akarja kivenni. A társaság belföldi üzleti partnereinek a számlát euróban állítja ki, ennek megfelelően van eurós bankszámlája. Nem találtam semmi szabályt arra vonatkozóan, hogy ennek a kifizetése és elszámolása milyen módon történhet meg? Véleményem szerint az ehót nyilatkozat alapján forintban kell megállapítani, és az szja-t is forintban kell kiszámolni. A maradványt lehetne átszámítani euróban. Konkrétan mikori és milyen árfolyamon? A tulajdonos ragaszkodik az MNB középárfolyamához. Kérem szíves válaszukat. Köszönöm: Dajkáné Bozsóki Margit
Fel nem vett osztalék 2016
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. a 2015. év beszámolója alapján 2016. I. félévében döntene az osztalékról. Az eredménytartalék és a saját tőke bőven engedi az elgondolt osztalék kifizetését. A kft.-nek három magánszemély a tulajdonosa. A döntés után kettő magánszemély még 2016. I. félévében felveszi az osztalékot, de a harmadik tulajdonos csak a jövő évben akarja felvenni a rá eső részt. A harmadik tulajdonos egyéb, nem a kft.-vel kapcsolatos ok miatt akarja később a kifizetést. Két kérdésem van: – Jól gondolom, hogy a 2015-ös mérleg 6 hónapig érvényes, és ennek alapján dönthet a közgyűlés az osztalékról (nem kell közbenső mérleget készíteni)? – A harmadik tulajdonos fel nem vett osztalékát 47-es főkönyvi számlán, alapítókkal szembeni, rövid lejáratú kötelezettségként kell-e kimutatni, és így készül el a 2016-os beszámoló? És 2017-ben a kifizetéskor (minden további közgyűlési döntés nélkül) innen vezetjük ki a fel nem vett osztalékot? Köszönettel: Soltész Nóra
Lehetséges-e kölcsönadott összeget a másik évben osztalékká minősíteni?
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A következő dologban kérném a véleményét, segítségét. Egy cég adott az ügyvezetőjének kölcsönt még a tavalyi évben. A kölcsön nem került visszafizetésre még eddig. Felmerült, hogy esetleg osztalékként leadózná most. Kérdésem, hogy ez megvalósítható-e úgy, hogy a tavalyi évet nem módosítom meg. Gondolom kell hozzá egy taggyűlési jegyzőkönyv, hogy a többi tag is jóváhagyja ezt. Ha nem lehet módosítás nélkül ezt véghezvinni, akkor marad kölcsön. Előre is köszönöm a válaszát.
Osztalék eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015. évi jóváhagyott osztalékot szeretne felvenni a magánszemély tulajdonos 2016-ban. Az osztalék összege meg fogja haladni azt a határt, hogy a 14 százalékos ehót a 450 ezer forintos határig kelljen fizetni. A kifizetéskor a magánszemély nyilatkozhat-e arról, hogy a kifizetésig más jövedelmeiből levont természetbeni és pénzbeni egészségbiztosítási járulékot a 14 százalékos összegű ehóból a kifizető levonja? Nekem a törvényből úgy tűnik, hogy a magánszemély csak arról nyilatkozhat, hogy meghaladja-e a 450 ezer forintot vagy nem a levont egészségbiztosítási járulék. Tehát a kifizetőnek a 450 ezer forint ehót kell az osztaléknál figyelembe vennie, nem vonhatja le évközben a más jövedelmekből levont egészségbiztosítási járulékot. Ezt a magánszemélynek kell majd év végén rendeznie az szja bevallásában. Kérdésem, hogy jól értelmezem-e az eho törvény idevonatkozó részét? Köszönettel:
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. 2015. évről szóló beszámolóját 2016. május 31-én jóváhagyta, közzétette. A beszámoló közzététele után észleltük a hibát, hogy nem hagytunk jóvá osztalékot, hanem az eredménytartalékba vezettük át. 2015. éven 8 millió forint került az eredménytartalékba. Szeretném kérdezni, hogy most 2016. júniusban hogyan tudnánk a 2015. évben eredménytartalékba helyezett összegből 5 millió forint osztalékot kivenni? Kérném, írja le a folyamatot, adó, eho vonzatát illetve könyvelését! Köszönettel;
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. januárban osztalékkifizetés történt a megelőző évben jóváhagyott előírt osztalék terhére. Az előírt osztaléknál azonban magasabb összeg került kifizetésre. Mi a teendő a túlfizetés összegével? Vissza kell fizettetni? A másik eset: a társaság 2016 májusában kifizette az osztalékot, a beszámoló elfogadása előtt egy nappal. Ez osztalékkifizetésnek minősül, vagy kölcsönnek erre az egy napra? Kérem szíves válaszukat. Köszönettel: Jenei Ibolya
Osztalékjogosultság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy, ha egy társaságnál döntés születik mérlegkészítéskor az osztalékfizetésről, de mire a fizetésre sor kerülne, már nem az a társaság tulajdonosa, aki az osztalékfizetésről szóló döntés időpontjában a jogosult volt, akkor kit illet az osztalék? Az eredetileg az osztalék felosztásáról szóló döntést megszavazó tagot, vagy - mivel időközben eladta az üzletrészét – az új tulajdonost? Találtam itt már egy erre vonatkozó állásfoglalást, ez a következő: http://adozona.hu/kerdesek/2016_5_19_osztalek_iig Ebből számomra az következik, hogy hiába volt tulajdonosváltás, az osztalékra az eredeti tag jogosult. Valóban így van ez? Ez azért érdekes, mert az üzletrész – ami az osztalékra jogosít – hasonló ahhoz, mikor egy részvénytársaságnál részvényt birtokol valaki, de ott azé az osztalék, akié a felosztáskor a részvény, nem pedig azé, akié az osztalék elhatározásakor volt. Válaszát előre is köszönöm.
Ki nem vett osztalék áthelyezése eredménytartalékba
Kérdés
Egy társaság évekkel ezelőtt határozott osztalék kifizetéséről. Azóta sem tudta kivenni. Most már csak vegetál. A saját tőkéje a negatív eredmények miatt a törzstőkéje alá ment. Átvezetheti-e az osztalékát – amit már soha nem tud kivenni – az eredménytartalékba, hogy ezzel a saját tőkéjét rendbe tegye? Köszönettel Reiter Tiborné
Az MNB nyeresége 94,5 milliárd forint
Cikk
Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éves jelentése, amelyben megerősítik a korábban közölt nyereség- és osztalékadatokat. A tavalyi eredmény után 50 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésnek a jegybank.
Kft. elhunyt tagjának osztaléka
Kérdés
Kft. elhunyt tagjának örökösei a hagyatéki eljárásban nem szerepeltetik a tag társaságunknál lévő üzletrészét. Az üzletrésszel, illetve az arra járó osztalékkal mi ilyenkor a teendő, ha az örökösök nem akarnak új örökösödési eljárást indítani?
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2014. évi beszámolóját elfogadó taggyűlése jóváhagyott 15 millió forint osztalékot. Három tulajdonos van, egyenlő arányban. Az lenne a kérdésem, hogy az osztalékot egyenlő arányban osztjuk meg közöttük, vagy van valami körülmény, ami befolyásolja az osztást? Köszönöm szépen, üdvözlettel: Marianna
Román osztalék a taobevallásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk 47 százalékos romániai társaságban lévő tulajdonrésze után osztalékban részesült, melyet 2015-ben át is utalt a román cég, 97 Pénzügyi műveletek bevételei között könyveltük. Romániában az adózás utáni eredményből történt a kifizetés. Kérdésem: a taobevallás 03-01 lapjának 07. sorában a teljes összeget beírhatom adózás előtti eredményt csökkentő tételként? Válaszát előre is köszönöm.
Áttérés a katára
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. 2015.01.01-től áttért a kata hatálya alá. A 1471-es bevallásban az osztalék utáni adót kiváltó adót előírta, és 2015. május 31-éig az egyharmadát megfizette. 2015. évben a bt. nevén lévő teherautót eladta, a számlán feltüntette az áfát. A teherautóért kapott összeget 2015. évben a bevételei között elszámolta, az áfát megfizette. Kérdésem az, hogy helyesen járt-e el a bt. ebben az esetben, illetve hogyan kellett volna helyesen eljárnia? Köszönöm a válaszát.
2016. évben jóváhagyott osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kizárólag belföldi magánszemélyek tulajdonában álló kft. 2016. május elején a 2015. évi beszámoló elfogadásával 70 millió forint osztalék fizetését hagyta jóvá. 2015 novemberében – közbenső mérleg alapján – 30 millió forint osztalékelőleget már kifizettek a tagoknak 16 százalék szja (4,8 millió forint) levonásával. A jóváhagyott osztalékot ki is fizették még abban a hónapban. Kérdésem: az előlegből vont 16 százalékos szja – tekintettel a 2016. 01. 01-től hatályos 15 százalékos adókulcsra – 30 millió forint erejéig 1 százalék túlfizetést fog okozni, azaz a maradék 40 millió forintból nem 15 százalék (6 millió forint) szja-t, hanem csak 5,7 millió forintot kell levonni, vagy – hasonlóan az áfamérték-változásokhoz – az előlegként felvett összeg erejéig 16 százalék lesz az szja-mérték, és az a fölötti (40 millió forint) pedig 15 százalékkal adózik? Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Azari Mariann
Orosz állampolgár részére fizetett osztalék utáni szja és eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kell-e orosz állampolgár tagnak az általa felvett osztalék után levonni, bevallani és megfizetni szja-t és ehót, ha egyébként a saját országában adózik (Magyarországon nincsen adóazonosító jele, taj száma, életvitelszerűen nem itt él)? Milyen igazolással kell rendelkeznie? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
