150 találat a(z) ingatlan értékesítése cimkére
Ingatlanközvetítő kizárólagos megbízásakor is eladhatja ingatlanát a tulajdonos
Cikk
A bíróság szerint sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét az a szerződéses rendelkezés, amely az ingatlanközvetítő kizárólagos megbízása esetén nem teszi lehetővé, hogy a fogyasztó az ingatlanát maga is értékesíthesse – közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vezetője pénteken az MTI-vel.
Ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A kérdésem ingatlanértékesítéssel kapcsolatos. Gyermekem 2018 márciusában panellakást vásárolt a férjével közösen. Az ingatlan akkori értéke 13,6 millió forint volt. Elvégeztek rajta kisebb-nagyobb felújításokat, rendbe tették saját kezűleg, de közben meggondolták magukat, és ez év januárjában 20 millió forintért eladják. A lakást 10 millió forint hitel terheli. Úgy döntöttek, hogy kertes házba költöznek, de még nem találtak megfelelőt. Itt is szintén hitel felvételére kényszerülnek! Hogyan kell eljárni adózás szempontjából, hogy kedvezően jöjjenek ki az ügyletből. A szja-törvény 63. § 7. alapján lehet kérni mérséklést, illetve adóelengedést. A fiataloknak semminemű vagyona nincs, albérletben laknak. Mennyi időn belül kell felhasználni a keletkezett jövedelmet, hogy az adófizetés alól esetlegesen mentesüljenek, illetve mérsékeljék a kirótt adót? Milyen eljárást kellene követnünk? Válaszukat előre is köszönöm! Krivikné H.Marianna
Levonható áfa utólagos módosítása
Kérdés
„F” kft. az 1990-es évek elején egy telket vásárolt magánszemélytől. A telken beruházást kezdett, melynek célja egy étterem kialakítása volt. Az étterem aktiválása 2006. januárban történt. 2008. augusztusban átalakítási munkák értékét aktiválták rá az ingatlanra. „F” kft. 2009. februárban beolvadt „H” kft-be. „H” kft. kávézót alakított ki az ingatlanban egy addig nem használt részében. A kapcsolódó kiadások tovább növelték az ingatlan bruttó értékét. „F” kft. az átalakításokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfát bevallásaiban feltüntette. „H” kft. 2014-ben beolvadt „V” kft-be. „V” kft 2014. évtől – élve az áfatörvény 88.§ (1) bekezdésében foglalt lehetőséggel – adókötelessé tette a 86.§ j),k),l) pontjaiban meghatározott értékesítéseit. 2020. évtőt visszavonja bejelentését és az általános szabályok szerint kívánja elszámolni az áfát ingatlanhoz kapcsolódó bevételei után. „V” kft. 2020. évben tervezi a beolvadással tulajdonába került fenti ingatlan – akkor már áfamentes – értékesítését. Az ingatlan értékesítéséhez kapcsolódóan az alábbi kérdések merültek fel: 1. Van-e pótlólagos áfafizetési kötelezettsége „V” kft.-nek az áfatörvény 135.§ (1) bekezdése alapján? 2. Érinti-e az átalakításokat a 135.§ (1) bekezdése? 3. Minden átalakítás/bruttó értékre ráaktíválás után újraindul a 240 hónapos figyelési időszak? 4. Honnan indul a figyelési időszak a jogutódlással megszerzett ingatlan esetében, ha az már a beolvadás előtt működött és a kialakításhoz kapcsolódó áfát még a jogelőd vonta le?
Lakáslízing esetén lakás értékesités
Kérdés
Tisztelt Lepsényi Mária adószakértő asszony! Köszönöm a kérdésemre adott válaszát. Még egy megerősítést szeretnék kérni Öntől. Az előzőekben említett lakásingatlan tulajdonjogilag nincs a nevemen, csak lízingbe vevő vagyok. Akkor Ön szerint erre az esetre is vonatkozik a szabály, hogy 5 év után átengedhetem az ingatlan értékesítését más személy javára anélkül, hogy adót kellene fizetnem. Ismételt válaszát tisztelettel megköszönöm. Üdvözlettel: Horváthné Kati
Bérleti díj beszámítása ingatlan értékesítésébe
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. a tulajdonában lévő, nem új lakóingatlannal kapcsolatban bérleti szerződést kötött egy magánszeméllyel. A szerződés a birtokbavételtől számított 130 hónapra szól, a bérleti díj havi 50 000 Ft (a főszabály szerint áfamentesen). A felek úgy állapodtak meg, ha a bérleti díj teljes egészében megfizetésre kerül a határozott időszak végéig, akkor azt a felek az ingatlan vételárának tekintik és az ingatlanra adásvételi szerződést kötnek. Ha az időszak végéig nem kerül megfizetésre a teljes összeg, vagy a bérlőnek két havi elmaradása keletkezik, akkor az adásvételre nem kerül sor. Kérdésem, hogy a fenti esetet hogyan kezeljem az áfatörvény, illetve a számviteli törvény előírásai szerint? Hogyan történik szabályosan a bizonylatolás? Mikor kerül kivezetésre az eszköz a kft. könyveiből? Meddig lehet értékcsökkenést elszámolni az ingatlan után? Előre is köszönöm a válaszokat!
Ingatlanértékesítés építés alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építési telket vásároltunk, melyre idén indult az építkezés. Az épület még nem készült el, szerkezetkész állapotban van. Az épülő ingatlant közben értékesítettük. A vevő átveszi a jelenlegi állapotot és megállapodás alapján kéri a terv szerinti 100 százalékos kivitelezést. Ennek alapján részletekben fog fizetni készültségi fok szerint, de a kivitelővel továbbra is mi mint eladók tartjuk a kapcsolatot és mi fizetjük a munkálatokat. Az ingatlan várhatóan 2020. áprilisra készül el. Kérdésem, hogy ez esetben, hogyan fogunk adózni az értékesítés után mint magánszemélyek, hiszen a költségek egy része, mely a jövő évi építési munkálatok során merül fel, még nincs kifizetve, de az adásvételi szerződés az eladásról már megköttetett. Válaszukat előre is köszönöm!
Apportált ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy új vállalkozás ingatlant apportált a vállalkozásba jegyzett tőkeként. Ezt az ingatlant azonban el szeretné majd adni, mivel a vállalkozás fő tevékenysége ingatlan adásvétele. A kérdésem egyrészt az lenne, hogy ha értékesíti az ingatlant, miként kell könyvelnünk? Illetve, hogy az illetéktörvény alapján kell-e a vállalkozásnak illetéket fizetni az ingatlan után? Válaszát előre is köszönöm!
Evás időszakban beszezett ingatlan értékesítése evából kilépés után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2003-ban eva alatt működő kft. irodát vásárolt. 2019. januártól visszajelentkezett a tao alá a cég, áfaalanyiságot választva.Az irodát értékesíteni szeretné, kérdésem, ha nem választotta ingatlanra vonatkozóan az áfakört, hogyan kell a számlát kiállítania? Segítségüket megköszönve! Juhászné
Ingatlaneladás számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy ha egy generálkivitelező magánszemélyeknek ingatlan értékesít, helyesen hogyan kell számát kiállítani? A szerződésben foglaló és 1 vagy 2 vételárrészlet van, majd az utolsó részletet a bank fizeti, a magánszemély hitele. A vételárrészlet megfizetésére általában időpont van megadva. Például: a második vételárrészletet legkésőbb 2019.08.31-ig fizeti meg. Mi a helyes eljárás, ha előlegszámlákat állít ki a generálkivitelező a vevők felé és az utolsó vételárrészletnél állítja ki a végszámlát az ingatlanértékesítésről a birtokbaadás napjával? Vagy a foglalóról és a részteljesítésekről is számlát állít ki és a 4-5 db számla összege adja ki az ingatlan vételárát? Válaszát előre is köszönöm!
Céges ingatlan értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa megvásárolná a cég ingatlanán épült családi házat. Az ingatlan lakóingatlannak minősül. Az ingatlan első felében kereskedelmi egység épült raktárral, a hátsó részben családi ház. Ingatlan értékesítésére nem választott áfakört, de új ingatlan esetén, ha két éven belüli a használatba vételi engedély, akkor áfaköteles és a kedvezményes 5 százalék? Ha ez az ingatlan nem lakóingatlannak minősített, akkor a rajta lévő családi házat hogyan tudjuk eladni? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Vargáné
Ingatlan értékesítése öröklés után
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy fiú az édesapja után 1991-ben örökölt egy ingatlant. Ez az örökös 2016-ban elhunyt és leánya örökölte. A hagyatéki végzésben nem szerepel az ingatlan értéke, nem határozták meg. Felértékelve sem lett, mert egyenesági leszármazottként nem kellett illetéket fizetni. Most az örökös el akarja adni 9,5 millióért. A 28 év alatt semmiféle anyagi ráfordítás nem történt, az állaga nagy mértékben megromlott. Köszönöm a válaszukat.
Ingatlanértékesítésből származó jövedelem
Kérdés
2016 októberében beszerzett ingatlant értékesíteni kívánjuk 2020 januárjában. Az értékesítésből származó jövedelem kiszámításakor figyelembe kell venni az eltelt hónapok számát azaz 3 év 3 hónap és a számított jövedelem 60 százaléka lesz adóalap, vagy csak az adóévek számítanak és a jövedelem 30 százaléka lesz adóalap (mivel a 4. adóévről van szó)? Köszönettel
Haszonélvezeti jog alapítása ingatlanra
Kérdés
Tisztelt Cím! 3 szereplős adásvétel esetén az eladó cég haszonélvezeti jogot alapít egy másik cég nevére. Így kerül értékesítésre az ingatlan, ahol a vevő/tulajdonos egy magánszemély. Ebben az esetben az eladó kinek a nevére állítja ki a számlát? Vevő vagy a haszonélvező nevére?
Ingatlaneladás, szja-alap?
Kérdés
Egy lakóház, udvar 1/2-ed részének eladási ára 2019. évben 4 000 000 forint. Szülötöl származó hagyatéki végzéssel 2018 novemberben szerezte, a hagyatéki végzés (adó és értékbizonyitvány alapján) szerint az 1/2-ed értéke 2 650 000 forint volt. Kérdésem, hogy az szja-alap ez esetben a kettö (eladás-szerzés) különbözete lesz,vagy alkalmazható adóalapként bevétel 75 százaléka azzal, hogy más költség nem vonható le. (Mivel szülőtől származó hagyaték volt, igy illetékalap nincs.)
Ingatlanértékesítés – 25 százalékos vélelmezett jövedelem
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Felújított lakás értékesítésekor alkalmazható-e a 25 százalékos jövedelemtartalom, illetve szja-alap, ha a családtagok saját maguk végezték el a munkákat, és így nem állapítható meg a szerzéskori értéket növelő tételek összege? Köszönettel: Papp Éva
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
