1184 találat a(z) osztalék cimkére
Nyugdíjas munkaviszonyos osztalékot vesz fel Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkaviszonyban álló tag, ha osztalékot kap a tagi jogviszonyára tekintettel, adhat-e nyilatkozatot, ha a munkaviszonyból származó jövedelme éves szinten el fogja érni a minibálbér 24-szeresét, de mivel nyugdíjas, a társaság nem fizet a jövedelme után szochót. Kell-e szochót levonni az osztalékból? Én úgy értelmezem, hogy le kell vonni maximum 697 320 forintot, és nem adhat nyilatkozatot.
OEP-finanszírozott bt. osztaléka Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni: OEP-támogatott egészségügyi tevékenységet végez a bt.. A beltag személyesen közreműködik a vállalkozási tevékenységben, a két kültag személyesen nem tevékenykedik. Az adózott eredmény osztalékként kerülne jóváhagyásra (90 százalék OEP-finanszírozott, 10 százalék egyéb forrás). A személyesen nem közreműködő tagok számára juttatott osztalék az OEP-elszámolásban "elismert költségnek" minősül? Várom válaszát! Tisztelettel
TBSZ számla Kérdés
Tisztelt Szakértő! A zrt.-ből nyrt.-vé alakulás során a zrt tulajdonosai a zrt. alaptőkéjét (a jövőbeli nyrt. alaptőkéjét) TBSZ számlán helyezik el. Az egész alaptőkét a TBSZ számlán hagyják 5 évig és az osztalékokat sem veszik fel, az is a TBSZ számlán marad. Kérdések: – ez esetben adómentes-e, ha a volt zrt. (jelenlegi nyrt.) tulajdonosok 5 év után eladják a részesedésüket? – az osztalék kivétele is adómentes 5 év TBSZ számlántartás után? Köszönöm válaszát!
Szocho Kérdés
Tisztelt szakértő ! Szeretnék megerősítést kérni, hogy jól értem-e. Ha a munkavállaló éves bruttó bére 5 400 000 forint, és osztalékot is kap (év közben amikor még nem érte el a kifizetett munkabér a minimálbér huszonnégyszeresét) nem kell levonni az osztalékból szochót. Ilyenkor kérni kell a munkavállalónak,hogy ne vonjanak az osztalékból szochót, vagy le kell vonni, és a munkavállaló majd az adóbevallásában visszaigényli? Várom szíves válaszát
Osztalék – szocho Kérdés
Nyugdíjas munkavállaló számára osztalékkifizetés esetén kell-e az osztalékból szochot vonni? A munkabérből, úgy tudom, nem kell.
Kiva osztalék. Kérdés
Kivas cégben tásas vállalkozozó tagi jogviszonyban a minimálbér 24-szeresét meghaladó jövedelmet vesz ki. Osztalék után kell-e szochót fizetni?
Ügyvédi iroda nyugdíjas tagja Kérdés
Ügyvédi iroda tagja minden esetben társas vállalkozó. 2019-ben a nyugdijas tag napi 6 órás munkaviszonyban látná el az irodavezetést havi 300 ezer forintért (a garantált bér minimum 6 órára eső része). 1. kérdés: Ügyvédi iroda nyugdíjas tagja foglalkoztatható-e 6 órás munkaviszonyban, és milyen járulékfizetési kötelezettség lenne? 2. kérdés: Osztalék és árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna-e úgy, hogy a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét tehát nem kell szochót fizetnie? 1./ Milyen járulék fizetési kötelezettség lenne. 2./ Osztalék, árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna -e úgy hogy a jövedelme eléri a minimál bér 24 szeresét tehát nem kell Szochót fizetnie. Köszönettel: Mohácsiné
Nyugdíjas tulajdonos osztaléka kivában Kérdés
Munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabérét csak 15 százalék szja terheli. Ha ez a nyugdíjas egyben tulajdonos is a kft.-ben, amely kivában működik, osztalék után hogyan adózik? A kiva kiváltja a szochót. Hogyan kell értelmezni a 19,5 százalékos szocho-fizetési kötelezettséget az osztaléknál?
Osztalék közterhei Kérdés
A társaság 2018. évben osztalékelőleget fizetett, és a 2018. évi beszámoló elfogadásakor fogja az osztalékot megszavazni, valószínűleg az előlegnél magasabb összegben. Kérdésem, hogy a megszavazott osztalék után a 2019. évi kifizetéskor még 14 százalék ehót kell figyelembe venni, vagy már az új szabály szerint a szociális adót?
Eredménytartalék adózása Kérdés
100 százalék tulajdonosú kft. egyszemélyes nyugdíjas tagja a kft. eredménytartalékát 2019-ben kívánja kivenni. Kérdésem: a nyugdíjas eredménytartalékból jóváhagyott osztalék kivételét 2019-ben a 15 százalék szja-n felül terheli-e valamilyen más költségvetési befizetési kötelezettség? Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Gács Józsefné
Osztalék-visszafizetés Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. természetes személy tagokból áll. Előző években az osztalék rosszul lett kiszámítva (az osztalék egy része keresetarányosan kerül felosztásra). A taggyűlés határozata alapján 2018-ban megtörtént az előző évek osztalékának újra felosztása. A végösszeg ugye nem változott, de volt, akinek vissza kellett fizetni, és volt, akinek még járt osztalék. Mivel egyik bérprogram se ismeri az osztalék-visszafizetés fogalmát, ezért csak úgy tudtam a programba bevinni, hogy osztalékelőleg visszafizetés. Vontam belőle szja-t és ehót is annak ellenére, hogy az osztalékelőlegből nem kell. Ezzel egy időben volt 2018. évi osztalékelőleg-fizetés is (hogy a tag ne otthonról hozzon vissza pénzt). A 08-as bevallást csak úgy tudtam megcsinálni, hogy a nettó összegből (osztalékelőleg-visszafizetendő osztalék)vontam az szja-t és ehót. Most ki kellene adni az M30-as bevallást, de nem tudom, hogyan. És, hogy még szebb legyen a történet, 2018-ban nincs az osztalékból eho, van helyette szociális hozzájárulási adó. Előre is köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Tóthné
Egyéni vállalkozó osztalékadó-alap önellenőrzése II. Kérdés
Tisztelt Surányi Imréné! Korábban tárgyban feltett kérdésemmel kapcsolatban olyan aggályom van, és ehhez kérném válaszát, hogy az osztalékadó-alap csökkentéseként figyelembe vehető, az adóévben vásárolt tárgyi eszköz nettó értékéhez kapcsolódó csökkentési lehetőség a vállalkozó döntése alapján a bevallás időpontjában igénybe vehető, vagy olyan csökkentés, melyet később is igénybe vehet a vállalkozó, amennyiben azt még nem tette meg? Ebben vagyok bizonytalan, mivel, ha a bevallás időpontjában dönthetett, hogy igénybe veszi vagy sem, akkor ez nem módosítható önellenőrzéssel. Lehet, hogy az előző kérdésem nem volt teljesen egyértelmű. Válaszát előre is köszönöm.
Osztalék szochója Kérdés
Széles Imre tb szakértő alábbi válaszára még az lenne a kérdésem, hogy 2019. évben nem kell figyelembe venni a 645 840 forintos adófizetési felső korlátot, ami a jövedelemből levont és megfizetett 4%+3% egészségbiztosítási járulékból tevődik össze (előző évben ez 450 000 forint volt), csak a minimálbér huszonnégyszeresét? Tisztelt Olvasónk! Ebben az esetben – mivel az összevont adóalapba tartozó adóelőleg alap számításánál figyelembe veendő éves jövedelme meghaladja a minimálbér 24-szeresét – az osztalékát nem terheli szociális hozzájárulási adó és annak kifizetésekor a 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében nyilatkozhat arról, hogy a törvény 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. E tekintetben nincs jelentősége, hogy KIVA hatálya alá tartozó cégről van szó.
A kiva hatálya alá tartozó vállalkozások tulajdonosainak osztalékadója Kérdés
Tisztelt Szakértők! A 2019. január 1-jétől hatályos szocho törvény alapján szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után is. A szochofizetés felső határa a tárgyévi minimálbér huszonnégyszerese (3 576 ezer Ft). A példámban említett vállalkozás tulajdonosa és egyben ügyvezetője a cégben ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. Azaz a kiva szabályai szerint nem fizet szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. A szochofizetés felső határa az osztalékadó számításánál is figyelembe vehető lenne, csakhogy az ő munkabére után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. Tehát a felvázolt esetben a tulajdonos az osztalék után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, amellyel sokkal rosszabb helyzetbe kerül, mint egy olyan cégtulajdonos, aki érvényesíteni tudja a szochofizetés felső határának korlátját. Amennyiben ezt jól gondolom, mi erre a megoldás? Köszönettel: Libra-Kanizsa Kft.
Osztalék szochója Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég a kisvállalati adó alanya, és a tulajdonos, aki egyben ügyvezető is, munkaviszonyban látja el a tevékenységét a cégben. A munkabére jelentősen meghaladja a minimálbér 24-szeresét, ami a szocho fizetés felső korlátja. A kérdésem, hogy ebben az esetben neki az osztalék után mennyi a szochofizetési kötelezettsége? Befolyásolja-e az osztalékot ,hogy a cég kisvállalati adó alanya. .