1530 találat a(z) ingatlan cimkére
Visszaesett az adóvégrehajtások száma
Cikk
Az elmúlt évben az adótartozások behajtására 538 227 esetben indított végrehajtást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatalmas szám ellenére 35 százalékkal kevesebb esetben, mint 2015-ben, amikor 826 619 alkalommal nyúlt az adóhatóság ehhez az eszközhöz – közölte a feketelista.hu.
Adómentes ingatlanértékesítéshez kapcsolódó közvetítői díj
Kérdés
Tisztelt Bartha László! Április 8-án megkaptam a választ az alábbi kérdésemre, miszerint nem lehet visszaigényelni az áfát a közvetítői díj számlájából, mert adómentes értékesítéshez kapcsolódik. Ezúton is köszönöm! Jelen esetben ez több 10 milliós áfaértéket takar. Ilyen esetben a számlát kibocsájtó befizeti ezt az áfát és egyszerűen az államnál marad ez a pénz? Elnézést az értetlenkedésemért, csak valahogy nem áll össze a kép. Üdvözlettel: Metszőssy Klára Mint cég használt ingatlanunkat értékesítettük az alapeset szerint adómentesen. A kérdésem az lenne, hogy az értékesítéshez kapcsolódó ingatlanközvetítői díj számlánál az áfát visszaigényelhetjük-e? Köszönettel: Metszőssy Klára
Osztalék ingatlan kiváltásával
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném állásfoglalását: Egy kft. tagjai osztalékot vesznek ki, de nem pénzben szeretnék kivenni, hanem a kft. rendelkezik egy ingatlannal és az osztalékot az ingatlan kiváltásával szeretnék kivenni. Ebben az esetben a kft. a tulajdonosai részére kiszámlázásra kerül az ingatlan, és az osztalékok nettó összegét kompenzálnák a kiszámlázott ingatlan értékével. Tehát nem bankszámlán keresztül, hanem kompenzáció útján valósulna meg az osztalék kivétele. Lehetséges-e ez a megoldás, törvénynek megfelel-e? Tisztelettel: Tóth Mária
Családi adókedvezmény, jogosultság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném állásfoglalását: Egy magánszemély ingatlannal rendelkezik Magyarországon, melyet bérbe ad. Ez a személy 2015. év végén költözött el Franciaországba. 2016-ban rendelkezik ingatlan bérbeadásából származó jövedelemmel, valamint 2016. 07-hóig a családi pótlékot is kapta. Kérdésem, hogy az eltartott után járó családi adókedvezményt érvényesítheti-e, ha 2016-ban munkaviszonyból származó jövedelme nem volt, Magyarországon nem tartózkodott? Tisztelettel: Tóth Mária
Áfa (ingatlan bérbeadása, értékesítése)
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Ingatlan-bérbeadásra, és -értékesítésre 2008-ban áfakötelezettséget választott kft. 2016-ban alanyi adómentességre tért át. A cég a tulajdonában lévő ingatlant egy másik társaságnak szeretné értékesíteni. A kérdésem, hogy ebben az esetben az áfakötelezettség megmarad-e, hogyan kell a számlát kiállítani. Köszönöm szépen.
Szerzés éve öröklés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Helyesen járok el, ha bevételt 40 százalékos mértékkel csökkentem abban az esetben, ha az örökhagyó halálának éve 2007 volt, azonban a hagyatéki tárgyalás 2016-ban zárult le? Az örökösök nevére 2016-ban került a külterületi szántó megnevezésű ingatlan, ami után ekkor is fizettek illetéket. 2017-ben értékesítették. Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlanügynöki jutalék
Kérdés
Az ingatlanügynöki jutalékot minden esetben áfásan kell számlázni (a számlázó az áfa hatálya alá az általános szabályok szerint jelentkezett be), vagy attól függően, hogy az adásvétel áfás vagy áfamentes?
Lakóingatlanhoz tartozó földrészlet (telek) áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kérem segítségüket az alábbi kérdésben: A társaság a tulajdonában álló telkekre 300 négyzetméter alatti házakat épít és azokat, a hozzátartozó földrészlettel együtt értékesíteni kívánja az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja szerint. A 86. § (1) j) pont tartalma: "a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése". A 3. számú melléklet 51. pontja viszont csak a lakóingatlanról szól és a hozzátartozó földrészletről nem rendelkezik. "51. A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert" Kérdés: A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó egylakásos 300 négyzetméter alatti lakóingatlanhoz tartozó földrészlet értékesítése milyen adókulccsal adózik? Köszönettel:
Ajándékba kapott ingatlan értékcsökkenési leírása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A magánszemély által bérbe adott ingatlan adózása esetén, ha a bérbeadó a tételes költségelszámolást választja, elszámolható-e értékcsökkenés akkor, ha a bérbeadó az ingatlant ajándékba kapta közvetlen hozzátartozójától (édesanya)? Az ajándékozó rendelkezik adásvételi szerződéssel, tehát az ingatlan "értéke" egyértelműen megállapítható!
Ingatlan megszerzésére fordított összeg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2016-ban vásárolt egy lakást. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan vételára X forint. Továbbá az is szerepel a szerződésben, hogy az eladó a vevő javára lemond a haszonélvezeti jogáról Y forint vételár fejében. Magánszemély 2016-ban eladta a lakást. Az szja-kötelezettség kiszámítása miatt a kérdésem az, hogy mennyi a lakás megszerzésére fordított összeg: csak az ingatlan vételára (X), vagy figyelembe vehető-e a haszonélvezeti jogért fizetett összeg is (X+Y)? Köszönöm.
Ingatlan átalakításakor, felújításakor ezektől függ az áfa
Cikk
Ingatlan átalakításával, felújításával kapcsolatos kérdésekre várt választ olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Sorozat jellegű ingatlanértékesítés áfaszabályozása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét: magánszemély 2015-ben vásárolt egy régebbi házat telekkel, ezt az ingatlant változatlan formában 2016-ban értékesítette. 2016-ban vásárolt egy kb. 20 éves házat (telekkel együtt), szépen felújította (tervek és engedély készült hozzá) 2 db lakásrészt alakított ki benne. Majd 2017.ben ezt a 2 lakásos ingatlant 2 külön magánszemélynek eladta osztatlan közös tulajdonként megosztási szerződéssel. 2017-ben szintén vásárolt egy 20 év körüli nagy házat a telekkel együtt, amit nagy valószínűséggel ugyanúgy 2 lakásként 2 tulajdonosnak osztatlan közös státuszban fog értékesíteni 2018. év folyamán. A kérdésem az, hogy ebben a konkrét esetben életbe lép-e a sorozat jelleggel történő értékesítés miatti speciális adóalanyiság és adófizetési kötelezettség áfa tekintetében? Válaszát előre is megköszönve tisztelettel maradok!
Ingatlan adásvétel (számviteli és adózási kérdés)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy ingatlan, melyet az ügyfelem megvásárolt, volt benne banki engedményezés, majd adott is el belőle egy részt. Az ingatlan adásvételi szerződésében (2017.01.06.) ez áll (összességében 4000 nm-es ipari terület épületekkel): 1. Tulajdoni lapon lévő bejegyzés 370 000 EUR jelzálogjog és vételi jog. 2. Adásvételi szerződésben a kialkudott forgalmi érték és vételár 90 millió forint. 3. vételár megfizetése az alábbiak szerint történik: Az ingatlanon fennálló jelzálogjog alapjául szolgáló követelést jelen szerződés aláírását követően fogja megvásárolni a vevő. Vevő által a vételár megfizetése az ingatlanon fennálló zálogjogból fakadó követelésének a vételárba való beszámításával történik teljes egészében. Eladók a vételár megfizetésének fentiekben hivatkozott módját, mely szerint a vételár teljes egészét az ingatlan jelzálogjoggal biztosított tartozás tehermentesítésére fordítják, elfogadják. 4. A Bank és az Ügyfelem között engedményezési szerződés történt (2017.01.12), melyben a Bank a 120 milliós követelését 60 millióért ügyfelemre engedményezte. Ezt el is utaltuk a Banknak. - Mennyi a vételár? 90 millió vagy amit ténylegesen fizetett összeg, tehát a 60 millió? - Ezt hogyan osztom fel földterületre és épületekre? Ezek után ebből az ingatlanból eladtunk egy részt. (550 nm) 1. Összesen 20 millió az eladási ár. 2. Földhasználati jog került alapításra az épület fennállásáig. Ennek érték 5 millió. Eladásnál hogyan könyveljem a földhasználati jogot? Köszönöm
Ingatlanértékesítés utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő esettel kapcsolatban kérem tájékoztatását. Adott egy testvérpár, akik 1/2-1/2 arányban öröklés útján szerezték meg édesanyjuk lakását. A szerzést (szerzésüktől számított 5. évet) követően az egyik testvér adásvétel útján megszerzi a testvére tulajdonrészét. Ezt követően 5 éven belül az ingatlantulajdonos harmadik személynek értékesíti a lakást. Kérdés, hogy ebben az esetben keletkezik-e szja fizetési kötelezettsége a volt tulajdonosnak ingatlanértékesítés után – amennyiben a testvértől történt vásárlás során az ingatlannal kapcsolatban megállapított forgalmi értékkel egyező, vagy azt meghaladó mértékű értékesítésre kerül sor a második értékesítés során? Kérdés továbbá: ha a testvérek között nem adásvétel, hanem ajándékozás a szerzés jogcíme, befolyásolja-e az értékesítő tulajdonos szja fizetési kötelezettségét? Kérem, hogy válaszában a vonatkozó jogszabályhelyek megjelölésére is térjen ki. Előre is köszönöm!
Ingatlan vásárlása, eladása, adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Még 2003-ban vásárolt egy cég mezőgazdasági földterületeket (ekkor még az volt). 2010-ben és 2015-ben elajándékozta ezeket a területeket a két alapító tulajdonosnak. (A*-gal jelölt terület a kisajátítást követően 2014-ben került a cég nevére és 2015-ben ajándékozásra.) Most ezek a területek átminősítésre kerültek 2017-ben, mint belterületi építési telek, és most ezt a magánszemélyek el kívánják adni, a táblázat szerinti értéken. Táblázat: Terület m2 Vásárlási érték Vásárlás időpontja Ajándékozási érték Ajándékozás időpontja Eladási egységár Ft/m2 Eladási ár 48 965 2 350 320 2003. év 2 350 320 2010. év 5 000 244 825 000 21 560 1 034 880 2003. év 1 034 880 2010. év 5 000 107 800 000 21 442 1 029 216 2003. év 1 029 216 2010. év 5 000 107 210 000 796 0 * 40 000 2015. év 5 000 3 980 000 240 0 * 20 000 2015. év 5 000 1 200 000 A kérdésem az, hogy kell meghatározni az ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó különadó összegét? Mekkora adófizetés terheli ezt az értékesítést? Köszönettel:
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
