712 találat a(z) járulékfizetés cimkére
Társas vállalkozó járulékának könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. tagjának 2014. 12. 31-éig heti 36 órát meghaladó munkaviszonya miatt a kft.-ben nem keletkezett járulékfizetési kötelezettsége. 2014. 12. 31-én megszűnt a munkaviszonya, ezért 2015. 01. 01-től a kft.-ben társas vállalkozóként lesz biztosított, és fizeti a minimálbér után az előírt járulékokat. Jövedelmet nem vesz fel, mert a kft. jövedelmezősége ezt nem teszi lehetővé. Kérdésem a nyugdíj-, valamint az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék elszámolására vonatkozik. Kezelhetők-e ezek a járulékok személyi jellegű egyéb kifizetésként, és ezáltal elismert költségként? Választható-e az a megoldás, hogy az említett járulékokat a tag befizeti a kft.-be, és a kft. utalja a NAV felé, ezáltal nem keletkezik költség a kft.-ben? Ha a kft.-ben végelszámolás kezdődik, akkor a végelszámolás időszaka alatt is terheli a tagot a járulékfizetési kötelezettség? (A végelszámoló ingyen látja el a tevékenységét.) Köszönettel: Erdélyi Andrea
Egyéni vállalkozó munkaviszonyban
Kérdés
Kérdésem, hogy lehet-e az egyéni vállalkozó a saját vállalkozásában munkaviszonyban? A vállalkozói kivét helyett munkabért venne fel, a járulékokat is a munkavállalóra vonatkozó szabály szerint fizetné a vállalkozása.
Tartós kiküldetés járulékfizetés
Kérdés
2014-ben német telephelyen kétéves kiküldetésben lévő dolgozók után itthon a minimálbér után fizettünk járulékot. Németországban a német bérből jövedelemadót fizettek. 2015-ben változik a magyar járulékfizetés alapja? Köszönöm.
Ezt is érdemes tudni a járulékfizetésről a cégtulajdonosoknak
Cikk
Külföldön szeretne munkát vállalni egy magyarországi egyszemélyes kft. tagja úgy, hogy nem szeretné megszüntetni az itteni vállalkozását. Kell-e továbbra is fizetnie Magyarországon a járulékokat? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Munkaerő-kölcsönző, külföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném olyan esetben, hogy ha egy magyarországi munkaerő-kölcsönző cég (mely rendelkezik németországi engedéllyel) vinne ki saját állományában lévő, Magyarországon lejelentett munkavállalókat németországi céghez munkavégzésre, akkor elegendő-e a Magyarországon megfizetett járulék, adó, mint például a kiküldetésnél? EU-ban korlátozzák-e a munkaerő-kölcsönzést, illetve milyen feltételei vannak, tehát mi van, ha a kölcsönvevő van másik tagállamban? Előre is köszönöm a válaszát.
Pénzdíjas nemzetközi sportverseny
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországon lebonyolított hivatalos nemzetközi sportversenyen az első tíz helyezett pénznyereményt kap, a kiírásnak megfelelően. A nyertesek majdnem mind különböző illetőségű állampolgárok (német, dán, olasz, amerikai, orosz, osztrák, portugál, svájci, magyar). Mely esetben kell, vagy nem kell levonni az adót, kell-e járulékot, eho-t fizetni? Ha le kell vonni ezeket, a 08-as bevallásban adóazonosító hiányában lejelenthető-e a NAV felé? Válaszát köszönöm!
Külföldi foglalkoztatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég Bulgáriában élő személyt kért fel tanulmány megírására, szöveg fordítására. Az illető személy a munkát Bulgáriában végzi el, de a kifizetést a magyar cégtől kapja. Hogyan kell eljárni az adóelőleg megállapításával kapcsolatban, és milyen igazolást kell tőle beszerezni? Jól értelmezem-e, hogy Magyarországon nem válik biztosítottá, így járulékot nem kell a juttatásból levonni? A bolgár hatóságok nem adnak ki neki A1-et és illetőségigazolást, mivel nem Magyarország területén végzi a munkát. Válaszát köszönöm!
Járulék átalányadózás esetén
Kérdés
Egyéni vállalkozó, ha az átalányadózást választotta, és 6 hónapig nincs bevétele, a minimálbér szerinti járulékot megfizette, majd a 7. hónapban 2 millió forint bevételt kap, a járulékalapja több lesz a minimálbérnél, akkor a korábbi időszaki járulékalapot figyelembe veheti-e? Megteheti, hogy itt is minimálbérre fizet járulékot, vagy kötelező a 7. hónapra a magasabb összegre megfizetni? Az átalányadó alapja éves szinten nem lenne több, mint a minimum járulékalap.
Szövetkezeti tag támogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a következő járulékcsökkentő javaslatot tette cégünknek: a munkavállalók munkaviszonyát megszüntetjük, a munkavállalóink tagként belépnek egy szövetkezetbe, az egyébként változatlanul nálunk munkát végző dolgozók munkájának ellenértékét a szövetkezet havonta leszámlázza,és a szövetkezeti tagok (azaz a dolgozóink) részére az elvégzett munkáért járó díjat támogatásként fizeti ki. A szövetkezet által kifizetett támogatás szerintük mind a szövetkezet, mind a tag részére teljesen adó- és járulékmentes, csak az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni. Emiatt jelentős költségmegtakarítás jelentkezik nálunk, mint a szövetkezet szolgáltatását igénybe vevőnél, illetve jelentősen nő a szövetkezeti tagok jövedelme (bár biztosítási jogviszonyuk nem lesz). Cégünk kételkedik abban, hogy a fentiekben felvázolt konstrukció megfelel-e a jogszabályoknak, ebben kérjük véleményüket. Illetve arra sem találtunk jogszabályi hivatkozást, hogy a szövetkezeti tagnak kifizetett támogatás után valóban nem kell járulékot és adót fizetni, valamint levonni belőle. Válaszukat előre is köszönjük.
Gyakornok járulékfizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Levelező tagozaton végzett hallgató kötelező gyakornoki idejére milyen bejelentési és járulékfizetési szabályok vonatkoznak? Köszönettel: Bakóné Vida Irén
Együttműködési megállapodás felsőoktatásban 2014.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnénk a segítségüket kérni. „Együttműködési megállapodás gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésére (a felsőoktatásról szóló 2005 évi CXXXIX. Tv. alapján, annak hatálya alatt a Főiskolával 2012. szeptember 1-je előtt hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatók esetében)” címmel kívánunk együttműködési megállapodást kötni 2014.09.08.-2014.12.05-ig, de a főiskola által hivatkozott törvényeket már hatályon kívül helyezték 2012. 09. 01-től. A hallgató 2011 szeptemberében kezdte tanulmányait. A szerződésben az alábbi pont is szerepel: „ A hallgatók részére legalább hetente a kötelező legkisebb minimálbér havi összegének 15 %-nak megfelelő munkabért kell fizetni. /93.000Ft/” Opcionálisan kitölthető ez a pont. Ftv. 48. § (3) bekezdés. Kérdésünk, hogy a 2012. 09. 01-ei dátum hogyan értelmezhető esetünkben? – Van-e bejelentési kötelezettség a NAV felé? – Kell-e munkabért fizetni járulékokkal együtt? – A szakképzési hozzájárulási kötelezettségünket valóban teljesíthetjük ebben a formában? /2011. évi CLV. 5. § b) pontja nincs már hatályban, amire a megállapodás hivatkozott. Nem tudjuk, hogy a 2012. 09. 01. előtti szabályokat kell alkalmazni? A munka törvénykönyvére való hivatkozásoknál is vannak eltérések a jelenleg hatályos törvényhez képest: 104. § (1)-(4) bekezdés, 124. § (1) bekezdés, 125. § (1)-(2) bekezdés, eltérés: a hatályos törvényben nincs (1)-(2) bekezdés. A cégnek milyen megállapodást kell kötnie a hallgatóval, mit kell annak tartalmaznia? Köszönjük a segítséget!
Munkaviszony két uniós államban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi székhelyű kft. alkalmazottja érdekközpontja Angliába kerül át, ahol munkaviszonnyal rendelkezik, tehát biztosított. Ugyanakkor a magyarországi munkaviszonya is megmarad, mert interneten keresztül el tudja végezni a munkaszerződésében szereplő feladatokat. Kérdésem az, hogy a magyarországi munkabére után mentesül-e a társaság az adó- és járulékfizetési kötelezettség alól? Elegendő csak az szja levonása a kifizető által? Köszönöm válaszát!
Magyarországi kft. külföldön vállal munkát
Kérdés
Egy magyar tulajdonosú kft. 8 alkalmazottal (szintén magyarok) szerződne egy angol céggel napkollektorok felszerelésére. A munka valószínű, hogy több hónapig tart, de akár egy évig is. Kérdésem: az alkalmazottak bérét továbbra is Magyarországon kell elszámolni, illetve a dolgozóktól levont és a munkáltatói járulékokat továbbra is itt kell bevallani és befizetni? Az szja-bevallást hol kell benyújtani, amennyiben a külföldi tartózkodásuk egy naptári éven belül túllépi a 180 napot? Milyen bejelentési kötelezettsége van a cégnek (illetve a könyvelő-bérszámfejtőnek) a hatóságok felé? Köszönettel várom válaszukat.
Kft. ügyvezető külföldi munka
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Ügyfelem saját kft.-jének személyesen közreműködő tagja. Rövidesen Németországban fog munkát vállalni, ott lesz az állandó lakcíme is. Azt tudom, ha 36 órát meghaladó munkaviszonya van, akkor itt nem kell járulékot fizetni, de mi van akkor, ha csak 4 órás munkaviszonyba jelentik be? Válaszukat köszönöm.
Szakmai gyakorlat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni. Egy felsőfokú képzéshez kötelező, 6 hetet meghaladó szakmai gyakorlat (heti bér a minimálbér 15 százaléka) esetén, ha jól tudom, a minimálbér alatt adó- és járulékmentes a kifizetett összeg. Az Mt. szerint jár a szabadság is, de a gyakorlat végén milyen igazolást adunk ki neki? Mt. szerint munkaviszony, de tb szerint nem jogviszony, hisz nincs járulékfizetés, akkor nem is kell neki kiállítani tb-kiskönyvet? Az szja-bevallásban fel kell-e majd tüntetnie a tanulónak az így megszerzett jövedelmet, ha az nem szja-köteles? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
