1184 találat a(z) osztalék cimkére
Szja – külföldi részvény osztalékbevallása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A KBC magyarországi fiókjától kaptam egy igazolást „igazolás külföldi részvények osztalékáról” címmel. Ezen fel van tüntetve a bruttó osztalék, a külföldi levont ad és a belföldi levont adó is. Német részvényről van szó, és a kettős adóztatásról szóló egyezmény szerint a forrásországban maximum 15 százalék adót vonhatnak le. A levonás több volt, mint 15 százalék, de a bevallásban csak maximum 15 százalék külföldön megfizetett adót vehetek figyelembe, a 15 százalék feletti részt majd a német adóhivatallal kell elszámolni. Az összegek a következőeók: Bruttó osztalék: 12 132 Ft Levont adó külföldön: 3 199 Ft 15% összege: 1 820 1% összege: 121 1553-05 lap: 182 sor B: 12.131 C: 121 (1 %) A 182. sor kitöltési útmutató szerint itt a 16 % adóból le kell vonni a külföldön megfizetett adót (maximum a 15 százalékot), és a különbözetet kell beírni a C oszlopba. Ekkor a program automatikusan kitölti a 186-as sor B és C oszlopát a fenti összegekke, valamint a 188. sor B oszlopát. A 188. sor C. oszlopába az adót nekem kell beírni, amit fizetendő adóként majd figyelembe vesz a 64. sorban. Ha a 188. sor C oszlopba a még fizetendő adót (1 %-ot) szeretném beírni, amit egyébként szintén levont már a KBC, és az igazoláson szerepel is, mint hazai megfizetett adó forintban, akkor azt a hibaüzenetet kapom, hogy a „külföldről származó, belföldön is adóköteles jövedelmek adója összegének (188. C oszlop) a jövedelemösszeg (188. B oszlop) 5 és 16 százalék közé kell esnie”. Mely sorokba, milyen összeget kell beírnom? Köszönettel.
Bt. megszűnése után készpénz adóvonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem: bt. végelszámolásakor a pénztárban több millió forint készpénz van. A bel- és kültagok (magánszemélyek) milyen adóvonzattal juthatnak hozzá? Vagy felosztható a befizetett törzstőke arányában adózás nélkül? Köszönöm válaszát.
Osztalékelőleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Osztalékkal, osztalékelőleggel kapcsolatban szeretnék kérdezni. Kft. 2015-ben osztalékelőleget fizetett. A 16 százalék szja-t levonta, befizette, a 08-asban bevallotta. Úgy alakult, hogy a jóváhagyott osztalék kevesebb lesz, mint a kifizetett osztalékelőleg. 1. Hogyan kell a bevallott, befizetett adót rendezni? A 1508-as bevallás önellenőrzésével? 2. Az osztalék és az osztalékelőleg különbözete kölcsönnek fog minősülni, aminek a kamata a magánszemély jövedelmének minősül. Lehetőség van-e arra, hogy a kiszámított kamatot a magánszemély megtérítse, hogy ne kelljen befizetni a kamatkedvezmény utáni szja-t és ehót? Köszönöm! Vágner Emília
Osztalék felosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Osztalék felosztásával kapcsolatos kérdésem lenne. A társasági szerződés szerint az osztalék a tagok között, a tagok által megállapított arányban osztható fel, amennyiben a tagok nem kívánnak erre vonatkozóan határozni az adott évben, úgy a részesedésük arányában illeti meg őket az osztalék. Az lenne a kérdésem, hogy ez alapján rendelkezhetnek-e úgy a tagok, hogy egyik évben a jóváhagyott osztalékot a társaság egyik tagjának rendelik kifizetni 100 százalékban, a másik évben egy másik tag részére kerül 100 százalékos arányban kifizetésre. Ez ütközik-e valamilyen egyéb jogszabályba, vagy valóban rendelkezhetnek így a tagok? Válaszát előre is köszönöm.
Kifizetés készpénzben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. két belföldi magánszemély tulajdonosa 10-10 millió forint osztalékot vesz fel a 2015. évi eredmény után, amit a közgyűlés már jóváhagyott. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1. Kifizethető-e nekik az osztalék készpénzben úgy, hogy a levonásokkal csökkentett összeget vennék fel a bankszámláról külön-külön személyesen? 2. Ebben az esetben a könyvelésben be kell-e a pénztárba is vételezni a felvett összegeket, annak ellenére, hogy a magánszemélyek veszik fel a bankszámláról a nekik járó osztalékot? 3. A készpénzes kifizetést kell-e valamilyen nyomtatványon jelenteni a NAV felé? (Mivel meghaladja a havi 1,5 millió forint készpénzfizetési korlátot). Válaszukat előre is köszönöm.
Osztalék adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015-ben osztalékelőleg lett fizetve a cégben, mely tartós befektetési számlára (tbsz) került utalásra (ahogy az előző évek osztaléka is). 2016 januárjában a tbsz megszűnik, és kifizetésre kerülnek a tételek. A kérdésem az lenne, hogy a 2015-ben ráutalt osztalékelőleg szja- és ehoköteles-e, mivel a végleges beszámoló elfogadása 2016. február hónap?! Ha igen, van-e rá bármilyen lehetőség, hogy adómentesen vehessék fel? És megerősítést szeretnék kérni arról is, hogy a 2016-ban kifizetett osztalék (különbözet) után pedig 15 százalékos szja és 14 százalékos eho a fizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Urbán Ágnes
Egyéni vállalkozó osztalékalapot csökkentő tétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozó használt tehergépjárművet vásárolt, szja-kedvezményként nem veheti figyelembe, mert használt a gépjármű. Viszont az osztaléknál nem szerepel az új kitétel. Beletehetem a tárgyi eszközt osztalékcsökkentő tételként? Az eszköz aktiválásra került 2015-ben. Előre is köszönöm. Üdv.: Tislérné
Tőkeemelés osztalékból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy Tao-s korszakából fel nem vett osztalékkal rendelkezik az evás cég. A fel nem vett osztalékot beapportálja, s így emeli a jegyzett tőkét. Kérdésem: a személyi jövedelemadót, ehót meg kell-e fizetnie az apportáláskor? Válaszát köszönöm.
Osztalékfizetés 500 ezer forintos törzstőkével március 15. után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk 500 ezer forintos törzstőkével működik, és a kötelező törzstőke emelése helyett a végelszámolás mellett döntenek a tulajdonosok. A végelszámolást még március 15-e előtt fogjuk elindítani. Kérdésem, hogy 2015-ös évre felvehető-e osztalék akkor is, ha a beszámoló elkészítése és az osztalékfizetés csak március 15-e után történne meg? Van valami határidő, vagy akár májusban is felvehető az 500 ezer forintos tőrzstőkével az osztalék, ha a kft. már végelszámolás alatt áll?
Rehabilitációs és rokkantsági ellátás biztositási jogviszonyt keletkeztet?
Kérdés
Társaságunk tagjai között átforduló (2112-es), még nem felülvizsgált rehabilitációs ellátásban részesülő, valamint már felülvizsgált, rokkantsági ellátásban részesülő személyek vannak, egyikük sem ügyvezető. A társaságban személyesen közreműködnek változó óraszámban, de egyik esetben sem haladják meg a havi (nem heti!) 40 órát. A társaság eredményéből a rájuk jutó osztalékban részesednek. Kérem erősitsék meg, hogy sem a rehabilitációs, sem a rokkantsági ellátás nem keletkeztet biztositotti jogviszonyt, ezért – eltérő megállapodás, illetve munka-vagy megbizási szerződés hiányában – társas vállalkozóvá válnának, az arra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséggel. Amennyiben fenti állitás igaz, erősitsék meg, hogy helyesen járunk el, amikor velük megbízási szerződést kötünk, konkrét havi óraszámra, s a dijat a garantált órabér alapján állapitjuk meg, velük egyetértve, felsőfokú végzettséget igénylő tevékenységükre. Kérem erősitsék meg, hogy az igy kifizetett személyes közreműködési dij/megbizási dij nincs összefüggésben az osztalékkal. (Azaz a megállapitott óradíjnak a kiszámlázotthoz nincs köze.)
Osztalék terhére megkaphatja-e a tulajdonos lánya a céges ingatlant?
Cikk
Osztalékfizetés terhére értékesítheti-e a tulajdonos a társaság ingatlanát? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Jóváhagyott osztalék könyvelésének időpontja az anyavállalatnál
Kérdés
A leányvállalatnak egy tulajdonosa van, az anyavállalat. A leányvállalat osztalékot írt elő a 2014. évi eredménye terhére, amit a beszámolójába beállított, és a könyvelésében 2014. évben előírt. Az osztalék jóváhagyása akkor történt, amikor az anyavállalatnál a mérlegkészítés időpontján túl voltak, és a beszámolót is elfogadták már. Így az anyavállalat 2014. évi beszámolójába és a 2014. évi könyvelésébe sem tudta szerepeltetni ezt az osztalékot. A kérdésem az, hogy az anyavállalatnál mikor kell a pénzügyi műveletek bevételébe ezt az osztalékot könyvelni ebben az esetben? Kérem, hogy szíveskedjenek jogszabályi háttérrel, vagy esetleg minisztériumi állásfoglalással alátámasztani a válaszukat. Segítségüket előre is nagyon köszönöm. Perselyné Lóczki Márta Flávy Kft
Egészségbiztosítási járulékra nyilatkozat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft.-nek 2 belföldi magánszemély a tulajdonosa, akik közül az egyik 4 órás munkaviszonyban is közreműködik a cégben, de emellett egy másik kft.-ben is foglalkoztatva van. 2016 február végén a 2015. évi eredményből osztalék kifizetésre kerülne sor a részükre. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: az osztalékból 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót kell levonni, ez utóbbi esetében 450 000 forint felső határig kell történnie a levonásnak? 1. A 2 magánszemély nyilatkozhat-e arról 2016. 02. végén, hogy a munkaviszonyból származó jövedelmeikből várhatóan év végéig levonásra kerülő 4 százalék természetbeni és 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék várhatóan milyen összegű lesz (például éves szinten 300 000 forint), és így most az osztalék kifizetésnél csak a különbözetet (150 000 forint) kell 14 százalék eho címen levonni? 2. Ehhez elég csak a magánszemélyek írásos nyilatkozata vagy kell írásos nyilatkozat a munkáltatójuktól is az éves várható levonásról ? 3. Az osztalék kifizetés után az szja és eho levonáson kívül van-e még valamilyen fizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm.
Céges ingatlan értékesítése osztalékfizetés terhére
Kérdés
Tisztelt Cím! Bt. kültagja (50 százalékban tulajdonos) értékesítené lányának a bt. egyik ingatlanát 2016-ban. Az értékesítés történhet 2015-ös osztalékfizetés terhére, amit 2016-ban fizetnénk ki? Vagy a két tranzakció csak egymástól elkülönülten bonyolítható le? Milyen terhei vannak a cégnek a tranzakcióval kapcsolatban? Kontírozással le tudnák nekünk vezetni ezt a gazdasági eseményt? Köszönettel: Hné
Tőkeemelés eredménytartalékból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét! Adott egy kft., amely 2015. december 31-éig evaalany volt, 2016. január 1-je óta taoalany. Van neki eredménytartaléka az evás időszakból, tavaly úgy gondoltam, hogy így egyszerűbb lesz tőkét emelni, mint felvenni osztalékként, majd újra visszatenni. Ezt egy APEH tájékoztatóra alapoztam: [PM Jövedelemadók főosztálya 10190/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279164577/2009.] Ebben a következő mondat szerepel: „Az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett vagyont ugyanis – miután az evaalany összes bevétele után fizeti a 25 százalékos evát – a törvény adózott vagyonnak tekinti, így annak terhére a tagi jogviszonyra tekintettel juttatott összeget (osztalékot, vállalkozásból kivont vagyont) a tag jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni.” Mindebből én arra következtettem, hogy az eva alatt felhalmozott eredménytartalékot adózott jövedelemnek kell tekinteni, amennyiben tehát tőkeemelésre fordítja, amiatt a későbbiekben sem keletkezik adófizetési kötelezettségé. Ezzel szemben egy mai előadáson azt hallottam, hogy a fenti állítás az osztalékra igaz (tehát ha később kívánjuk az eredménytartalék felhasználásával az eva alatt képződött osztalékot kivenni, nem kell adót fizetni), de egy esetleges végelszámoláskor meg kell fizetni az evás eredménytartalékból emelt tőke miatt az adót. Hol értelmeztem rosszul az általam olvasottakat? Köszönöm a segítséget! Vágner Emília
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
