1530 találat a(z) ingatlan cimkére
Ingatlan előszerződés alapján
Kérdés
Ügyfelem vállalkozása ingatlan adásvételi előszerződést kötött belterületi ingatlan (raktár) meghatározott tulajdoni hányadának megvásárlására. Az előszerződésben az eladó tájékoztatta a vevőt, hogy az ingatlan további albetétekre felosztása folyamatban van. A felek egyben vállalták, hogy amennyiben az albetétek a földhivatalnál bejegyzésre kerülnek, egymással végleges adásvételi szerződést kötnek. Eladó az ingatlan vételáráról számlát állított ki, de a végleges adásvételi szerződés megkötésére jelenleg még nem került sor. Eladó az ingatlan értékesítését adókötelessé tette, így a fordított áfás számlát az általános szabályok szerint bevallottuk. A „vételár” összege ügyvédi letétben van. Vevő ügyfelem egy másik, kapcsolt vállalkozásával kívánja a végleges adásvételi szerződést megkötni. Kérem, szíveskedjenek az ügylet helyes számviteli és adóelszámolásáról tájékoztatni, különös tekintettel eladó számlázására, hiszen az előszerződés 2015. év folyamán kötődött, az ingatlan kiszámlázása, és a pénzügyi letét megfizetése is tavalyi. Az ingatlan birtokunkba került, aktiváltuk, az értékcsökkenést és a közüzemi díjakat is elszámoltuk. Milyen jogcímen, illetve bizonylat alapján fog az ingatlan a könyveinkből kikerülni? Hibás a 2015. évi beszámolónk? A végleges adásvételi szerződés más vevővel történő megkötésére van mód, a vételár engedményezésére is, tehát ügyfelem a kétszeres illetékfizetési kötelezettség miatt nem kívánja „átszámlázni” az ingatlant. Köszönettel.
Eladható áfamentesen a fordított áfával vásárolt ingatlan?
Cikk
Egy cég hat évvel ezelőtt fordított áfával vásárolt egy ingatlant, amelyet most el kíván adni. Vajon áfával növelten vagy áfamentesen értékesítheti? A 20 évből hátralévő részre jutó áfát vissza kell fizetnie? Olvasónk kérdéseire Bartha László adójogi szakjogász válaszol.
Iparűzési adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság értékesítési célú saját lakóingatlant épít. Az építés úgy néz ki, hogy nincsen generálkivitelező, a gazdasági társaság szerzi be a különböző építési anyagokat, és különféle szakemberek építik be ezeket. A gazdasági társaság például megvásárolja a villamos boltban a különféle kábeleket, elosztókat, konnektorokat stb., jön az Y villanyszerelő cég és ezeket beépíti, majd a szerelési munkát leszámlázza. A munkáknak egy része saját kivitelezésben is megvalósul, például a kőművesmunkák egy részét saját alkalmazott végzi, ahogy van saját építészmérnök, aki koordinálja és felügyeli a feladatokat. Az építéshez kapcsolódó szolgáltatások után –mint az előbb említett villanyszerelés esetében – véleményem szerint nem jön létre alvállalkozói szerződés, mivel az építő gazdasági társaságnak nincsen megrendelője, akinek építené az ingatlant, hanem ezt saját részére készíti, értékesítési céllal. Számvitelileg az ingatlan tulajdonképpen egy saját termelésű készletnek minősül. Az lenne a kérdés, hogy értékesítéskor az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások figyelembe vehetők-e az iparűzési adónál. Egyes álláspontok szerint elábé-nak minősül, de véleményem szerint nem valósul meg a változatlan formában történő beszerzésértékesítés. Szeretném a figyelmét felhívni a 2106/2009 számú közigazgatási elvi határozatra, amelyben egy vállalkozást elmarasztaltak, a szolgáltatások figyelembevétele miatt. Nem találtam infót, hogy azóta esetleg változott volna -e a jogszabály.
Áfa, ingatlanvásárlás, illetve -bérbeadás
Kérdés
Belföldi kft. 2016-ban ingatlant vásárolt, a számlát fordított áfásan állították ki részére, ennek megfelelően lett könyvelve, az áfát bevallotta és levonta. A cég be van jelentkezve az áfa hatálya alá ingatlanvásárlás, illetve -bérbeadás esetére is.[ Áfatörvény 86. § (1) 1. illetve 86 § (1) j. és k., 88 §. 4. pontok] Az a kérdésem,hogy ha év végén jelezve a NAV felé, hogy csak az ingatlan-bérbeadás áfáját szeretné megszüntetni 2017. január 1-jétől, mikre kell figyelemmel lennie. Ha az ingatlanon felújítást végez, áfás számlát kap, befolyásolja- e az ingatlan-bérbeadás áfájából való kilépése? A bérbeadással kapcsolatos rezsiszámlák áfáját természetesen nem vonja le. Kérem szíves válaszukat, mely szabályok vonatkoznak e témára.
Illeték, halasztás, ingatlan
Kérdés
Magánszemély 2015-ben vásárolt ingatlanra illetékfizetési halasztást kért a NAV-nál 1 évre, hogy másik ingatlanát eladja addig. Sajnos ez úgy tűnik, nem sikerül. Az egy év lejárta előtt vagy után van-e tennivalója, vagy a NAV fogja értesíteni a fizetendő illeték, illetve pótlék összegéről?
Önkormányzati letelepedési támogatás
Kérdés
Önkormányzatunk rendeletet kíván alkotni fiatalok helyben történő letelepedésére. Vissza nem térítendő támogatást ad a rendelet meglévő ingatlan felújításához, újonnan vásárolt és felújítandó lakóingatlan vásárlásához, lakóingatlan vásárlásához és új lakás építéséhez. A rendelet nem vizsgál szociális helyzetet, jövedelmet. Kérdés: adómentes ez a juttatás? Ha nem az, milyen adó (és esetlegesen járulék) vonzata van? Köszönettel:Tamus Mária
Befektetési céllal vásárolt ingatlan könyvelése és adói
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra szeretnék segítséget kérni: - egy gépkocsi-értékesítéssel és -bérbeadással foglalkozó cég vásárolt egy ingatlant befektetési céllal (nem fogják sem kiadni, sem munkavégzés nem folyik majd ott), - ebben az esetben nem kell telephelyként a NAV-nál bejelenteni? - a helyi önkormányzathoz be kell külön jelentkezni az építményadóra és a telekadóra? - és iparűzési adóra? Tevékenység nem folyik ott. - értékcsökkenése évi 2% lesz? Köszönöm szépen a segítséget!
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Cím! Segítségüket szeretném kérni, a helyes eljárás megtalálásában. Egy kft., amely áfamentes cégként alapítottak, úgy döntött, hogy mivel az eredeti elképzelés nem jött be a cégnek, lakások felújításával fog foglalkozni. Meg is vásárolt egy magánszemélytől 2016 év tavaszán egy ingatlant 9 millió forintért. Ezt a könyvelésben áruként könyvelték. A kft. két lakást alakított ki, az egyik elkészült, de még nincs használatbavételi engedély, a másik majd a jővő év közepén vagy végén lesz kész. Szeretnénk tudni, hogy az elkészült lakást hogyan lehet értékesíteni, mivel áfa nélkül lett vásárolva. A bankban azt mondták , hogy csak áfásan lehet értékesíteni, ha így van akkor 5 százalék, vagy 27 százalék lehet az áfa? Ha a kft. 1-es adószámos akkor be kell jelentkezni az áfakörbe vagy mi a módja ennek, hogy áfásan számlázzon vagy mivel ez a számla 24 millió forintról szól, már úgyis átlépett az áfakörbe? Kérem, szíveskedjenek segíteni! Várom mielőbbi válaszukat. Tisztelettel G. Zsuzsa
Kft-ből ingatlan ajándékozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem "nagyon neves adószakértőtől" úgy tájékozódott, hogy a kft.-ben lévő ingatlant a saját egyeneságbeli rokonának úgymond kimentheti. Az apa és anya a kft. tulajdonosai, a gyereknek szeretnék elajándékozni a kft.-ben lévő ingatlant. Véleményem szerint ennek adófizetési kötelezettsége van, ebben szeretném kérni álláspontjukat, hogy ilyen létezik-e adómentesen, akár két lépcsőben is. Köszönettel.
Ingatlanértékesítés áfateljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanberuházó saját tulajdonú újépítésű társasházat épített. A lakások, hozzá tartozó kocsibeálló, tároló értékesítése most kezdődik meg, műszaki átadás még nem történt meg. Adásvételi szerződés szerint a vevő előlegeket (vételárrészeket) fizet meghatározott időközönként, az utolsó rész megfizetését követően történik meg a birtokba adás, illetve a földhivatali bejegyzés is. Kérdésem a következő: előleg (vételárrész) esetén az áfateljesítés napja a pénzügyi teljesítés napja is lesz egyben? Van-e különbség az előleg, illetve a vételárrész között, hiszen tulajdonjog csak az utolsó rész megfizetését követően keletkezik. Megfelelően járunk-e el, ha az aktuális előlegről (vételárrészekről) díjbekérőt állítunk ki, majd az összeg bankszámlára beérkezésének napjával - mint teljesítés napjával - állítjuk ki az előlegszámlát (részszámlát)? Vagy a szerződés szerint esedékes fizetési határidővel, egyben teljesítés napjával állítsunk ki számlát a vételárrészről? Az utolsó vételárrész megfizetését követően történik meg a birtokba adás. Az áfatörvény szerint áfateljesítés napja a birtokba adás napja, vagy a földhivatali bejegyzés napja, amelyik előbb teljesül. Itt helyesen járunk-e el, ha az utolsó vételárrészről díjbekérőt állítunk ki, a számlázást pedig a birtokbaadást, illetve földhivatali bejegyzést követően (hiszen ennek pontos napját előre nem tudjuk)? Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlan értékesítése adószámmal?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mint magánszemély, munkahely mellett, adnék-vennék használt ingatlant, éves szinten max1-2-t haszonszerzés céljából. Ebben az esetben nem elég magánszemélyként adószámot kiváltanom és önálló tevékenységből származó jövedelemként leadózni? Sokat olvastam erről és itt azt a következtetést vontam le, hogy egyéni vállalkozóvá, vagy céggé kellene alakulnom. Tényleg csak így lehet jogszerű a tevékenység és az adózás? Válaszát előre is köszönöm!
Bérbeadás vagy üzemeltetés
Kérdés
Magánszemély üzletnek minősített ingatlant, tornateremként kíván más vállalkozásoknak (edzőknek) 1-1 órára kiadni. Ezt mint magánszemélyként megteheti és bérbeadásként önálló jövedelemként vallhatja vagy mindenképpen vállalkozás kell hozzá? Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlan üzletszerű adásvétele
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Heti 36 órás munkaviszony melletti magánszemély ingatlanok adásvételével szeretne foglalkozni. Évente 4-5 lakást/telket szeretne megvásárolni és nyereséggel eladni. Milyen adó- és illeték vonzata van ennek a tevékenységnek? Szja-bevallásában szeretné bevallani és rendezni az adókat. Engedély-, illetve bejelentési kötelezettség terheli-e ezt a tevékenységet? Külön adószám nélkül végezhető-e vagy kell hozzá egyéni vállalkozás, illetve kft., bt. ? Köszönettel Fidler Gáborné
Magánszemélyek ingatlan-bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két magánszemély tulajdonában van egy "üzlet" megnevezés ingatlan. Ezen ingatlanba működik a két magánszemély több cége, és az egyik magánszemély egyéni vállalkozása. Döntésük szerint a helyiségben működő cégek közt az egyiknek bérleti díjjal kívánják bérbe adni az ingatlan egy részét, a többi cég és az egyéni vállalkozás csak "szívességi" használatot kapna. Két kérdésem lenne. Helyes ez a megoldás? Továbbá lehetőség van arra, hogy csak az egyik tulajdonos számítson fel bérleti díjat, mivel a másik tulajdonos lemond a hasznosításról?
Örökölt ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013. évben 50-50%-ban örökölt egy testvérpár ingatlant az egyik szülő haszonélvezetével. Ezt az ingatlant 2016. évben értékesítenék, és a vételárból szintén 50-50%tulajdonnal vásárolnának lakást. Illetékfizetési szempontból a cserepótló vételi szabályt alkalmazhatják? Hogyan alakulna a haszonélvező adó- és illetékfizetési kötelezettsége, ha a vásárolt ingatlanon szintén fenntartaná haszonélvezetét? Ha eladáskor mégis lemondana a haszonélvezetéről ingyenesen, a hagyatéki értéket a tulajdonosok 50-50%-ban megoszthatják az adó számításánál? Válaszukat előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
