51 találat a(z) figyelési időszak cimkére
Evás év a figyelési időszakban Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfa hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét, tárgyi eszköz beszerzésekor teljes összegben visszaigényelte az áfát. Arányosítania nem kellett, mert nem volt áfamentes tevékenysége. A vállalkozás bezárása miatt korrigálnia kell a visszaigényelt áfát, mert a megszűnése a figyelési időszakba (60 hónap) esik. Kérdésem, hogy a figyelési időszakban az evás évét milyen minősítéssel kell figyelembe venni: áfásan végzett tevékenységnek, amelyre megillette az áfalevonási jog, vagy olyan éveknek, amikor nem illette meg a levonási jog? Köszönöm válaszát.
Áfásan vásárolt ingatlan alanyi mentesként történő értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő? Az áfatörvény hatálya alá az általános szabályok szerint tartozó egyéni vállalkozó, 2003-ban ingatlant vásárolt (áfásan), amelynek áfáját levonásba helyezte. 2008. 01. 01-jétől kilépett az áfakörből és alanyi mentes lett, és azóta is alanyi mentes. Az előbb említett ingatlant 2016-ban értékesíteni szeretné. Kérdés: 1. Hány éves figyelési időszak vonatkozik a 2003-ban beszerzett ingatlanra? – a 2003-ban hatályos 1992. évi LXXIV. törvény 39 § (1)-(3) szerinti 120 hónap, – vagy a 2008. 01. 01-jétől hatályos 2007. évi CXXVII. törvény 135–136. §-ai szerinti 240 hónap? 2. A fenti figyelési időszak alapján keletkezett-e fizetendő áfája, kellett-e (kell-e) a korábbi adólevonást módosítani a tárgyi eszközökre vonatkozó különös szabályok szerint: – akkor, amikor alanyi mentes lett, – vagy az alanyi mentesség időszaka alatt, a figyelési időszakon belül évente, – vagy az ingatlan értékesítésekor? 3. Az áfatörvény 193. §-a szerint az adóalany az alanyi mentesség időszakában nem járhat el alanyi mentes minőségében tárgyi eszközként használt termék értékesítéskor. Ez mit jelent adott egyéni vállalkozó esetében? Azt jelenti, hogy az ingatlan értékesítésekor vonatkozik rá az áfatörvény 86. § (1) j), amely szerint a beépített ingatlan értékesítése mentes, és mivel az ingatlanértékesítést nem tette a 88. § (1) a) szerint adókötelessé, így az adott ingatlant nem alanyi mentesen, hanem az áfatörvény 86. § (1) j) szerint – a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel – mentesen értékesítheti? Köszönöm.
Ingatlanértékesítés áfája Kérdés
Ha egy vállalkozás 2016-ban értékesíti 2007-ben vásárolt egyéb ingatlanát (garázs), akkor áfaarányosítás tekintetében a vásárlás évében érvényes 10 éves figyelési időszak, vagy az értékesítés évében érvényes 20 éves figyelési időszak alapján kell számolni? Ha az értékesítésre nem választunk áfaalanyiságot, (az ingatlan áfáját korábban levontuk), akkor a fenti arányosított áfán kívül milyen fizetési kötelezettségünk lesz?
Apport áfája Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. apportként tárgyi eszközöket és vevőkört (vevői állományt, adatbázist) apportál a másik kft-be. Ahhoz, hogy az apport áfamentes legyen az áfatörvény 17. § (1) bekezdése szerint, a szerző a 18. § (1) bekezdés értelmében kötelezettséget vállal, hogy a szerzett vagyonhoz fűződő kötelezettségek őt terhelik. 1.) A tárgyi eszköz esetében például az értékcsökkenési leírást ugyanolyan leírási kulcsokkal kell megtenni akkor is, ha az apportot szerző más értéken veszi nyilvántartásba az eszközöket? 2.) Az áfatörvény szerinti figyelési időszak (135. § (1) bekezdés) folytatódik, és az eredeti áfaösszegre kell számítani? 3.) A vevőállomány az apportálónál nem volt eszközként kimutatva, annak piaci értéke a szerzőnél lesz először vagyoni értékű jog. itt milyen hasonló kötelezettségvállalás van, hogy ennek apportja is áfamentes legyen? Köszönettel: Könyvelő
Tárgyi eszközök áfájának arányosítása, figyelési időszak – Példával! Cikk
Az áfatörvény a tárgyi eszközökhöz speciális szabályokat – így az áfa arányosításához úgynevezett figyelési időszakot – kapcsol: ha ezen belül változnak az eredetileg levont adó számítását megalapozó körülmények, akkor a már levont adót később helyesbíteni kell. Az alábbiakban ezt a feladatot vizsgáljuk meg egy példán keresztül.
Az áfa-arányosítás és a tételes elkülönítés titkai. Példákkal Cikk
Az adóalanyok a beszerzéseik áfáját csak akkor, és olyan arányban vonhatják le, amilyen arányban az az áfaköteles tevékenységüket szolgálta. Ha ez nem 100 százalék, akkor számolni kell: mennyi a levonható rész és mennyi, amiről le kell mondanunk. Ehhez – a gyakran nem is olyan egyszerű feladathoz – adok támpontokat az alábbiakban.