39 találat a(z) felszámolási eljárás cimkére

Éven túli követelés 20 százaléka behajthatatlanná minősítése Kérdés

Kihirdették a vállalkozások reorganizációjáról szóló törvényt Cikk

A Magyar Közlöny 115. számában megjelent a vállalkozások reorganizációjáról, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet.

Ingatlan értékhelyesbítése felszámolási eljárás alatt Kérdés

Felszámolási eljárás megszüntetése: kinek a kötelezettsége a bevallások és a beszámoló elkészítése? Cikk

Adósságrendezést követően megszűntették a felszámolási eljárást a kft. ellen. A társaság adófolyószámláit megvizsgálva azonban azzal szembesült a tulajdonos, hogy maradtak rendezetlen kötelezettségek. Kinek a feladata lett volna ezeket teljesíteni? Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász válaszolt.

Személygépkocsi értékesítésének áfavonzata Kérdés

Nem fizető ügyfél: a felszámolási eljárás mint eszköz Cikk

Gyakran találkozni olyan esettel, amikor egy nem megalapozottnak tűnő számlakövetelésre nem reagálnak a cégek, majd „meglepetésszerűen” felszámolási eljárásban találják magukat. A felszámolási eljárással történő fenyegetés egyebekben valóban jó eszköz arra, hogy a teljesítést vagy legalább annak vitatását kikényszerítsük. Erre pedig a küszöbön álló gazdasági válság során is szükség lehet.

Felszámolási eljárás megszüntetése adósságrendezést követően Kérdés

Ingatlanvásárlás felszámolás alatt lévő cégtől Kérdés

Tulajdonos által indított felszámolás Kérdés

Veszélyhelyzet: változások a felszámolási és egyes cégbírósági eljárásokban Cikk

A koronavírus-járvány következtében sok cég vált fizetésképtelenné, amely nemcsak az adóst sújtja, hanem a hitelező is hasonló helyzetbe kerülhet, ha a partnerek nem egyenlítik ki a jogos követeléseket. A május 28-án kihirdetett 249/2020. (V. 28.) kormányrendelet a felszámolási eljárások és egyes cégbírósági eljárások eddig megszokott, szabályszerű menetében hoz változást a veszélyhelyzet idejére. Cikkünk a kormányrendelet rendelkezéseinek értelmezésében igyekszik segítséget nyújtani.

Céltartalék képzése felszámolás esetén Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. ellen felszámolási eljárás indult adótartozás miatt. A bíróság kötelezte az adóst 35 000 Ft eljárási költség megfizetésére a NAV-nak és 80 000 Ft eljárási illeték megfizetésére az államnak. Felhívta az adóst 150 000 Ft céltartalék képzésére. Jól gondolom, hogy az eljárási illeték és költség a céltartalék terhére kerül kiegyenlítésre? Vagy a céltartalékot azon felül kell biztosítani? A céltartalékképzés történhet bankszámlán vagy pénztárban is? A felszámolás alatt a NAV már már nem tehet inkasszót a bankszámlára? Mert akkor a céltartalékként befizetett összeget inkasszálná.

Felszámolási eljárás következményei Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: adott egy egyszemélyes kft., amely ellen az egyik partner felszámolási eljárást kezdeményez többmillió forintos tartozás miatt, amelyet nem tud megfizetni. Az eljárás végén keletkezik-e a felszámolt cég ügyvezetőjének bármilyen anyagi vagy jogi hátránya? Van-e ilyen az esetben az ügyvezetőnek a magánvagyonára tekintettel anyagi felelőssége? Ha felszámolják az egyszemélyes kft.-t, akkor a tulajdonos-ügyvezető indíthat-e ügyvezetőként egy másik vállalkozást, esetleg érinti-e a felszámolási eljárás azt, ha időközben egy másik társaságnál is résztulajdonos és egyben ügyvezető is? Van-e valamilyen hatással a felszámolás a másik, tulajdonképen kapcsolt vállalkozásra? Előre is köszönöm a válaszukat. Üdvözlettel: Dobosi Pálné

Felszámolási eljárásban ingóértékesítés EU-s vevő részére Kérdés

Tisztelt Szakértő! Felszámolási eljárás alatt álló társaság ingó vagyontárgyait értékesíti. Az értékesítésre az áfatörvény 142. §-át kell alkalmaznia, tekintettel arra, hogy az eladási ár több mint 100 000 forint. Jelen esetben a vevőjelölt EU-s adóalany, nem belföldi jogi személy. Kérem szíves válaszukat, hogy mi a helyes eljárás az áfa szempontjából. Tisztelettel: Szalainé

Követelés-értékvesztés-behajthatlanság Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunknak vevőkövetelése áll(t) fenn egy olyan céggel szemben, amelyet a cégbíróság már törölt, ugyanis felszámolás alá került, és a felszámolás be is fejeződött. A felszámolási eljárás során nem nyújtottunk be kifizetési igényt, mert nem tudtunk róla, hogy felszámolás zajlik. Az első kérdésem az, hogy ha ilyen esetben a követelést behajthatalanság miatt kivezetjük, mi a behajthatatlanság oka? Bíróság előtt nem érvényesíthető? Ez azért fontos, mert ebben az esetben a tao-törvény szerint adóalap-növeléssel jár a követelés ráfordításként történő elszámolása. Továbbá kérdezném, hogy mit fed le a "bíróság előtt nem érvényesíthető" kifejezés. A harmadik kérdésem ugyanerre az esetre vonatkozik: mi az elszámolás helyes módja, ha a fent említett követelésre a cégünk korábban már értékvesztést számolt el, és azzal megnövelte a társasági adó alapját? Jól gondolom-e, hogy az értékvesztést vissza kell írni egyéb bevétellel szemben, és ehhez kapcsolódik egy taoalap-csökkentő tétel, és behajthatatlanság miatt a követelést kivezetni az egyéb ráfordításokkal szemben? Taoalap-növekedéssel együtt, amennyiben a követelés "bíróság előtt nem érvényesíthető" vagy "elévült". A két társaság nem kapcsolt vállalkozás, a partnerünk nem magánszemély.

Biztosítási jogviszony felszámolási eljárás alatt 1. rész Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy belföldi illetőségű magánszemély tulajdonos és ügyvezető két kft.-ben, egy szociális szövetkezetben, valamint egyéni vállalkozó is. A vállalkozásaiban adótartozást halmozott fel, az 1. számú kft.-ben 2,5 millió, a 2. számú kft.-ben 600 ezer forintot. A szociális szövetkezetnek nincs tartozása, az egyéni vállalkozásban 90 ezer forint a tartozás. A magánszemély tulajdonos az 1. számú kft.-ben van biztosítva, heti 40 órás munkaviszonyban áll piackutató munkakörben. Az ügyvezetői teendőket megbizásban, nulla forintért vállalta. A többi vállalkozásában jövedelmet nem vesz fel, járulékfizetési kötelezettsége igy az 1. számú kft.-ben keletkezik. 2015. 06. 24-ével az 1. számú kft.-ben elindult a felszámolási eljárás. A felszámolási eljárás következtében 06. 23-ával ki kell jelenteni ebből a kft.-ből? Ha igen, akkor döntenie kell, melyik vállalkozásában fizesse meg a minimálbér után a járulékot? Mi a célszerű, ha maradhat a jogviszonya a felszámolás alatt levő kft.-ben?