Felszámolási eljárás megszüntetése: kinek a kötelezettsége a bevallások és a beszámoló elkészítése?

Megosztás Tetszik

Adósságrendezést követően megszűntették a felszámolási eljárást a kft. ellen. A társaság adófolyószámláit megvizsgálva azonban azzal szembesült a tulajdonos, hogy maradtak rendezetlen kötelezettségek. Kinek a feladata lett volna ezeket teljesíteni? Olvasói kérdésre dr. Verbai Tamás jogász válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: egy kft. ellen felszámolási eljárást indított a NAV 2018. évben. Időközben a kft. tulajdonosa rendezte a társaság adótartozását. Ezt követően megszűnt a felszámolási eljárás a kft. ellen 2020. évben. A tulajdonos átvette a felszámolótól a társaság felszámolási eljárása alatt keletkezett számlákat. A társaság adófolyószámláját megvizsgálva, áfabevallás került leadásra utoljára 2020. február 25-én, valamint ugyancsak ezzel az időponttal felkönyvelődött a rehabilitációs hozzájárulás bevallása is. 2019. évben felkönyvelődtek a 08-as bevallások, 2020. évben nem. Nem került közzétételre a felszámolás indulását megelőző napra elkészített egyszerűsített éves beszámoló és a felszámolást lezáró sem. Kérem a Szakértő tájékoztatását, hogy a felszámolási eljárás lezárásáig 2020. évben beadandó áfabevallások, 08-as bevallások és a beszámoló kinek a kötelezettsége, adózónak vagy a felszámolónak a feladata benyújtani?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A fentiek szerinti kérdésére hivatkozással az alábbiakról tájékoztatom. Felhívom szíves figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljes körű ismerete mellett adható egzakt válasz.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 12. § a) pontja értelmében az adózó adókötelezettségeit felszámolás esetén – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csőd tv.) 31. § (1) bekezdésében foglalt feladatok kivételével – a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló teljesíti. Ugyanezen § (2) bekezdése szerint a felszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot és az eljárási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval szemben kell megállapítani azzal, hogy a felszámoló, a végelszámoló, a volt végelszámoló, illetve a vezető tisztségviselő akkor mentesül a mulasztási bírság, illetve az eljárási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

Amennyiben a gazdálkodó szervezet és hitelezői a felszámolás időszaka alatt egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás – adós megszűnése nélküli – befejezéséről. A felszámoló egyezségkötés esetén a Csőd tv. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időpontban elkészíti a Csőd tv. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti – a felszámolás befejezésének időpontjára vonatkozó – felszámolási zárómérleget, valamint a bevételek és költségek (ráfordítások) alakulását tartalmazó kimutatást. Vagyonfelosztási javaslatot nem kell készíteni. A gazdálkodó szervezet a felszámolás időszaka alatt vezetett könyveit – a felszámolás befejezésének időpontjára, mint mérlegfordulónapra vonatkozóan – lezárja. A felszámoló a felszámolási zárómérleget köteles a Sztv. (a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény) 153–154. §-ában és 154/B §-ában meghatározottak szerint letétbe helyezni és közzétenni az egyezségkötést követő 30 napon belül [a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. § (1)–(2)].