1184 találat a(z) osztalék cimkére
Osztalékfizetés kivába történő évközi átlépésnél
Kérdés
Egy társaság 2018.10.01-től átlépett a kiva hatálya alá. A 2017-es beszámoló elfogadásakor osztalékot hagyott jóvá, amit 2018. 06. hóban kifizetett a társaság, ezzel elérte a tag az ehofizetés 450 ezer forintos korlátját. 2018. 08. és 09. hóban osztalékelőleget vett fel a tulajdonos. Mivel a kiva alá történő bejelentkezést megelőző nappal le kell zárni az évet, és beszámolót kell csinálni, osztalékról ennél a beszámolónál is dönteni lehet. Ha december elején elfogadja a beszámolót, jóváhagy osztalékot, ami magasabb összegű lesz, mint az előleg, akkor jól gondolom, hogy szja-fizetés mellett veheti ki az osztalékot, persze, ha azt még 2018-ban kifizeti? Számokkal: 2017. évi beszámoló utáni jóváhagyott osztalék 5 millió forint, kifizetve 2018.06. hóban 450 ezer forint eho levonva 2018. 01-09. hó közötti időszakra elkészített beszámoló jóváhagyásakor elfogadott osztalék 5 millió forint, kifizetett, a kifizetett osztalékelőleg 2018. 08. és 09. hóban 2 millió forint. Ha a maradék kifizetésre kerül december hóban, akkor ebből már nem kell vonni ehót, és az osztalékelőlegből sem.
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kata adófizetési kötelezettség alá tartozó betéti társaság üzletrészt és 100 százalékos tulajdonjogot egy kft.-ben. Az első kérdésem, hogy vásárolhat-e? Ha megvásárolta az üzletrészt a bt., a kft. adózott eredményéből a bt.-t megillető osztalék hogyan adózik? Az biztos, hogy a bt. bevétele a kapott osztalék. Ha a folytatott gazdasági tevékenység és az osztalék együttes összege alatta marad a bevételi értékhatárnak, akkor a kata megfizetésével ez a bevétel is mentesül "minden" más adóteher megfizetésétől, egyebek közöt az szja és a szocho megfizetése alól? Várom megtisztelő válaszukat. Kulcsár Csaba
Külföldi telephelyű kapcsolt vállalkozás adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy magyarországi cégnek külföldi telephelyű kapcsolt vállalkozása Romániában, ahol a kapcsolt vállalkozás leadózott a jövedelem után. Ezt a jövedelmet megkapja a magyarországi anyacég, majd utána ezt osztalékként felveszik a magyarországi tulajdonosok. Ezek után a magyarországi tulajdonosoknak gondolom ugyanannyit kell fizetni mint magánszemélynek osztalék után, 15 százalék szja-t és 14 százalék ehót? Válaszukat előre is köszönöm.
Kiva – osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2018. 01. 01-jétől a kiva hatálya alá tartozik. A 2017. évi beszámoló alapján, 2018-ban a 2017. évi adózott eredmény terhére a tagok osztalék jóváhagyásáról döntöttek. 2017-ig a kft. jelentős eredménytartalékkal rendelkezik. Kérdéseim: 1. Milyen adóteher mellett fizethető ki a 2017. évi eredmény terhére jóváhagyott osztalék, ha kifizetés 2018-ban megtörténik? 2. Ha a kifizetés 2019. évben történik meg? 3. Ha a kft. 2018. évi beszámolója alapján az eredménytartalék terhére osztalék kifizetését hagyja jóvá (már a kivás időszak alatt, de kiva előtt keletkezett eredménytartalékból) , és a kifizetés 2019-ben történik? Milyen adóteher mellett fizethető ki a tagok részére az osztalék? Válaszukat előre is köszönöm!
Osztalék
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A cég a 2018 éves eredményét ki szeretné venni osztalék kifizetésével. 2019-ben fogja megfizetni az adókat és kifizetni a tulajdonosoknak. Ebben az esetben már az új törvény szerint kell megfizetni az adókat, vagy az előírás évében érvényben lévő jogszabályok szerint adózik az osztalék? Válaszukat előre is köszönöm.
Osztalékfizetés 2019-ben
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! 2019-től gyökeresen megváltoznak az osztalékfizetés szabályai, az egészségügyi hozzájárulást, melyet éves szinten 450 ezer forintig kellett megfizetni, felváltja a szociális hozzájárulási adó. Van egy cégem, melyben a következő fordult elő az idei évben. Leszámfejtettem a 2017. évre jóváhagyott osztalékot 2018. júniusban, a levont személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást a következő hónap 12-éig befizette a cég, azonban a nettó osztaléknak csak egy részét tudta kifizetni. Elszámította magát, nem érkezett meg egy nagy összegű bevétele. Tehát van egy leadózott, kifizetésre váró, nettó osztalékom, melynek a rendezése most már biztos hogy 2019-ben fog megtörténni. Felmerült bennem a kérdés, hogy mindíg a kifizetéskor hatályos törvényi jogszabályok szerint járunk el? Jelen esetben, mivel változik a jogyszabály, ennek a cégnek a leadózott 14% eho és a 2019-ben érvényben lévő 19,5% szocho különbözetét még pluszban meg kell fizetnie? Tisztelettel várom szakértői iránymutatásukat. Üdvözlettel: Ötletmozaik Kft
Kivás társaság osztalékfizetése 2019-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2019-es új osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó korlátjáal kapcsolatban kérdeznék. Kivások nem fizetnek szochót. Az ő esetükben mi lesz a felvett osztalék után fizetendő szochokorlát? Érvényes a minimálbér 24-szerese utáni szochokötelezettség? 2018-as számokkal maximum 3 millió 312 ezer forintig fizet szochót? Az afölötti összegű osztalék után nem? Köszönöm.
Osztalékfizetés követelés terhére
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünknek az egyik tagjával szemben bruttó 5 millió forintos osztalékfizetési kötelezettsége van. Ugyanezen taggal szemben azonban 5 millió forint követelése is van a cégnek, egy kölcsön miatt. Kérdéseink: 1.) Köthetnek-e olyan megállapodást, melyben az osztalékfizetési kötelezettséget és a kölcsönkövetelést egymással szemben elszámolják egymással? 2.) Hogyan történik ebben az esetben az adó- és a 14 százalékos ehofizetés? Mivel pénzmozgás nem történne, így helyes az, hogy a tag fizeti meg a közterheket a negyedévet követően? Vagy mivel egyébként munkabért is kap a cégtől, abból kell esetleg levonni a szja- és az ehotartozást is? Ha ez utóbbi a megoldás, akkor van valamilyen levonási korlát a munkabérből?
Kiva alatti osztalék
Kérdés
Kivás vállalkozás nyereséget termel a kivás időszakban, de osztalékot nem hagy jóvá, és nem is fizet ki. Mi történik a kivás időszak végén a megtermelődött eredménnyel? Nem kell utána kivát fizetni?
Osztalék utáni szocho
Kérdés
2019-ben fizetett osztalék esetén hogy kell a szochomaximumot számolni az olyan tag esetében, aki ügyvezetőként alkalmazott a saját cégében (40 órás), de e mellett jövedelemkivét nélkül, mint munkaviszony melletti személyesen közreműködő tag is be van jelentve (mert például a boltban eladóként is közreműködik)? E jogviszonya alapján nincs járulékfizetési kötelezettsége. Ebben az esetben az osztalék utáni szocho maximumát a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján kell számolni? Több szakértői anyagban olvastam, hogy ha a tevékenység középfokú végzettséghez kötött (például bolti eladó), akkor a bérminimumot kell figyelembe venni. Ha ez így van, akkor megoldás lehet, ha megfordítjuk a jogviszonyokat: ügyvezető lesz tagi jogviszonyban, eladó 40 órás munkaviszonyban? Nem értem, hogy tulajdonosi jövedelemnél hogy tehet a törvény különbséget a levonandó közterhekben egyéb, a tulajdontól független feltételekre hivatkozással. Ez nem sért alapjogot?
Kata utáni osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katával kapcsolatban van kérdésem. Adott egy bt., amely átlépett a kata hatálya alá, a beltag főfoglalkozású, mint katás fizeti az 50 000 forintot. A kültag a társasági szerződés szerint nem személyesen közreműködő, csak közreműködhet. A Katv. értelmezése alapján az alkalmazotti jogviszonyt választották, heti 4 órában dolgozik és 40 éves szolgálati idővel nyugdíjas. A bt. így a kültag után nem fizet 25 000 Ft-ot. A társasági szerződés előírása alapján mindkét tag 50-50%-os jegyzett tőkével és 50-50%-os szavazati joggal rendelkezik, valamint a társasági szerződés tartalmazza, hogy az eredmény felosztásánál a beltag 99%-ot kap, a kültag pedig 1%-os részesedést, osztalékot kap. Kérdés: 1. Nem tudom, helyesen járunk-e el, amikor az éves elszámoláskor a bevétel 1%-át kifizetjük a kültagnak és ez után az osztalék utáni adót megfizeti. A maradék 99% bevétel pedig a beltag részére kerül átadásra, de itt csak 50 000 forint katát fizet. 2. Helyes-e, hogy a NAV jövedelemigazolása a beltag részére csak az 50% után kerül kiadásra? Vagy esetleg be kellene jelenteni a NAV felé, hogy a beltag jogosult a társasági szerződés alapján a 99%-ra? 3. Az alkalmazotti 4 órás foglalkoztatás utáni fizetési kötelezettség elegendő-e a kültag elszámolásánál, a 25 000 Ft-ot jól tudjuk-e, hogy nem kell megfizetni? Kérem szíves tájékoztatásukat. Köszönettel: Virág Márta
Kiva osztalék
Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy ha egy kiva alatt működő kft. tagjaként 2019-ben osztalékot vesz fel valaki, aki ugyanannál a cégnél munkabért is kap, de a kiva miatt a céget szocho fizetésikötelelezettség a bérkifizetésnél nem terheli, az osztalék terheit szocho szempontból ez hogyan befolyásolja? Ugyanúgy érvényes a minimálbér kétszereséig vonatkozó felső határ? Köszönöm.
Külföldi magánszemély osztaléka
Kérdés
A NAV levelében a 1808 bevallással kapcsolatban felhívta a figyelmet, többek között az alábbiakra: „…a külföldi magánszemélyek részére kifizetett osztalék összegét magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként kell bevallani, így azt a 1808M-06 lap 364-365. soraiban ne tüntesse fel; …. „ Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy a külföldi magánszemély részére kifizetett osztalékot minden esetben a fentiek alapján kell beállítani a bevallásba? Még abban az esetben sem kell M lapot kitölteni, ha a magánszemélynek van adóazonosító jele, és rendelkezik a külföldi illetőségigazolással? Hogy érinti ez a K-s éves adatszolgáltatást? Mikor kell ezt benyújtani? Köszönettel
Külföldi munkaviszony és egyéni vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Horváthné Szabó Beáta A https://adozona.hu/kerdesek/2018_11_25_Kulfoldi_munkaviszony_es_egyeni_v_iij válaszához kérnék még egy kis pontosítást. Az osztalékjövedelem után fizetendő ehót sem kell így megfizetni? Mi a helyzet, ha adott évben volt magyar és osztrák jogviszony is? Ilyenkor időarányosan kell az ehót számolni?
2018. évi osztalék kifizetése 2018-ban.
Kérdés
Azt hallottam, hogy a 2018. évi osztalék az átmeneti rendelkezésekben foglaltak szerint 2018-ban kifizethető az eredménytartalék terhére, tekintettel az eho változására. Köszönettel. Négyökrüné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
