516 találat a(z) fejlesztési tartalék cimkére
Kamionvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben soron kívüli állásfoglalást adni: Egy kft. vásárolt egy kamiont, nyílt végű pénzügyi lízinggel. Nettó vételára: 10 millió 945 ezer forint, ebből a saját erő: 5 millió 581 ezer forint plusz áfa. A törlesztés ideje 36 hónap, a lízingszerződés alapján a maradványértéke: 2 200 244 forint. Valószínűséggel 3 év után a lízingvevő vissza fogja adni az eszközt, nem tart rá igényt. A számviteli politikánkban rögzített értékcsökkenés időtartalma 5 év. Kérdéseink az alábbiak: 1. Ebben az esetben a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést hogyan kell elszámolni? 2. Adótörvény szerint mely összeg után számolhatjuk el a 20 százalékos értékcsökkenést? 3. Hogyan kell ezeket a lízingügyleteket lekönyvelni? 4. A visszaadást hogyan kell könyvelni? 5. Fejlesztési tartalékot igénybe vehetünk-e rá? Válaszát előre is köszönjük! T. Mária ügyvezető
Fejlesztési tartalék feloldása kisértékű tárgyi eszköz beszerzésével
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Feloldható-e a fejlesztési tartalék a kisértékű tárgyi eszköz beszerzésével azonos összeggel? Köszönettel: Rné
Fejlesztési tartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy belföldi tulajdonossal rendelkező egyszemélyes kft. megvásárolna egy olyan céget (kft.-t), melyben van ingatlan, az ingatlanra felhasználható-e a megképzett fejlesztési tartalék? Van-e valami külön bevallási kötelezettség, vagy bármi, ami ezzel kapcsolatban különös figyelmet igényel? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Erika
Fel nem használt fejlesztési tartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. a 2010-ben képzett fejlesztési tartalékot nem tudta felhasználni. A társasági adót és a késedelmi kamatot 2015. 01. 30-ig megfizettük. A kérdésem az lenne, hogy a társaasági adót hogyan kell könyvelni, s a mérlegben hol kell szerepeltetni? Csökkenteni fogja az adózott eredményt és a mérleg szerinti eredményt is? A kft. egyszerűsített éves beszámolót készít összköltségeljárással. Válaszát előre is köszönöm.
Adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek
Kérdés
A társaságiadó-bevallásban van-e korlát mikrogazdálkodó esetén, az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímek (fejlesztési tartalék esetén az adózás előtti eredméy 50 százalékig képezhető, a Tao. törvény 7. § (1) zs pontja a tárgyévben üzembe helyezett 12, 13 számlaosztályba könyvelt TÁE beruházási költsége) akár nullára is vihetik-e az adóalapot? Például: Adózás előtti eredmén: 2000, fejlesztési tartalékképzés: 1000 + tárgyévi beruházás (üzembe helyezett): 1000 = adóalap nulla. Köszönöm a segitséget.
Fel nem használt fejlesztési tartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az adózónak a társasági adót késedelmi pótlékkal növelten a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napjáig – a lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt adómértékkel számolva a fel nem használt rész után – meg kell fizetnie. Tehát a 2010. évben képzett fejlesztési tartalék fel nem használt része után az adót és a késedelmi pótlékot 2015. január 31-éig kell megfizetni, és a 1429-es bevallásban bevallani. Véleményem szerint az így megállapított társasági adót a 2014. évi könyvelés keretében le kell könyvelni. Kérdésem: a megállapított késedelmi pótlék 2015. évi ráfordítás, vagy esetleg azt is még a 2014. évi könyvelés keretében kell elszámolni?
Fejlesztési tartalék kivezetése egyéni vállalkozónál
Kérdés
Egyéni vállalkozó korábban képzett fejlesztési tartalékait nem használta fel. A kivezetés 2013-2014-ben vallott fizetendő adóját felül kell vizsgálnunk. Szja-bevallás alapján nyilvántartott (fel nem használt) fejlesztési tartalék: - 2008. adóév 5 750 eFt (nyilvántartásba vétel: 2009. 02. 25.) - 2009. adóév 2 663 eFt (-"- 2010.02.25.) - 2010. adóév 8 500 eFt (-"- 2011.02.25...... - 2011. adóév 10 000 eFt - 2012. adóév 13 500 eFt Kérdéseink: 1.) Az egyes adóévek fel nem használt fejlesztési tartalékát konkrétan melyik év szja-bevallásában kell leadózni? 2.) A fel nem használt összegek adójának bevallásánál évente konkrétan milyen mértékű vállalkozói adót, és milyen mértékű osztalékadót kell számolni? Válaszukat ezúton előre is megköszönöm. Tisztelettel: Szigeti Edit
Fejlesztési tartalék és kisvállalkozói kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem merült fel a kisvállalkozói kedvezmény és a fejlesztési tartalék figyelembe vételi lehetőségével kapcsolatban: 1. kérdés: egy kft. 2013-2015 között (3 év) új ingatlan-beruházást valósít meg (üzemszerű ingatlan, kedvezményekre jogosító feltételek fennállnak). A 2013-14-es években a beruházásra fordított összeggel feloldja a 2012-ben képzett fejlesztési tartalékát. 2015-ben aktiválja az ingatlant, a bekerülési értéket kisvállalkozói kedvezményként beállítja adóalap-csökkentő tételként. (Később a tao szerinti értékcsökkenésnél figyeli a fejlesztési tartalék felodását, mint előrehozott értékcsökkenést, de ez a tárgyévi kisvállalkozói kedvezményt nem korlátozza.) Helyesen járt-e el a társaság a fentiek szerint? Tehát különböző adóévekben, de végső soron ugyanazon tárgyi eszközre többféle adó(alap)kedvezményt is igénybe tud venni a társaság (egyéb feltételek fennállása mellett)? 2. kérdés: A kisvállalkozói kedvezmény feltétele az adott évi üzembehelyezés? Gondolok itt egy korábban üzembe helyezett ingatlan bővítése, átalakítása értékére, amely a törvény szövege alapján beállítható a kisvállalkozói kedvezménybe. Itt a 7. § zs) pont középső tagmondatára élezném ki a kérdést, amely így hangzik: Egy korábbi ingatlant kibővítenek. 2014-ben elkezdődnek az építésiengedély-köteles átalakítási munkák, de 2015-ben fejeződik be a teljes munka, és lesz meg a hatósági átvétel, ekkor kerül aktiválásra. Helyesen járt-e el a társaság, ha 2014-ben a kisvállalkozói kedvezménybe beállította a bővítési munkák értékét, és 2015-ben is a tárgyévi bővítési munkákat (csak azt)? Köszönettel.
Így védje ki a buktatókat a fejlesztési tartalék képzésénél
Cikk
A fejlesztési tartalék képzésének számos előnye van, de óriási hátrányokat okozhat az előírások ismeretének hiánya. Bemutatjuk, hogyan kerülje el az elkövethető hibákat.
Fejlesztési tartalék
Kérdés
Egyéni vállalkozó termőföldet vásárol. Feloldhatja ezzel a fejlesztési tartalékot? Köszönettel.
Fejlesztési tartalék téves feloldása
Kérdés
Egy gazdasági társaság 2012. decemberében 50 millió forintot vezetett át eredménytartalékből lekötött tartalékba, amely az adóév utolsó napján is lekötött tartalékban volt, amellyel csökkentette az adózás előtti eredményt fejlesztési tartalék címén a társasági adóalap megállapítása során. 2013-ban vásárolt egy ingatlant, ahol a telek értéke 8 millió forint, az épület bekerülési értéke 42 millió forint. Az ingatlanvásárláskor, 2013. nyarán, a cég a 2012-ben képzett fejlesztési tartalék teljes összegét feloldotta, és a lekötött 50 millió forintot visszavezette a lekötött tartalékból az eredménytartalékba. A vállalkozás 2014 őszén feltárta, hogy 2013-ban elkövetett egy könyvelési hibát, a 2012-ben képzett fejlesztési tartalékból csak 42 millió forintot oldhatott volna fel a lekötött tartalékból. A telek értéke, 8 millió forint, nem jogosít a fejlesztési tartalék feloldására. Helyesen jár-e el a cég, amikor a 2013-ban elkövetett könyvelési hibát úgy korrigálta 2014-ben, hogy a 2014-es beruházásokra veszi figyelembe a lekötött tartalékból 2013-ban hibásan feloldott részt? Ha nem jár el helyesen, hogyan tudja a 2013-as könyvelési hibát javítani? Válaszukat előre is köszönöm.
Kisvállalkozói adókedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. beruházásokat tervez 2015-2016. évekre, ezért szeretne fejlesztési tartalékot képezni. Kérdésem az lenne, hogy ha például képez 10 millió forint tartalékot (társasági adóalapot csökkent), és 2015-ben vesz egy gépet 7 millióért, amire 5 milliót felold, akkor ebben az esetben jól gondoljuk-e, hogy a feloldással a társasági adóalapja megnövekszik, az 5 millió után értékcsökkenést már nem számolhat el, és a fennmaradó 2 millióra pedig vagy értékcsökkenést índit meg, vagy igénybe vesz kisvállalkozói adókedvezményt, ami szintén társasági adóalapot csökkent egyösszegben és értékcsökkenést már nem lehet elszámoln? Válaszát köszönöm!
Ingatlan tulajdonrész vásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy belvárosi lakóingatlan tulajdoni hányadának 50%-át vásárolta meg, a fennmaradó 50%-nak két magánszemély lett a tulajdonosa 25-25% arányban. Az ingatlan műemlékvédelem alatt áll. Két kérdésünk merül fel ezzel kapcsolatban. Elszámolhatja-e a cég a fejlesztési tartalék terhére az ingatlan tulajdoni hányadának vásárlását? A könyvekben a teljes értéket, vagy csak az 50%-ot lehet kimutatni? Az ingatlant a társaság használná irodaként, de később esetleg bérbe is adná. Hogyan történik a bevétel elszámolása, ha a magánszemély tulajdonostársak is igényt tartanak a bérleti díj rájuk eső részére? Járható út, hogy a teljes bérleti díjat a cég számlázza, majd valahogyan kifizeti a tulajdonostársaknak a rájuk eső részt, akik a szja törvény szerint leadózzák azt? Hogy kell ezt bizonylatolni, milyen eljárást javasolnak? Ha lemondanak a bérleti díj rájuk eső részéről az jár-e adófizetési vagy ajándékozási illeték-kötelezettséggel?
Fejlesztési tartalékból vásárolt épület értékcsökkenés
Kérdés
Azt szeretném kérdezni, hogy ha egy vállalkozás fejlesztési tartalékból épületbővitést hajt végre, hogyan alakul az elszámolható amortizáció?
Fejlesztési tartalék felhasználása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013. év elején a kft. elkezdte a telephely-kialakítás beruházást, melyet 2013. december 31-én közel 90 százalékos készültségi fokon befejezetlen beruházásként mutatott ki a mérlegben. 2013. év végén fejlesztésitartalék-képzésről döntöttek a tulajdonosok, melyet lekötött tartalékként mutattunk ki a beszámolónkban. 2014. augusztus hónapjában fejeződött be a beruházás, megkaptuk a használatbavételi engedélyt is, és az épületet aktiváltuk. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a teljes 2013-2014. évi beruházási értéket is figyelembe vehetjük a fejlesztési tartalék feloldásaként? Vagy csak a 2014. január 1. után kezdett új beruházásra használható fel a fejlesztési tartalék?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
