1184 találat a(z) osztalék cimkére
Osztalék-előleg és osztalék, ha a társaságban való részesedés aránya változott
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Osztalékelőleg fizetésekor a tulajdonosi arány 30-70 százalék volt, az osztalékfizetés megállapítása az év zárásakor megtörtént, a kifizetésre most kerülne sor. De! Időközben változott a tulajdonosi arány 50-50 százalékra. Kérdés: Jóváhagytunk például 30 millió forint osztalékot. Ebből 12-t kifizettünk előlegként tavaly, az akkori 30-70 százaléknak megfelelő arányban (3,6 millió és 8,4 millió forintot). Most sor kerülne a megállapított osztalék kifizetésére: 15-15 millió forint lenne a járó osztalék a tulajdonosi arány szerint mindkét tulajdonosnak. Tehát az osztalék ifizetés összege 1. tulajdonos részére: 15-3,6 millió forint, a 2. tulajdonos részére:15-8,4 millió forint lenne. Ezt a számítást gondolom helyesnek. Jól gondolkodom? (Vagy a 30-12= 18 millió forint lenne kifizethető 50-50 százalékban? Ez esetben tehát 1. tulaj: 3,6 millió + 9 millió Ft, a 2. tulaj részére pedig 8,4 millió + 9 millió forint válna osztalékká?) Előre is köszönöm szíves válaszát!
Eho-fizetési korlát családi járulékkedvezmény igénybevétele esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. tagja részére osztalékot fizettünk ki, és az eho megfizetésekor figyelembe véve a havi munkabéréből levont 7 százalékos járulékokat, a 450 ezer forintos összeget ennek alapján vontuk le. A kifizetés után munkavállalónk módosította adóelőleg nyilatkozatát, mivel várandóssága 91. napjába lépett. A családi kedvezményt teljes összegben csak járulékkedvezmény igénybevételével tudjuk érvényesíteni. Mivel a járulékkedvezmény a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékkal szemben kerül elszámolásra, így a 450 ezer forintos eho befizetése nem teljesül. Kérdésem, hogy ez esetben is figyelembe vehető az eho-fizetési korlát vagy 12 százalékkal növelten meg kell fizetni a fennmaradó ehót? Köszönöm válaszát! Tisztelettel: Csné
Forrásadó visszaigénylése németországi osztalékadóból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar vállalkozás Németországban, egy német pénzintézetnél is rendelkezik értékpapírszámlával. Az értékpapírok között több részvény is van, német, amerikai, svájci cégek részvényei. A részvényekre fizetett osztalékokból különböző mértékben vontak le forrásadót 0-35 százalék között. A kettős adóegyezmények alapján az osztalékból levont adó maximum 15 százalék lehet. Hol (országonként, Németországban, Magyarországon) és milyen módon tudjuk visszaigényelni a túlvont forrásadót? Mi a visszaigénylés menete? Válaszát előre is köszönöm.
Áfamentesség és osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó vagyok főállásban, alanyi áfamentes. Emellett kisebbségi (5%) tag vagyok egy kft.-ben, melyben nincs más jogviszonyom, de tagként (azaz ellenszolgáltatás nélkül) esetenként személyesen is közreműködöm. A kérdésem lenne, hogy ha osztalékot kapok, ez a bevételem beleszámít-e az alanyi áfamentességem határába? Az így kapott osztalék után szja és eho mellett bármilyen más közterhet (például járulékot) kell-e fizetnem? Ha igen, mi alapján? További kérdésem: magánszemélyként van egy garázsom, amit bérbe adok. A kapott bérleti díj beleszámít-e az alanyi áfamentességem határába? Válaszaikat előre is nagyon köszönöm.
Társasági adó
Kérdés
Üdvözlöm! Az alábbi kérdésben kérem a segítséget. Gazdasági társaság az adóévben megszerzett bevétele alaptevékenységből és kapott osztalékból áll. A kapott osztalék nélkül a társasági adó alapja veszteség lenne. Mivel a kapott osztalék társaságiadóalap-csökkentő tétel, "elvileg" nincs (?) adóalap. De kell-e számolnunk az elvárt nyereséggel? Viszont az összes bevételben szerepel a kapott osztalék, ami után már egyszer megfizették a társasági adót. És az elvárt nyereség számításánál az nem csökkentő tétel. Hogy járunk el helyesen a társasági adó számításával ebben az esetben?
Külföldi osztalék
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat. Egy magyarországi gazdasági társaság külföldi részvénnyel rendelkezik (Deutsche Bank). A magyarországi gazdasági társaság ezen részvénye után osztalékot kapott, és adót is vontak le tőle. Ezen gazdasági műveletet hogyan kell a könyvelésben kimutatni? Kell-e valahol bevallani? Az adó mértéke: 26,38%. Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Osztalék- és osztalékelőleg kft. belföldi tagjainak
Cikk
Ki jogosult osztalékra, mik az osztalék és az osztalékelőleg fizetésének feltételei, milyen adókat kell leróni e jövedelem után? Összefoglaltuk a legfontosabb szabályokat.
Harmadik országbeli tag, ügyvezető osztaléka és járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi problémám megoldásában kérek segítséget: Katari illetőségű állampolgárok céget alapítanának nálunk, ingatlanok adás-vételével szeretnének foglalkozni. Mivel Magyarországon nem sokat, illetve alig fognak tartózkodni, otthon pedig rendelkeznek munkaviszonnyal, az ügyvezető (aki katari) megbízási jogviszonyban látná el a munkát, egy minimális összegért. A kérdésem erre vonatkozik, hogy köteles-e a minimálbér után a járulékot megfizetni Illetve, ha osztalékot vesznek fel, kell-e mindkét államban adózni? Van egy 2012. évi XV. törvény a kettős adóztatás elkerüléséről, de nem igazán sikerült értelmeznem. Segítséget nagyon köszönöm.
Osztalékelőleget követő tagcsere
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünk (betéti társaság) 2017 decemberében osztalékelőleget fizetett ki az akkori tagok részére. 2018 márciusában azonban az egyik tag – aki tehát osztalékelőlegben részesült – kivált a cégből és egy új tag lépett a helyére. Most rendelkeztünk az osztalékról, melynek összege pontosan megegyezik a korábban kifizetett osztalékelőleg összegével. Kérdés: az új tagot terheli-e 14% ehofizetés és bármilyen szja-kötelezettség, vagy ez még a régi tagot terheli? De a régi tag az osztalék elfogadásáról szóló határozat napján nem is volt tag, az új tag pedig elvileg a cégtől nem számíthat tényleges kifizetésre, hiszen előleget fizettünk. Mi a helyes eljárás? A régi tagnak vissza kellene fizetnie az osztalékelőleget akár kamatostul is, majd abból fizetünk az új tagnak osztalékot most? Milyen lehetőségeink vannak még?
Evás kft. osztalékának könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Adott egy evás kft., a kettős könyvvitel hatálya alatt. Hogyan vehet fel osztalékot a tulajdonos? Év közben, negyedéves évközi mérleg esetén, amikor megállapítja az eva-előleget, felvehet osztalékot vagy csak osztalékelőleget? Mi van akkor, ha év közben a teljes osztalékot felveszi, ebben az esetben a beszámoló beadásakor az adózott eredmény sora hogyan alakul? Példa: evás kft. árbevétele – költségek – eva = 14 millió forint. Ezt teljes egészében felveszi az év során. Az adózott eredmény az eredménykimutatásban 14 millió forint vagy nulla forint? Ha 14 millió forint az adózott eredmény, akkor a mérlegben az eszközoldalon mi a párja? Kérem, vezesse le a könyvelési lépéseit egy evás kft. évközi osztalékfelvételének.
Kivából taóba visszalépők osztalékfizetése II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! http://adozona.hu/kerdesek/2018_5_23_KIVAbol_TAOba_visszalepok_osztale_ewi#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice a fenti url-en olvasható kérdés-válaszra szeretnék visszatérni: Igen 2017.07.06-ától ügyfelem ismételten taoalany. A 2017.12.31-i mérlegben az eredménytartalék: 0, az adózott eredmény: 85 000 eFt, a lekötött tartalék: 15 000 eFt. A könyvvizsgáló szerint a mérleget elfogadó taggyűlés maximum 85 000 eFt osztalék kifizetéséről dönthet. Ha neki van igaza, akkor a lekötött tartalék visszavezetését csak osztalékelőleg-fizetés esetén lehet feloldani, szerintem. Érdekelne a véleménye, köszönöm: CsK
Kivából taóba visszalépők osztalékfizetése
Kérdés
Ügyfelem 2017-ben visszalépett a kivából a tao hatálya alá. A 2017. évi zárómérleg adatai szerint az eredménytartalék: 0, a lekötött tartalék: 46 000 eFt (áttérési különbözet), az adózott eredmény: 85 000 eFt. Szeretne 100 000 eFt osztalékról dönteni a mérleget elfogadó taggyűlésen. Helyes megoldás az, hogy a 2018. május XX-i (mérlegelfogadó taggyűlés időpontja) dátummal könyvelem a lekötött tartalék visszavezetését 15 000 eFt-tal, és csak a 2018. évi taobevallásban adóztatom le ezt az összeget 9 százalékkal? Vagy már 2017-ben vissza kell vezetnem a lekötött tartalékból a 15 000 eFt-t ahhoz, hogy 100 000 eFt osztalékról dönthessen? És akkor a taobevallásban hol kellene leadózni a 15 000 eFt után fizetendő adót? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Osztalék kifizetés devizában
Kérdés
Forintban megállapított osztalékot a tulajdonos devizaátutalással venné fel, mivel a devizaszámlán áll rendelkezésre nagyobb összegű euró. A vállalkozás MNB árfolyam alkalmazására jelentkezett be, deviza tételeit MNB árfolyamon váltja át. A deviza összegben átutalt osztalékot milyen árfolyamon kell forintosítani? (A NAV telefonos információ vonalon azt a választ adta, hogy lehet választani, hogy a felvétel (utalás) napján érvényes MNB árfolyamot, vagy a felvételt megelőző hónap 15. napi MNB árfolyamát használjuk.) Mivel a devizás tételek analitika alapján úgynevezett könyv szerinti árfolyamon kerülnek forintosításra, jelentkezik árfolyamdifferencia, melyet a pénzügyi műveletekkel szemben kell könyvelni? Kérem szíves válaszukat a témával kapcsolatban!
Külföldi illetőségű magánszemély – osztalék utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar állampolgár, aki külföldi illetőségű, magyar kft.-ből osztalékot vesz ki, amelyből 10% szja-t kell a kifizetőnek levonnia. Helyesen gondoljuk-e, hogy erről a 1808-as havi bevallásnak csak a 1808A-01-01-es lapjának a 8. sorában kell adatot szolgáltatni, s M-es lap kiállítására nincs ez esetben szükség? Köszönöm válaszát! Juhász Katalin
Osztalékfizetési sorrend kivás cégnél
Cikk
2017-től kivás vállalkozás osztalékot kíván fizetni. Lehetséges, hogy először a kivás időszak előtti eredménytartalékból fizet, mely után nem keletkezik kivafizetési kötelezettsége? Olvasói kérdésre dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász válaszolt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
