1530 találat a(z) ingatlan cimkére

Fejlesztési tartalék feloldása Kérdés

Ingatlanátminősítés személyi jövedelemadózása Kérdés

Örökölt ingatlan, szja-fizetés Kérdés

Ingtlan bevitele egyéni vállalkozásba Kérdés

Országos civilszervezet ingatlan-bérbeadás utáni társasági adója Cikk

Országos érdekvédelmi szervezet saját tulajdonú ingatlanja általa nem használt részét bérbe adja, a bérbeadásból származó bevétel meghaladja az összes bevétel 15 százalékát. A vonatkozó jogszabályokból azt olvastam, hogy így társaságiadó-kötelezettsége keletkezik. Kérdésem: mi a társasági adó alapja: a teljes bevétel, vagy a kedvezményezett összeg feletti rész? A társaságiadó-alapot az általános szabályok szerinti adóalap-módosító tételekkel lehet-e módosítani (értékcsökkenés, rezsiköltség stb.)? Mi az iparűzésiadó-alap? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.

Osztalékfizetés ingatlanátruházással Cikk

Egy kft. két tagja 50-50 százalékban tulajdonos. Az osztalékot ingatlanátruházással szeretnék kifizetni. Jelen esetben két ügyletről beszélünk, osztalékfizetésről és vagyonátruházásról. A következő kérdésekben kérném válaszát, illetve jóváhagyását: 1. Értelmezésünkben igazságügyi szakértővel kell felértékeltetni az ingatlant, hogy az értékesítés piaci áron valósuljon meg. 2. A beszámoló elkészítésekor kell a taggyűlési jegyzőkönyvben nyilatkozni, hogy a vállalkozás az osztalékot pénzben vagy vagyonátadással fizeti ki a tulajdonosoknak a tulajdoni hányad arányában. (Esetleg ettől a nyilatkozattól el lehet-e tekinteni?) 3. Osztalékfizetés esetén a magánszemély részére kerülő nettó kifizetés a kft. részéről az szja-val és szochóval csökkentett összeg. A vagyonátruházási illeték (4 százalék) befizetése a NAV felé a tag kötelezettsége? (Ez független a kft.-től?) 4. Ha a magánszemély szemszögéből vizsgálom, és nem osztalékkifizetéssel, hanem csupán ingatlan adás-vétellel megveszi a saját cége ingatlanát (majd egy későbbi időpontban veszi fel az osztalékot), akkor pénzügyileg részéről semmi változás nincs (szja, szocho, illeték)? A kérdésekre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek adózása – új információs füzetet adott ki a NAV Cikk

A NAV friss információs füzetében az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem adózásáról olvashat. A jövedelem és az adó megállapításáról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 59-64. §-ai rendelkeznek.

Ingatlanépítés, -eladás és -bérbeadás Kérdés

Mit jelent, hogy egy év türelmi idővel indul a CSOK Plusz? Cikk

A CSOK Plusz egy támogatott kölcsön, a hozzá kapcsolódó kedvezményekről már rengeteget olvashattunk, hallhattunk. Éppen ezért most a termék egy más típusú speciális tulajdonságával foglalkozunk részletesebben. A kölcsönre az első évben kisebb havi részletet kell fizetni, ezen időszak alatt ugyanis csak kamatot kell rendeznünk – derül ki a Bankmonitor.hu összefoglalójából.

Adócsaló bűnszervezetet számolt fel a NAV Cikk

Több mint 1,7 milliárd forint értékben foglalt le, illetve vett zár alá luxusautókat, ingatlanokat, készpénzt és bankszámlákat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy adócsalásra szakosodott bűnszervezet felszámolásakor – közölte az MTI.

Kivett út megnevezésű ingatlan értékesítése Kérdés

Osztalék kifizetése ingatlanátruházással Kérdés

Bankmonitor: három banknál már 10 százalék önerővel is kaphatunk lakáshitelt Cikk

Amikor hitelből vásárol valaki ingatlant, akkor az egyik legfontosabb kérdés az, hogy honnan tudja majd előteremteni a minimálisan elvárt 20 százalék önerőt. Érthető, hiszen ez egy 80 millió forint vételárú ingatlan esetében 16 millió forint saját forrás meglétét feltételezi. A Bankmonitor szakértői szerint ráadásul a bankok nem is feltétlenül elégszenek meg 20 százalékkal, reálisabb 30-50 százalékkal kalkulálni. Van azonban egy lehetőség, amikor 10 százalék önerő is elegendő lehet, ám ez egyelőre csak három hazai banknál elérhető – írja a Bankmonitor.hu.

Bizalmi vagyonkezelés Kérdés

Az áfafigyelési időszak szabályai II. rész – Ingatlan Cikk

Az áfatörvény egyik legtöbbet használt paragrafusai a 135. § és a 136. §. Ezen jogszabályhelyek írják le, hogy egy-egy tárgyi eszközhöz kapcsolódó áfa milyen szabályok mentén vonható le, és mennyi ideig kell azt korrigálni. Természetesen az áfatörvény főszabálya az irányadó, azaz a 120. §, mely szerint egy előzetesen felszámított áfa akkor helyezhető levonásba, hogy ha azt bevételszerző tevékenységhez használják.