6717 találat a(z) gazdaság-rss cimkére
Idén is pályázhatnak oltalomszerzési támogatásokra a vállalkozások Cikk
Idén legfeljebb 6 ezer euró (több mint 2 millió forint) támogatást kapatnak vállalkozások az Európai Bizottság kkv-alapjából szabadalmak, védjegy- és formatervezésiminta-oltalmak, illetve közösségi növényfajta oltalmak megszerzésére, emellett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap is támogatja az oltalomszerzést – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) hétfőn az MTI-vel.
130 milliárd forintnyi nulla százalékos hitel kkv-k számára Cikk
A vállalkozásfejlesztés keretében a kormány a második negyedévtől 130 milliárd forintnyi, 0 százalékos hitelt biztosít a kkv-k számára a GINOP Plusz programon keresztül.
ESG: fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek, illetve az ezekkel összefüggő feladatok Cikk
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak. A DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták a jogszabályban előírt fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket, illetve, hogy azok milyen feladatokat jelenthetnek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra.
A nap kérdése: a támogatásként kapott összeg beleszámít-e a hipaalapba, illetve az szja-alapba? Cikk
„Magyar Falu Program keretében a kistelepülési üzletek működési támogatása 2023” pályázat keretében az egyik ügyfelem kapott támogatást a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től költségek fedezetére (bérköltség, könyvelési költség stb.). A kapott összeg beleszámít-e az iparűzésiadó-alapba, illetve az szja-alapba? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Két bankra is 10 millió forintos felügyeleti bírságot szabott ki az MNB Cikk
Az MNB 10–10 millió forint bírságot szabott ki az ERSTE Bankra és az MBH Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozási kockázatok azonosítása, kezelése és – megfelelő eljárásokkal, kontrollokkal való – csökkentése kapcsán feltárt hiányosságok miatt. A vizsgált piaci szereplők többek között a gyanús esetek bejelentése, a belső ellenőrzési és információs rendszer szűrési gyakorlata kapcsán vétettek hibákat. A feltárt problémák ugyanakkor nem érintik az intézmények megbízható működését.
Nők 40 kedvezményes nyugdíja: ezek a jogosultsági feltételek 2024-ben Cikk
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt saját jogú nyugellátás megállapítására csak a nőknek van lehetőségük. A hétköznapi nevén csak „nők 40” nyugdíjaként emlegetett saját jogú öregségi nyugellátás jogosultságának azonban szigorú jogszabályi feltételei vannak. Cikkünkben összefoglaltuk a kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
HIPA bevallás mulasztás Kérdés
Kilépés az átalányadóból, átlépés katába Cikk
Egy, a régi kata törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2022.09.01-én (a régi katázás megszűnésekor) az átalányadózást választotta. Megfelel az új kata szabályainak. Mikortól léphet át az új kata alá? Meg kell várnia 2024. szeptember 1-jét, él a 2 éves tiltó szabály? Milyen módon tud kilépni év közben az átalányadó alól és átlépni az új katába? Olvasónk kérdésére szakértőnk válaszolt.
Lakásfelújítás Kérdés
Haszonkölcsön-szerződés ingó tárgyi eszköz Kérdés
Semmissé teszi-e a nyugdíj-megállapodást a meglévő biztosítási jogviszony? Cikk
„2016. július 1. óta van/volt nyugdíj-szolgáltatásokra irányuló megállapodásom. Ez megszüntetésre került, mert hónapokig nem fizettem a szükséges befizetést” – írta olvasónk, majd így folytatta: „Mint utóbb kiderült, ez szerencse :-) mivel az új megállapodás megkötésére irányuló kérelmem során a Vármegyei Kormányhivatal megállapította, hogy biztosítási jogviszonyom van egy kft.-nél. Ezt az első megállapodás megkötésénél elmulasztották ellenőrizni, én részemről pedig ez jóhiszeműen fel sem merült; nem is kötöttem össze a két témát, mivel a kft. érdemi tevékenységet évek óta nem végzett. A cégben az elmúlt hét évben tevékenység szinte nem volt. Azért kötöttem a megállapodást, mert a fent jelzett időponttól (pontosan 2016 május 31-étől) magyar munkáltatóval munkaviszonyom nincs, külföldön dolgozom, viszont munkaviszonyom jogi státuszából adódóan az adott országban állami egészség-, és nyugdíjbiztosításom sincs, illetve munkáltatómnak sincs sem állami, sem magán nyugdíjcélú megtakarítási programja. Tehát eddig jóhiszeműen abban a hitben voltam, hogy a jelzett megállapodással legalább az elismert magyar évek ’ketyegnek’, mely nyugdíjba vonuláskor akár Magyarországon, akár az EU-ban érvényesíthető. Kérdéseim: A kormányhivatal érvelése helytálló-e, a megállapodásom valóban semmis? Lehetne-e, kellene-e valamit lépni? Amennyiben nem, és csak annyi marad, hogy a nyugdíjbiztosító a korábbi befizetéseket visszautalja? A céges státusz, annak ellenére, hogy nyugdíjjárulék befizetés nincs, szolgálati idő?” Olvasónk kérdéseire Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Országos civilszervezet ingatlan-bérbeadás utáni társasági adója Cikk
Országos érdekvédelmi szervezet saját tulajdonú ingatlanja általa nem használt részét bérbe adja, a bérbeadásból származó bevétel meghaladja az összes bevétel 15 százalékát. A vonatkozó jogszabályokból azt olvastam, hogy így társaságiadó-kötelezettsége keletkezik. Kérdésem: mi a társasági adó alapja: a teljes bevétel, vagy a kedvezményezett összeg feletti rész? A társaságiadó-alapot az általános szabályok szerinti adóalap-módosító tételekkel lehet-e módosítani (értékcsökkenés, rezsiköltség stb.)? Mi az iparűzésiadó-alap? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.