248 találat a(z) kisadózó cimkére
Kisadózó figyelem! Helyesbítheti bevallását, mert kedvezőbb lett a törvény
Cikk
2016. június 16-ai hatállyal változott a törvény, de 2014. január 1-jétől kedvezőbb elbírálás alá esik a bevétel, hívja fel közleményében a figyelmet a NAV.
Számla kisadózótól – milyen kockázattal járhat?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A szakmai véleményét szeretném kérni a következő ügyben. Van két kisadózó, akik rendszeresen jutalékot számláznak a cégünknek. Van-e annak valamilyen adó- vagy egyéb kockázata, hogy ők csak nekünk számláznak, és viszonylag nagy összegben? Az egyik kisadózó rendelkezik rendes munkaviszonnyal, a másik nem. Ha van ilyen kockázat, milyen lépésekkel lehet azt csökkenteni? Köszönettel.
Kisadózó számlájának továbbszámlázása
Kérdés
Gazdasági műszaki ellátó szervezet vagyunk, az intézményeinknek a rezsiköltséget számlázzuk tovább (közvetített szolgáltatás). Az egyik partnerünk idén januártól kisadózó lett, az általa végzett munkabiztonsági és tűzvédelmi feladatokat számlázzuk tovább. A partner számlája áfamentes lett, mi áfakörbe tartozunk. A kérdésem az lenne, hogy ezt áfásan vagy áfamentesen számlázzuk tovább?
Gyed melletti munkavégzés kisadózóként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy 8 hónapos gyermekével gyeden lévő, a szülés előtt kisadózó egyéni vállalkozó elvállalna egy munkát, amely egy-két hónapot venne igénybe. Hogyan, milyen nyomtatványon kell bejelentenie a NAV felé, hogy a gyed mellett mely hónapra kívánja fizetni a tételes adót (50 ezer forintot), mivel munkát végez? Jelenleg havonta a T101E nyomtatvány B02 lapján minden hónapra vonatkozóan bejelenti a tételes adófizetési kötelezettség alóli mentesülést gyed miatt.
Tb-szabályok is változnak! Mutatjuk a részleteket az adócsomagból
Cikk
Több ponton módosulnak a parlament elé terjesztett adócsomag szerint a társadalombiztosítási szabályok is. A változtatások zöme a korábban hiányos szabályozás joghézagait tömködi ki, így egyértelműsíti a többféle gyermekgondozási ellátásban részesülő vállalkozók, illetve a mezőgazdasági őstermelők járulékfizetésére, a kisadózók adatszolgáltatására, a biztosítotti jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket. Szigorodnak ugyanakkor az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére köthető megállapodás szabályai, és nő az egészségügyi szolgáltatási járulék összege.
Kisadózó egyéni vállalkozó szüneteltetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném a segítségét kérni a következő kérdésben. Főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki Németország és Magyarország között "ingázva" él, körülbelül kéthavonta szünetelteti egy hónapot meghaladóan, majd újraindítja a tevékenységét. Körülbelül kéthónapos működés után pedig ismét szüneteltet. Az a kérdésem, hogy katás főállású egyéni vállalkozóként van-e lehetőség a tevékenység többszöri szüneteltetésére és újraindítására egy adóévben? Azok a bevételek, amelyekről számlát állít ki a működés alatt, nem rendeződnek pénzügyileg addig, amíg a szüneteltetést ismét bejelenti. Ilyenkor adózási szempontból mi a teendő ezekkel a bevételekkel? Katás bevételnek számítanak? Ha nem, miként kell ezeket figyelembe venni. Szélsőséges esetben az is előfordul, hogy a korábban kiállított számla egy szüneteltetést követő, már ismét "élő " időszakban kerül átutalásra. Azt miként kell kezelni? Válaszát köszönöm!
Katás adózó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás adózónak a nyugtára is rá kell vezetni, hogy KISADÓZÓ vagy csak a számlákra? Köszönöm!
Kata táppénz és gyed mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Első körben szeretném a véleményét kérni, mit jelent az, hogy "legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony". Ez a katás vállalkozók tételes adójánál mindenképp jelentőséggel bírhat. Adott egy hölgy, akinek van egy heti 40 órás munkaviszonya. A munkaviszonyában dolgozik, mellette nem főállású katás egyéni vállalkozó, így havonta 25 ezer forint tételes adót fizet. Azonban a hölgy most babát vár, és a munkaviszonyát a terhessége miatt nem tudja ellátni, ezért onnan táppénzen van. A táppénz mellett azonban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Miután megszületik a baba, a főállásból csedben részesül, kisadózóként munkát nem végez. Amikor a főállásból gyedet kap, a gyed mellett ismét szeretne a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végezni. Kérdésem, hogy abban az esetben, amikor a főállásában táppénzben, illetve gyedben részesül, és a táppénz, illetve a gyed mellett kisadózó egyéni vállalkozóként munkát végez, havonta mekkora összegű tételes adó fizetésére köteles: 25 ezer vagy 50 ezer forint? Megtisztelő válaszát ezúton is köszönöm!
Kisadózó táppénz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jól tudom, hogy, ha egy kisadózó táppénzen van, akkor az éves 6 millió forintos tételes adóval kiváltott bevételszintjét is arányosan csökkenteni kell, mivel kieső ideje lesz a táppénz alatt? Ha a fenti státusz miatt csökkenteni kell, akkor erre az időre felvett alkalmazott el tudja látni a kisadózó bevételszerző tevékenységét, és az ő közreműködésével kiszámlázott tevékenység beletartozik a kisadózó 6 millió forintos kedvezményes keretébe? Köszönöm válaszukat!
Katás vállalkozás esete a helyi iparűzési adóval
Cikk
Főállású katás vállalkozás a múlt év közepén kezdte a tevékenységét; hogyan kell kiszámítania és bevallania az iparűzési adóját – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Ügyvezető tag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét. Adott egy két taggal alakult kft., amelyben az egyik tag a társasági szerződés szerint megbízási szerződéssel látja el az ügyvezetői feladatokat, mellette 8 órás munkaviszonyban is dolgozik a kft.-ben. Mindemellett katás egyéni vállalkozó. Jól gondolom, hogy mivel a munkaviszonya alapján megfizeti a járulékokat, így az ügyvezetést 0 forintért is elvállahatja? Illetve a katás jogviszonyban már nem minősül főállású katásnak. A másik kérdésem az lenne, hogy a T1041-es nyomtatványon ilyenkor milyen kód alatt kell bejelentkeznie, illetve a 08-as nyomtatványon kell havonta bevallást adnia megbízásról? A másik tag megbízási jogviszony keretében az adminisztrációs feladatokat végzi, mellette egy másik cégnél van bejelentett 36 órát elérő munkaviszonya. Ő is vállalhatja a megbízást díjazás nélkül? Őt kell-e jelenteni a T1041-esen, ha igen, milyen kód alatt? Köszönöm válaszát.
Katabevétel értelmezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kisadózó vállalkozásokról szóló törvény értelmében nem bevétel az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni. Milyen vagyoni értékre gondol itt a jogalkotó? Kérném, hogy pár konkrét példával is szemléltesse! Köszönettel.
Katabevétel – továbbhárított szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a kisadózó bevételének kell-e tekinteni egy továbbszámlázott, áthárított szolgáltatást? A kisadózó ügyvéd illetékbélyeget vásárol, de ezt tovább is számlázza? Köszönettel:
Irattározás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az iratmegőrzési kötelezettséggel kapcsolatosan lenne gyakorlati kérdésem. Az Art. szerint számítva (ha nem volt önellenőrzés), akkor a 2009-es adóév elévült, a számviteli törvény értelmében pedig 8 évig kell megőrizni a bizonylatokat. Ezt a nyolc évet is a beszámoló benyújtásától kell számítani (vagyis inkább 9 évet), vagy sem? Számviteli szempontból a 2007. évet megelőző iratanyagokat lehet már selejtezni? Bevételi nyilvántartást vezető és kisadózó vállalkozásokra, amelyek nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, csak az Art. szerinti elévülési időt kell figyelembe venni? Köszönettel.
Mellékállásban katás kisadózó bevételébe beleszámít-e a főállásból keresett fizetése?
Kérdés
Főállású munkavállaló (közalkalmazott) vagyok egy felsőoktatási intézménynél. Mellékállásként katás egyéni vállalkozó szeretnék lenni. A tervem az, hogy katás bevételeim mindegyike egy cégtől származna (amely nem a főállású munkaadóm), és ez éves szinten meghaladná az 1 millió forintot. A főállásomból kapott bruttó fizetésem magasabb lesz, mint a katás vállalkozóként szerzett bevételem. (A nettó fizetésem viszont kevesebb, mit a katás bevételem.) A kérdésem az, hogy esetemben fennáll-e a következő körülmény: a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől (megbízójától) szerezte?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
