102 találat a(z) minimum járulék cimkére

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetése Kérdés

Egyéni vállalkozó járulékfizetése – nem mindegy a kivét elszámolásának ütemezése Cikk

Az egyéni vállalkozót – feltéve, hogy nem áll heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem folytat nappali tagozaton tanulmányokat, illetve társas vállalkozóként nem tesz eleget minimum kötelezettségnek – havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli. Az egyéni vállalkozói járulék alapja főszabály szerint a kivét, ha viszont azt „rossz időpontban” számolja el a vállalkozó, jelentősen nőhet az éves járulékfizetési kötelezettsége.

Átalányadózó osztaléka Kérdés

Minimum járulék fizetése a felmentési idő alatt Kérdés

Minimumjárulék-kötelezettség ki nem fizetett bér esetén Cikk

Nehéz helyzetbe jutott cég nem tudta fizetni a munkavállalóját, de elbocsátani nem akarta őt, így azt a megoldást választotta a munkáltató, hogy a dolgozó részére jogosan járó munkabért csak hónapokkal később utalta át. Kell-e minimum járulékot fizetni a fizetés nélkül maradt hónapokra? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

Minimum járulék fizetése ki nem fizetett bér esetén Kérdés

Minimum járulék fizetése: élő problémák, eldőlt kérdések Cikk

A munkaviszonyban álló dolgozó díjazására vonatkozóan a társas vállalkozó tagi jövedeleménél lényegesen kötöttebb szabályok vonatkoznak. A társas vállalkozó akár díjazás nélkül is tevékenykedhet, illetve tagi jövedelmét lényegében bármilyen ütemezésben elszámolhatják vele. Ezzel szemben a munka törvénykönyve számos előírást tartalmaz a munkabér megállapításával, kifizetésével, védelmével összefüggésben.

Tagi jövedelem, minimumjárulék-szabály Kérdés

Katás menekülési útvonalak Cikk

Mivel január 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) kizárja, hogy a magánszemély egyidejűleg több vállalkozásában legyen kisadózóként bejelentve, sokan szembesültek azzal, hogy többes kisadózói jogviszonyok helyett egyidejűleg kisadózóvá és (kényszer) egyéni és/vagy társas vállalkozóvá is váltak. Ez pedig azt jelenti, hogy kisadózóként nem főállásúnak minősülnek és csak a havi 25 ezer forintos kata terheli őket, míg a másik jogviszonyukban főszabály szerint minimális adó- és járulékfizetési kötelezettséget kell teljesíteniük.

Minimum járulékalap nyugdíjasnál Kérdés

Minimum járulékalap Kérdés

Munkaviszonyban foglalkoztatott járulékfizetési alsó határ felmentés esetén Kérdés

Egyéni vállalkozó minimum járulékfizetési kötelezettsége Kérdés

Változások a csedben: mérték, mentesség a minimum járulék alól Cikk

Sokszor foglalkoztunk már azzal a kérdéssel, hogy mi a különbség a biztosítási jogviszony, illetve az egyes ellátások folyósítása melletti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (illetve szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemre való jogosultság) között. Nem mindegy például, hogy a csedben, gyedben vagy éppen gyesben részesülő kismamának az említett ellátások folyósítása alatt fennáll-e a biztosítási jogviszonya (és ő csak azért nem végez munkát, mert fizetés nélküli szabadságon van), vagy csak „önmagában” – adott esetben „passzív jogon” – részesül ellátásban.

Egyéni vállalkozó gyeden Kérdés