Nyugdíj, egészségügyi ellátás, családtámogatás: így készülünk a Brexitre

Megosztás Tetszik

Törvényjavaslat-csomagot terjesztett be a kormány az Egyesült Királyság Európai Unióból történő megállapodás nélküli, rendezetlen kilépése esetén szükséges törvénymódosításokról, amelyek számos társadalombiztosítást, nyugdíjat és egészségbiztosítást, családtámogatást, és a megváltozott munkaképességű személyek jogosultságát érintő szabályt is érintenek; cikkünkben összegyűjtöttük a legjelentősebbeket.

Jelen állás szerint 2019. március 29-én éjféltől Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága az európai uniós tagsága megszűnésekor úgynevezett harmadik államnak fog minősülni. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól kezdve nem érvényesek a szociális uniós rendelkezések, melynek következtében szükségessé válnak egyes társadalombiztosítást, nyugdíjat és egészségbiztosítást, családtámogatást és a megváltozott munkaképességű személyek jogosultságát érintő szabályok törvénybe foglalása. A jelenleg még szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező magánszemélyeket érintő beutazási és letelepedési kérdések is szabályozásra kerülnek.

Az előbbieken túl 2021. január 1-jéig az Egyesült Királyság állampolgára, aki Magyarországon ügyvédi tevékenység gyakorlására való jogosultságot szerzett az EGT állampolgársági feltételnek való megfelelés hiányában sem lesz törölhető a kamarai nyilvántartásból, illetve a kamarai tagságát sem kell megszüntetni.

A törvényjavaslat valamennyi szociális biztonságot érintő ellátással összefüggésben tartalmazza, hogy a 2019. március 30-át megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni, úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja. A törvényjavaslat a szociális uniós rendeletek által a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv alkalmazását rendeli el a kilépés időpontját követő kezdő időponttal megállapításra kerülő ellátások esetén.

Álláskeresési járadék

A kilépési időpontot követő kezdő időponttal megállapításra kerülő álláskeresési járadék esetében a jogosultsághoz szükséges a brit biztosítási idő figyelembe vehető, de az álláskeresési járadék folyósításának időtartama csak a magyar jogosultsági idők alapján határozható meg. A törvényjavaslat biztosítja, hogy a brit kilépést megelőzően szerzett jogosultsági idők a kilépést követő időponttól megnyíló jogosultságok esetében is figyelembe vehetők legyenek, és a jogosultságok ne vesszenek el.

Nyugdíj

A törvényjavaslat saját jogú nyugdíjasnak ismeri el az Egyesült Királyság szabályai szerint öregségi nyugdíjban részesülő személyt. A nyugdíjak megállapításánál is biztosítja, hogy a március 30-a előtt szerzett biztosítási időket – mind a kilépés időpontja előtti, mind az azt követő kezdő időponttól megállapításra kerülő jogosultságok esetén – el lehessen ismerni és be lehessen számítani.

A nyugellátás tekintetében a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja, még az Egyesült Királyságba történő közvetlen nyugdíjfolyósítás lehetőségét is választhatja a jogosult. A biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv a kilépés időpontját követően megállapításra kerülő nyugellátások esetén is garantált, így a kilépés előtt szerzett jogok védelmet élveznek.

A biztosítási, illetve szolgálati idők összeszámítására, a jogosultság fennállása esetén a csak magyar biztosítási vagy szolgálati idők figyelembevételével történő független ellátás és ezzel egyidejűleg az arányos ellátás kiszámítására és közülük a magasabb összegű ellátás megállapítására, valamint az arányos ellátás számítására vonatkozó uniós rendelkezések alkalmazása biztosítja, hogy az Egyesült Királyságban a kilépési időpont előtt szerzett jogosultságok (biztosítási idők) nem vesznek el. E szabályok alkalmazásával az érintett személy abban az esetben is jogosult lehet nyugellátásra, ha a magyar biztosítási rendszerben nem szerzett a független jogosultsághoz elegendő szolgálati időt.

Kiküldetés

A kiküldetésre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket a törvényjavaslat. Mivel az Egyesült Királyság harmadik országnak fog minősülni a kilépést követően, így a Tbj. 13. paragrafusa helyett a 11. paragrafus (2) bekezdésének a) pontjában foglalt kiküldetésekre vonatkozó kétéves tb-mentességi szabályt kell alkalmazni, miszerint nem lesz biztosított Magyarországon az az Egyesült Királyság állampolgára, aki külföldi (például angol vagy amerikai) munkáltató által kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében dolgozik Magyarországon. A javaslat szerint ezt a mentes szabályt a március 30-át megelőzően kezdődő kiküldetésekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy figyelmen kívül kell hagyni a belföldi munkavégzés óta eltelt három évet meghatározó feltételt 2020. december 31-éig.

Az európai uniós szabályokkal összhangban a törvényjavaslat rögzíti, hogy a Magyarországra irányuló kiküldetések között legalább két hónapnak el kell telnie. Ugyanakkor az az Egyesült Királyságból Magyarországra, illetve Magyarországról az Egyesült Királyságba történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor ismert időtartamig kiküldetésnek minősülnek.

Egészségügyi szolgáltatás, családtámogatás

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére és a családtámogatási ellátásra is hasonló elvek irányadók, mint a nyugdíjszolgáltatásokra, gondolok itt a kilépés előtt szerzett biztosítási időre, mind az azt követően megállapításra kerülő jogosultságok elismerésére és beszámítására. Viszont a jogosultság fenntartására vonatkozó módosítás szerint az egyesült királysági állampolgárok továbbra is csak akkor tudnak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha a magánszemély megszakítás nélkül legalább egy éve jogszerűen bejelentett lakóhellyel rendelkezik. E szabály az Egyesült Királyság területén létesített lakó-, tartózkodási hely figyelembevételéről is rendelkezik.

A táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj esetében – a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelvi rendelkezésének megfelelően – a magyar és brit előzetes biztosítási idők figyelembevételével történhet az ellátások Ebtv. szerinti megállapítása.

A természetbeni egészségbiztosítási ellátások igénybevételére jogosító dokumentumok (Európai Egészségbiztosítási Kártya, S1, S2, S3, DA1, E121) alapján az érvényességi idő lejártáig, de legfeljebb 2020. december 31-éig lesz biztosított, amennyiben azokat a kilépés előtti időpontban állította ki az egészségbiztosító.

A magyar családtámogatási ellátásokra való jogosultság érvényesítésének megkönnyítése érdekében bevezetésre kerülő átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a kilépési időpontot követő naptól járó családtámogatási ellátás iránti kérelem 2019. december 31-éig legyen benyújtható.

Beutazási és tartózkodási szabályok

A beutazási és tartózkodási szabályok számos ponton módosítást igényelnek a kilépést követően, mivel az egyesült királysági állampolgárok harmadik országbeli állampolgároknak fognak minősülni. A törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a kilépést megelőzően, a szabad mozgás és tartózkodás jogát élvező személyek a kilépést követően is folytathassák tartózkodásukat Magyarországon, kedvezményes szabályozás keretében.

Három év előzetes tartózkodást követően nemzeti letelepedési engedély megszerzésére lesznek jogosultak, a lakhatásra, megélhetésre, egészségügyi biztosításra és Magyarország érdekére vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül. A nemzeti letelepedési engedély megszerzéséig pedig a korábban a szabad mozgás és tartózkodás szabályrendszere szerint kiadott okmányok birtokában élhetnek továbbra is jogaikkal. A kérelmezés lehetséges időtartama a kilépést követő három évig tart. A kilépést megelőzően érkező személy három év tartózkodás után kérelmezheti a nemzeti letelepedési engedélyt.