132 találat a(z) járulékkedvezmény cimkére
Kilépett dolgozó, és szakmunkástanuló bére
Kérdés
Hogy kell kezelni a kilépett dolgozók számfejtését? A járulékkedvezmény 03 .01-jével lép hatályba. Sok kilépő volt 03.16-áig, akiknek a számfejtésekor ezt még nem tudtuk. A kilépő papíroknál ugyan a bruttó bér nem változik, de a járulékigazolás igen. Újra kell számfejteni ezeket a béreket? Ha igen, mi a teendő az új igazolásokkal? Mi a teendő a nettó bérnövekménnyel, ha a dolgozó nem érhető utol. Hogy kell a szakmunkástanulókat kezelni? Kell a részükre számfejteni? Nagy valószínűséggel szeptemberig nem fognak megjelenni a gyakorlati helyeken, így igazságtalan lenne, ha nekik továbbra is utalni kellene a havi 25-30 ezer forintokat., de sehol nem találok rá iránymutatást, hogy kell ezt kezelni. 40 tanulónál ez már jelentős összeg. Előre is köszönöm!
Koronavírus – kedvezményes járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy legyen szíves eligazítani a következőkben: a koronavírus járulékkedvezménye alá tartozó kft. tagja más cégnél 36 órás munkaviszonnyal van bejelentve, ezért az általam könyvelt cégből bért nem vesz fel, csak a nyereség utáni osztalékot. Ezért eddig havi bevallásnál nem volt semmi utalandója (kivéve az osztalékkivétnél), ám most a bérprogram szerint a 7710 Ft egészségbiztosítási összeget kötelező fizetésre számfejti a program. Kérdésem a következő: a 7710 Ft-ot a fenti esetben meg kell-e fizetni. Válaszát előre is köszönöm.
Járulék- és katafizetési mentesség az ellátások szempontjából
Cikk
Sok-sok kérdés érkezik a címbeli téma kapcsán, így talán nem haszontalan, ha a kedvezménnyel érintettek társadalombiztosítási ellátásainak alakulásával egy kicsit bővebben foglalkozunk.
Hirdetési tevékenység
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk online folyóirat üzemeltetésével foglalkozik, fő tevékenységi köre 5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. Árbevétele jelentős része online hirdetési tevékenység. A kormány a koronavírussal kapcsolatos gazdasági intézkedések között bejelentette: adómentességet kapnak a médiaszolgáltatók a kieső reklámbevételek miatt. A Magyar Közlönyben megjelent szabályozás viszont véleményem szerint nem ezt tükrözi. A rendeletben felsorolt tevékenységek között valóban szerepel az 5814 TEAOR, azonban, az a kitétel is, miszerint a tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott. A mi esetünkben, mint írtam, a kimenő számlák jelentős része hirdetési tevékenységből származik. Esetleg, ha a törvény szellemét kell néznem, a kieső bevételek kompenzációja lenne az elengedett járulék. Megilleti társaságunkat a járulékkedvezmény ön szerint? Válaszát előre is köszönöm.
Járulékkedvezmény
Kérdés
1.) A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet szerinti tényleges főtevékenység végzésével kapcsolatban van kérdésem, mely szerint a jogosultságot az teremti meg, hogy az adózó/tevékenységet folytató 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott a kormányrendeletben meghatározott tevékenységből. Önök szerint hogyan kell értelmezni ezt a hat hónapot? Aki nem szerzett minden egyes hónapban valamennyi bevétel az adott tevékenységből, az nem is érvényesítheti? Például egy pizzériában 2019. szeptemberig tartottak a beruházások, októberben megnyitotta új üzletét, bevételt csak októbertől szerzett, azóta folyamatosan üzemel, akkor ő nem jogosult a járulékkedvezményre? Ha egy cég októberben alakult és októbertől már folyamatosan van bevétele és a 30%-ot is elérte a bevétele, akkor szintén nem érvényesítheti, mert nincs meg a 6 hónapja? 2.) Katás egyéni vállalkozó esetében kaphat-e kata alóli mentesítést az, akinek szerepel egyéb tevékenységei között már februárban is a kormányrendeletben leírt mentesített tevékenység, de azt nem végzi, nem szerzett és a jövőben sem fog belőle árbevételt szerezni (csak azért vette fel, mert megvan rá a képesítése)? Kérem, a konkrét kérdésre válaszoljanak! Segítségüket előre is köszönöm!
Koronavírus – járulékkedvezmény jogosultja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: a koronavírus-járvány miatt biztosított állami kedvezményt igénybe veheti-e a vállakozás, ha a főtevékenysége 7312 Médiareklám, de a bevétel 90 százaléka évek óta az 58.14-es folyóirat, időszaki kiadvány kiadásából származik? A főtevékenység alapján nem veheti igénybe szerintem, de mivel szinte a teljes bevétel az adott tevélkenységből származik, ezért vagyok bizonytalan. Előre is köszönöm válaszukat.
Tényleges főtevékenység kedvezménye
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. főtevékenysége a cégjegyzékben a TEAOR 6391 Hírügynökségi tevékenység, azonban a tényleges bevétele a TEAOR 5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása tevékenységből származik. Ebben az esetben igénybe veheti a munkavállalókra a 61/2020. kormányrendelet szerinti kedvezményt? Másik kérdésem: katás taxis egyéni vállalkozó munkavállalót foglalkoztat, aki szintén taxis gépkocsivezető. Igénybe vehető az alkalmazottra a kedvezmény? Köszönettel: Ignéczi Péterné
Vendéglátás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. kérdés: A társas vállalkozás fő tevékenységi köre 56-os TEÁOR szerinti besorolás, viszont nincs bevétele, de a kft. ügyvezetője (egyben tulajdonos) munkaviszonyban látja el a feladatait. Kérdésem az lenne, hogy jár-e a járulékmentesség ez esetben az ügyvezető után? 2. kérdés: Vendéglátásban a kijárási korlátozás esetén csak elvitelre van lehetőség az étel kiszállítására. Hány százalékos áfakulccsal kell a pénztárgépbe beütni az ilyen tételeket? Köszönöm megtisztelő válaszukat előre is. Üdvözlettel.
Katás fogtechnikus vállalkozó adómentessége
Kérdés
3250 TEÁOR fogtechnikus mentességét nem találom a kedvezményezettek között, remélem csak véletlenül maradt ki, mivel a fogorvos által levett minta szerint végzi a tevékenységet, a munkájuk teljes mértékig összefügg, egymásra épül. Remélem, hogy tévedek a keresést illetően. Köszönettel: Véghné
Vendéglátóegységekből kilépett dolgozók járulékai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vendéglátó és szállodai szolgáltatási tevékenységet végző cégek esetében a 03. hóban kilépett alkalmazottak esetében – a vonatkozó kormányrendelet előtt és után kilépetteknél – hogyan kell elszámolni az alkalmazotti járulékokat és a cég járulékait? A kormányrendelet megjelenése előtt kilépett az alkalmazottak cca. 40%-a, akiknek a járulékai teljes mértékben levonásra kerültek. Helyesen gondoljuk-e, hogy ezeket az elszámolásokat módosítanunk kell, és a nettó bér ülönbözeteket át kell utalnunk a kilépett alkalmazottak részére? Köszönettel: Józsa Ibolyka
Kié lesz az egyéni tb-járulék csökkentése miatti többletpénz?
Cikk
A napokban kihirdetett 61/2020. kormányrendelet szerint meghatározott tevékenységeket végző munkáltatóknál foglalkoztatottak egyéni járulékfizetési kötelezettsége csökken. Kié lesz a többletpénz: a munkavállalóé vagy a munkáltatóé? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
47/2020. Korm. rendelet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég főtevékenysége vendéglátás. A munkavállaló jogviszonya 2020.01.30.-án megszűnt. A negyedéves bónuszt 2020.03.20.-án fizették ki a munkavállalónak. A márc. 20.-án kifizetett bónusz összege után lehet érvényesíteni a járulékkedvezményt? Előre is köszönöm szépen a választ!
Ezek a járvány kapcsán megjelent, legújabb kormányrendeletetek
Cikk
A március 26-án, pár perccel éjfél előtt megjelent, 2020. évi 55. számú Magyar Közlöny négy új, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kormányrendeletet hirdetett ki.
Járulékkedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 61/2020. kormányrendelet bizonyos ágazatokba tartozó munkáltatóknak 4 hónapon keresztűl szocho- és egyénijárulék-kedvezményt biztosít, ha a rendelet kihirdetését megelőző 6 hónapban árbevételének legalább 30%-a ebből a tevékenységéből származott. A kérdésem, hogy egy 2019. szeptember 13-án alakult cég 6 hónapos időszaka március 13-án jár le, ezt az időszakot így figyelembe lehet-e venni már a március havi kedvezmény igénybe vételekor? A gazdasági társaság eddigi összes árbevétele e kedvezményes tevékenységből származott, de van-e jelentősége annak, hogy 2019. évben nem volt árbevétele? A másik kérdésem szintén a jelzett kormányrendelet egyéni járulékalapot képező keresetből levonandó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék helyetti 7710 forint megfizetésére vonatkozik. Ezt a munkavállaló béréből nem kell levonni és befizetni a NAV felé? Vagy a munkavállalót ezek a tételek továbbra is terhelik, csak nem kell a NAV felé megfizetni, azaz a munkáltatónál marad? Ha igen, akkor a foglalkoztatónak milyen címen jelenik meg mint bevétel? Válaszát várva, tisztelettel: Molnár Istvánné
Cégcsoporton belül átirányítás a 47/2020 és 61/2020 tekintetében
Kérdés
A koronavírus-világjárvány következményeként a 47/2020. és 61/2020. kormányrendeletekben foglaltak szerinti járulékfizetési mentesülések érvényesítése cégcsoporton belül átirányított munkavállalók esetében is érvényesíthető-e? Jelen járványügyi helyzetben – munkaszervezési okokból, a betegellátás megnövekedő létszámigénye okán – egy cégcsoport egyik társaságából a másikba szeretnénk munkaerőt – átmeneti időre – allokálni. Kérdésünk, mit javasolnak, milyen formában történjen meg a határozott idejű átirányítás, hogy az megfeleljen a jogszabályi előírásoknak és lehetőségeknek, illetve a betegélelmezés megnövekedett feladatait ellátó többlet munkaerő után is igénybe tudjuk venni a járulékkedvezményeket? Eddig feltárt lehetőség: a.) Egyik cégből kiléptetés, másik cégbe beléptetés, majd a határozott idő leteltével visszaléptetnénk a dolgozókat? b.) Egyik cégben fizetés nélküli szabadság, amelynek időtartamára lehetséges-e a másik cégben ugyanazon munkavállalókkal 8 órás főállású munkaviszonyt létesíteni? c.) Amennyiben az egyik cég az Mt. 53. paragrafusa alapján egy másik foglalkoztatónál alkalmazza munkavállalóit határozott időre, akkor a határozott időre ténylegesen foglalkoztató cég, amelyik érintett a 47/2020-as, valamint a 61/2020-as kormányrendeletekben meghatározott tevékenységek valamelyikével, és így jogosult igénybe venni a járulékkedvezményeket, az Mt. 53. paragrafusa alapján hozzá ideiglenesen érkező munkavállalók tekintetében is érvényesítheti-e a azokat?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
