Tárgyi eszközök áfájának arányosítása, figyelési időszak – Példával!

Megosztás Tetszik

Az áfatörvény a tárgyi eszközökhöz speciális szabályokat – így az áfa arányosításához úgynevezett figyelési időszakot – kapcsol: ha ezen belül változnak az eredetileg levont adó számítását megalapozó körülmények, akkor a már levont adót később helyesbíteni kell. Az alábbiakban ezt a feladatot vizsgáljuk meg egy példán keresztül.

A gyakorlott könyvelők nem lepődnek meg azon, hogy az áfatörvény fogalmai nem mindig azonosak a számviteli törvény meghatározásaival – gondoljunk csak a teljesítés időpontját érintő eltérésekre –, így ez a tárgyi eszközök kapcsán sem lesz számukra újdonság. Az áfatörvény e vagyonelemre is ad saját meghatározást (259. § 21. pont), amely szerint tárgyi eszköznek minősül az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely a vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább egy évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását.

A számviteli törvény (Szt.) pedig mindezen feltételek mellett kiköti a rendeltetésszerű használatbavétel megtörténtét is (nem csupán annak lehetőségét), mint valamely eszköz tárgyi eszközként való minősítésének feltételét (Szt. 24. § (1) bekezdése, 26. § (1) bekezdése).

Ha „lovagolunk a szavakon”, akkor az áfatörvény idézett pontjából (első olvasatra legalábbis) úgy tűnik, minden olyan eszköz, amely elvileg egy évet meghaladóan szolgálhatja a vállalkozás tevékenységét, ha rendeltetésszerűen bánunk vele – nem gyújtjuk fel, nem árasztjuk el vízzel, nem esünk neki kalapáccsal stb. –, akkor hosszabb ideig használható, és a funkciójának megfelelő feladatok betöltésére lehet képes.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, miért is fontos mindez, s példán keresztül bemutatjuk, hogyan kell helyesen számolni az áfalevonást a figyelési időszakon belül.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.