1530 találat a(z) ingatlan cimkére
A munkaerőhiány miatt nőhet az új építésű lakások ára Cikk
Vélhetőleg nőni fog az új építésű lakások ára az idén, mert a munkaerőhiány miatt nagyobb költséggel jár az építkezés – mondta az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője vasárnap az M1-en.
Jegyzett tőke feletti apport kivonási lehetőség Kérdés
Kérdezzük, hogy a végelszámoláson kívül milyen lehetőség van arra, hogy a cégben lévő, jegyzett tőke feletti cégvagyont képező tehermentes ingatlant a tulajdonos kivonja a cégből (szülők által apportált) és annak mi az adó vonzata?
Ingatlan-bérbeadás elszámolható költségei II. Kérdés
Tisztelt Lepsényi Mária szakértő! Kérem a hivatkozásokat megadni, mely alapján ingatlan-bérbeadás esetén alkalmazható az Ön által vázolt amortizáció elszámolási lehetősége, amit szerintem csak az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők részére engedélyez az szja törvény. Én csak a magánszemély bérbeadására a 3. számú melléklet III.pontja szerinti átalány amortizációt találtam, ami nagyon szűk keretet ad a költségelszámolásra és csak a tárgyévre engedi elszámolni. Remélem nincs igazam.
Ingatlanértékesítés, áfa, tao Kérdés
Használt, cégtulajdonban lévő ingatlan értékesítése esetén az épület és a hozzátartozó telek is alapesetben áfamentes? A cégnél az ingatlan-bérbeadás (nem eladás) áfaköteles tevékenységnek van bejelentve jelenleg. Az illeték alapja, amennyiben nagyobb az értékesítési árnál társaságiadó-alap növelő tényező-e?
Katás egyéni vállalkozó magánszemélyként ingatlant adna bérbe Kérdés
Katás egyéni vállalkozó tevékenységi körében nincs benne a 68.20 Ingatlan bérbeadási tevékenység, ez a vállalkozó 68.20 ingatlan bérbeadást magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra magánszemélyként adná bérbe, végezhető-e így a bérbeadás, és így az szja szabályai szerint adózhat-e ingatlan bérbeadásra? Másként kérdezve, katás személy adhat-e ingatlant bérletbe anélkül, hogy megszűnne a kata lehetősége?
Ingatlan bérbeadása és áfa Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfakörbe tartozó őstermelő a tulajdonában lévő ingatlanban orvosi rendelőt bérbe ad. Az orvosi rendelőt áfamentesen szeretné bérbe adni. Van-e erre lehetősége? A számlázás hogyan történhet? Várom válaszát.
Zálogjoggal terhelt ingatlan értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy áfatörvény szerint használtnak minősülő ingatlan zálogjoggal van terhelve, akkor milyen adózási (áfa), illeték, illetve számlakibocsátási kötelezettség keletkezik, ha a) a zálogjog jogosultja a zálogtárgyat (ingatlant) értékesíti egy 3. személynek (kényszer-értékesítés), b) a zálogjog jogosultja a zálogtárgyat megveszi. Az ingatlan tulajdonosa, a zálogjog jogosultja, és a 3. személy is áfaalany. Az egyes esetekben mi a teljesítés időpontja? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Ingatlaneladás teljesítési időpontja Kérdés
Tisztelet Szakértő ! A kft. adásvételi szerződéssel értékesíti az ingatlanát egy másik kft.-nek. Az adásvételi szerződés dátuma 2017.02.20., a fizetési határidő az aláírástól számított 15 nap. Az adásvételi szerződésben rögzítésre került, hogy az ingatlan birtokbaadására 2017.03.31-én kerül sor. Így a számla kelte 2017.02.20., a fizetési határidő 2017.03.07. Kérdésünk: A számlára teljesítésí időpontnak milyen dátumot kell ráírni (az adásvételi szerződés dátumát: 2017.02.20. vagy az ingatlan birtokbaadásának dátumát: 2017.03.31.)? Válaszukat előre is köszönöm.
Egyenesági örökös több ingatlant örököl Kérdés
Tisztelt Szakértő! Válaszát szeretném kérni az alábbi esetre: a szülők egyszerre elhaláloznak, egy nagykorú gyermekük az egyedüli örökös. Az egyik szülő nevén négy ingatlan van, amelyeket a gyermek megörököl. Az ingatlanok közül három értéke 15 millió forint alatti, a negyedik ingatlan 20 millió forint értékű. Hogyan alakul az örökös illetékfizetési kötelezettsége? Amennyiben ezeket az ingatlanokat öt éven belül eladja, keletkezik-e szja-kötelezettsége? A szülőknek volt egy kft.-jük is, amelyben az egyik szülő csak tulajdonos, a másik szülő pedig csak ügyvezető volt. A kft. törzstőkéje 3 millió forint készpénzben, a tagi hitel 2 millió forint. A kft.-ben van egy kishaszongépjármű, amelynek könyv szerinti 100 ezer forint, piaci értéke kb. 300 ezer forint. A kft. vonatkozásában hogyan alakul az öröklési illeték? Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlanhoz kapcsolódó áfakérdés Kérdés
Egy kft. 6 darab új lakóingatlant vásárolt (turisztikai) szálláshely-szolgáltatási tevékenység céljából. A NAV tájékoztatója szerint a szálláshely-szolgáltatás az áfatörvény rendszerében ingatlan bérbeadásnak minősül. (https://www.nav.gov.hu/data/cms400071/Kereskedelmi_szallashely_szolgaltatast_online_foglalasi_rendszeren_keresztul_nyujto_adoalanyok_adozasara_vonatkozo_legfontosabb_tudnivalok.pdf) Áfatörvény 124. § h) és i) szerint adólevonási tilalom áll fenn: h) a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó; i) a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó; Viszont ha túlnyomó részt áfás bevétel (18 százalékos szálláshely- szolgáltatás) kapcsolódik az ingatlanhoz, akkor a közvetlenül az ingatlanhoz kapcsolódó kiadások és költségek áfája levonhatóvá válik (áfatörvény 125. §). A „túlnyomó részt” ebben az esetben az adózónak kell bizonyítani, minimum 90 százalékos teljesülés esetén igazolt. Tehát ha az ingatlan minimum 90 százalékos kihasználtsággal működik, akkor a kiadások, költségek áfája teljesen levonhatók. Ha nem éri el a 90 százalékot, akkor évente év végén felül kell vizsgálni, és a levonásba helyezett áfát korrigálni kell. Az ingatlanokra vonatkozó megfigyelési időszak 240 hónap. (Áfatörvény 135.§ (1) b) és (2) b).) Jól értelmeztük az áfatörvényt?
Evás időszak alatt szerzett ingatlan Kérdés
Evás bevételi nyilvántartást vezető bt. evás időszak alatt vett egy ingatlant, 7 millió forintért. Az ingatlanra 40 százalék támogatást kapott, ami után megfizette az evát. 2017 januártól visszatért a társasági adó alá. Az ingatlant 10,5 millió forintra értékelték.Tervezi az ingatlan eladását. Evás nyitómérlegben az eszközöket piaci értéken kell szerepeltetni. A nyitómérlegben a 10,5 millió forintot kell szerepeltetni? Ha eladja az ingatlant 10,5 millió forintért, nem keletkezik társasági adó fizetési kötelezettsége, pedig a tényleges bekerülési érték 7 millió forint volt? Előre is köszönöm
Magánszemély ingatlanértékesítései Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2014-ben értékesített 1 db ingatlant, és 2016-ban értékesített 3 db ingatlant. Mind a 4 olyan ingatlan volt, ami az áfatörvény 6. § (4) ba., pontjában meghatározott, beépítés alatt álló ingatlannak minősültek, és amikor értékesítette őket (a szerződés létrejött) a rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg (tehát nem volt jogerős használatbavételi engedély). Az aláírt ingatlan adásvételi szerződések keltezése alapján az 1. értékesítés és a 4. értékesítés között több mint 2 év telt el, tehát ez alapján a sorozatjellegű értékesítést nem lehet rá vonatkoztatni. Ezt jól gondoljuk? Ha az adott ingatlanok birtokbaadását nézem, akkor is több mint 2 év telt el az 1. és a 4. ingatlan birtok-átruházása között. Viszont ha a jogerős használatbavételi engedély keltét nézem, akkor a 4 ingatlan 2 éven belül van. Az alábbi kérdéseink merülnének fel: 1. Mi számít az áfatörvény szerint értékesítésnek, és egyáltalán teljesítésnek? Az ingatlanok birtokbaadása? 2. Vizsgálni szükséges-e az sorozatjelleget, ha netalántán az üzletszerűség fennáll? Kivett beépítetlen telket, vagy annak egy részét vásárolta, azon építetett új lakásokat. 3. A magánszemély adóalanynak minősül-e az áfatörvény miatt, vagy sem? 4. Ha igen, és most jelenti ezt be a NAV-nak, akkor csak a 2014-es eladása lesz 27 százalékos áfatartalmú, a 2016-os eladások csak 5 százalékos áfatartalmúak? Köszönjük válaszát!
Szja Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016-ban elhalálozás során férjtől a feleség örökölt ingatlant, amit 2017-ben értékesített. Kérdés: személyi jövedelem adót kell fizetni az eladás után? Ha igen, akkor mi alapján kell megállapítani az adóalapot (a hagyatéki végzésben feltüntetett érték a mérvadó?)? Az öröklésnél figyelni kell a 5 éves időintervallumot? Köszönettel: Égei Emese
Vagyonátruházási illeték Kérdés
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 19. § (1) bekezdése szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4 százaléka. Milyen lehetőség – esetleg méltányosság stb. – van arra, hogy amennyiben olyan ingatlan az adásvételi szerződés tárgya, amely lebontásra ítélt, mert romos, használhatatlan családi ház, akkor csak a telek után legyen kötelezettség, illetve miután oda egy üzem épül, amely gazdasági tevékenységet fog végezni, az illeték elengedésre kerüljön. Szíves válaszukat köszönöm.
Ingatlan üzembe helyezése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. vásárolt egy ingatlant irodaépület céljából, melyen számos javítási, karbantartási (festés, falak bontása, járólapozás, villamosenergia-hálózat lecserélése...stb.) munkát hajtanak végre. Az irodába közben beköltözött a cég, a földhivatalba is bejegyezték a tulajdonjogot. Kisebb munkálatok még mindig folynak, de ez nem akadályozza a cég működését. Mikor kell aktiválnom az ingatlant? Amikor beköltöztünk, vagy amikor bejegyezték a földhivatalba, esetleg amikor teljesen végeztek a karbantartásokkal? Az aktiválási értékbe miket tehetünk bele: például egy gázkazán a részét képezi, vagy azt külön aktiváljuk, vagy egy még apróbb dolog: az ingatlan parkolójában elhelyezett "parkolni tilos" tábla? Mit aktiválhatunk az épületre ilyen szempontból, és mit nem? Ha mondjuk még nem aktiváljuk, akkor a közben már kiszámlázott közüzemi díjakat költségként számoljuk el? Válaszát előre is köszönöm!