455 találat a(z) kiküldetés cimkére
Kiküldetés vagy egyes meghatározott juttatás?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-ben a munkavállalók külföldi hivatalos úton voltak. Az szja-törvény 70. §-a alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás. Ez után az adóalap 1,18-szorosa után szja-t és idén már szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ez arra vonatkozik, amikor számlával rendelkeznek a költségekről? A hivatalos kiküldetéssel elszámolható jövedelem, amikor meghatározott összeget adnak a munkavállalónak és abból a napi 30%, legfeljebb 15 euró adómentes? A kérdésem az, hogy melyiket, mikor kell használni? Ha nincs számla, akkor kiküldetés, és járulékköteles jövedelem is keletkezik, ha van számla, akkor juttatásnak minősül, és a céget terhelő adó keletkezik? A kft. esetében, ahol a kérdés felvetődött, előleget adtak a dolgozóknak, akik nyugtákat hoztak a kinti útjukról étkezésről, utazási jegyekről. Ez esetben kiküldetést kellene számfejteni nekik? A kiküldetés adóköteles része szja-, nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék-levonással is jár, úgy tudom. Várom válaszukat.
Kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó alkalmanként Ausztriába jár kiküldetésbe. Kérdésem az, hogy mit lehet erre elszámolni?
Megbízottként kiküldött
Kérdés
Az elmúlt napokban láttam az engem is érdeklő kérdést, mely arra irányult, hogy ha valaki megbízási szerződéssel kötődik egy kifizetőhöz, akkor elszámolhatja-e a kifizető érdekében megtett útjait kiküldetési rendelvényen. A kérdés sokkal szabatosabban volt megfogalmazva és engem is nagyon érdekelne, de ma nem találom sem a megválaszolatlanok (tegnap még ott volt) sem a megválaszoltak között. Segítenének? Köszönöm.
Kiküldetés egyezményes országba – adózás és arányosítás
Cikk
Kiküldetésekre vonatkozó korábbi cikkünkben elemeztem az Európai Unió tagországaiba irányuló kiküldetésekről. Ezt a témakört kiegészítve olyan esetekre szeretném ráirányítani a figyelmet, mely az egyezményes országokba irányuló kiküldetéseknél fordulhat elő, és az illetőség speciális vizsgálatát igényli.
Munkavégzés az EU más tagállamában: hol kell fizetni a tb-t?
Cikk
A személyi jövedelmek adóztatása mellett társadalombiztosítási kötelezettségeket is befolyásolja, ha a magánszemély külföldön dolgozik. Általánosságban megállapítható, hogy szinte minden élőmunkát terhelő adónak és járuléknak alapja az a jövedelem, amelyet az szja-előleg megállapításánál figyelembe vettünk. Ez alól kivételt képeznek például azok a jövedelmek, melyek után a külföldön történő munkavégzés következtében Magyarországon részben, vagy egészben nem kell szja-előleget fizetni.
Svájci kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég felkérést kap egy svájci cégtől, hogy Svájcban végezzenek el egy szolgáltatást. Az lenne a kérdésem, hogy ezekre a napokra a kiküldött munkavállalóknak meg kell-e adni a svájci minimálbért? A munkavállalókkal kapcsolatban kell-e valamilyen hivatalhoz bejelentést tenni? Illetve a magyar cégnek be kell-e valahova jelentkezni? Kell-e Svájcban adószámot kérni és ezzel számlázni? Függenek-e ezek attól, hogy ez a munka hány napot vesz igénybe? És hogy változik mindez, ha svájci magánszemély a megrendelő? Tisztelettel: Jancsó Katalin
Ügyvezető utazási költsége megbízás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyvezető tartózkodási helye külföldön van. Az ügyvezetői teendőket megbízási szerződéssel látja el. A cég székhelye belföldön van. Kiküldetés miatt, és a cég ügyeinek intézése miatt gyakran utazik az ügyvezető. A kiküldetési költségek között a cég telephelye és az úticél között felmerült költségeket számolhatjuk el, ha jól gondolom. A tartózkodási hely és a cég telephelye közötti jegyek, saját gépkocsi költségek milyen jogcímen fizethetők ki az ügyvezetőnek és milyen feltételekkel? Munkába járásról csak munkaviszonyban beszélhetünk, ugye?
Nyugdíj, egészségügyi ellátás, családtámogatás: így készülünk a Brexitre
Cikk
Törvényjavaslat-csomagot terjesztett be a kormány az Egyesült Királyság Európai Unióból történő megállapodás nélküli, rendezetlen kilépése esetén szükséges törvénymódosításokról, amelyek számos társadalombiztosítást, nyugdíjat és egészségbiztosítást, családtámogatást, és a megváltozott munkaképességű személyek jogosultságát érintő szabályt is érintenek; cikkünkben összegyűjtöttük a legjelentősebbeket.
Hány napot szabad? Kiküldetés vs. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
Kérdés
Már sokadjára bújom át a jogszabályokat, de nem találtam a témában normális magyarázatot. Adott egy dolgozó, aki főként egy helyen dolgozik de az év meghatározó részében a cég többi telephelye, partnerei között ingázik, amit kiküldetésként szeretnénk elszámolni. A dolgozók kiküldetésben eltölthető napjainak számát az Szja törvény nem szabályozza. Külföldi kiküldetés esetében a 183 napot nem haladhatja meg. A munka törvénykönyvében találtam egy kitételt, melyben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alatt korlátozza a kiküldetésben eltöltendő napok számát. Mégpedig a limit 44 nap, amit kiküldetésben eltölthet a dolgozó. Viszont ezzel a szabállyal ütközik a külföldi kiküldetésben eltölthető 183 nap. Úgy sejtem, hogy van erre egy kiskapu, vagy enyhítő körülmény ami a 44 napos limitet feloldja, de nem találtam meg. Feltételezem, ha a munkaszerződésbe beleírjuk, hogy eltérünk a 44 naptól és ebbe a munkavállaló is belegyezik, akkor meg lehet hosszabbítani a kiküldetésben eltöltött napok számát. De itt találtam a következő csavart. Ha a munkaszerződésbe belefoglaljuk, hogy a dolgozó rendszeres jelleggel (44 napot meghaladóan) kiküldetésben lesz, akkor innentől ez lesz a munkaszerződésben foglalt munkavégzés helye. Hogyan számoljunk el így kiküldetést, ha a munkaszerződésben foglalt helyszínen dolgozik? Hiszen a belföldi kiküldetés az lehet, ha a munkavállaló időleges foglalkoztatása munkaszerződésben megjelölt állandó munkahelyétől eltérő helyen van. Előre is köszönöm a válaszukat!
Unión belüli kiküldetés adózási szabályai
Cikk
Az utóbbi években jelentősen megváltozott a magyar társaságok munkavállalóinak külföldön történő munkavégzése. Míg korábban jellemzően a külföldi vezetők jöttek Magyarországra kiküldetés keretében dolgozni, addig napjainkban szinte gyakorlattá vált a magyar munkavállalók hosszabb-rövidebb munkavégzése a határainkon túl.
Belföldi kiküldetés, napidíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy belföldi egyéni vállalkozó, aki fuvarozással is foglalkozik. A fuvarozás álltalában építkezéseken belül történik, értem ez alatt, hogy egy új beruházásnál, építkezésnél anyagot mozgat. Például útépítésnél egyik helyről a másikra hordja a földet az építkezésen belül. Esetleg a Tüzépről anyagot hoz vagy a mart aszfaltot elszállítja az út felújítása során. A kérdés az lenne, hogy a sofőrök, akik napi 8 órát dolgoznak, kaphatnak-e adómentesen 3000 forint napidíjat? Köszönöm.
Kiküldetés, napidíj elszámolása visszamenőleg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként fuvarozást végzek. A belföldi napidíjat és a külföldi kiküldetési díjat elszámolhatom-e saját részemre visszamenőleg? Ha elszámolható visszamenőleg, akkor adóéven belül vagy korábbi évekre is? Megtisztelő válaszát köszönöm!
Magyar székhelyű társaság az EU-ban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar székhelyű társaság adminisztrációs feladatok végzésére szerződést köt nem uniós székhelyű társasággal. A feladatokat magyar állampolgár végezné, aki munkaviszonyban lenne a magyar vállalkozásnál, de életvitelszerűen az adott országban tartózkodik. Bérét a magyar vállalkozás fizetné. Kérdésem, a magyar adózási szabályok vonatkoznak-e a munkavállaló foglalkoztatására, vagy vannak speciális szabályok, amit figyelembe kell venni?. Üdv. Takácsné Anci
Határon átnyúló szolgáltatás – Ausztria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar székhellyel rendelkező cég, Ausztriában végez építőipari (villanyszerelési) munkáltatokat. A munkavállalók Magyarországon laknak, tehát a két ország között ingáznak minden nap. A munkaszerződésükben a munkavégzés helyének megjelölése: a változó munkahely. Milyen főbb dolgokra kell figyelni ebben az esetben? Kiküldetésnek számít? Kell-e és mennyi napidíjat fizetni? Adózni melyik országban kell a munkavállalónak? Egészségbiztosítási járulék fizetése hol történik? Köszönettel: Ján-Kiss Katalin
Német munkavállaló – párhuzamos munkavégzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy külföldi (német) állampolgárt szeretnénk itthon mint munkavállaló alkalmazni úgy, hogy közben megmarad a német biztosított jogviszonya (anyavállalati kiküldetés). Hogy érvényesülnek itt a párhuzamos munkavégzésre vonatkozó szabályok? Ebben esetben is szükséges a TAJ szám igénylése? TAJ szám nélkül hogyan tudom munkavállalóként bejelenteni a magyar céghez? Magyarországi béréből csak szja-levonási kötelezettség van? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
