554 találat a(z) előleg cimkére
Elszámolásra kiadott előleg maximuma Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás ingatlanok vásárlására készül magánszemélyektől. Főleg készpénzes vevőket keresnek ezekre az ingatlanokra, így a foglalók kifizetéséhez nagyobb összegű elszámolási előleget kellene kiadnunk az ügyvezető részére. Kérdésünk, hogy maximum mennyi előleg adható ki elszámolásra, illetve mennyi idő alatt kell elszámolni vele a dolgozónak? Ha jól emlékszünk, 15 nap a határidő. Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó
Kiva szerinti adózás Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Az általam könyvelt vállalkozás 2017-ben kiva adónemre tért át . Kérdésem az lenne, hogy amikor a 2017. évi zárást, készítem az előző évi veszteséget a kiva időszak alatt keletkezett beruházás mértékéig felhasználhatom-e, illetve ez az összeg nullára hozhatja-e a kivát vagy a személyi jellegű kifizetés alapja után keletkezett kiva-előleget már nem lehet csökkenteni? Válaszukat köszönöm
Innovációs járulék Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cégcsoport 4 cégből tevődik össze, amelyek közül 1 cég minősül középvállalkozásnak, a másik 3 a mikrovállalkozás kategóriába sorolható (1 cég fogalakoztat 50 fő felett, de önállóan egyik adata sem haladja meg a 10 millió eurót). Összevont adatok alapján innovációsjárulék-előleget kell vallani a társasági adóbevallásban. Kérdésem: ha kiszámolom a törvény szerinti összevont adatokat, mint járulékalapot, akkor minden vállalkozásnak be kell vallani és meg kell fizetni az innovációs járulékot, vagy csak a középvállalati kategóriába eső cégnek? Köszönettel: K. Erika
Előlegszámla áfamegosztása Kérdés
Szerződést kötöttünk egy magánszeméllyel 300 négyzetméternél kisebb alapterületű családi ház építésére garázzsal együtt. A szerződésben 0-12 ütemre bontottuk az elvégzendő munkákat a kiszámlázandó bruttó összegek feltüntetésével. A 0. ütem egy előleg számlázását tartalmazza azért, hogy a munkálatokat el tudjuk kezdeni. Mivel a kivitelezés szerződés szerinti végösszege kb. 96 százalékban magát a családi házat, 4 százalékban pedig a garázs és a külső térburkolatok elkészítését tartalmazza, de az egyes ütemek nem nevesítik azt, hogy épp mikor készül a garázs, ezért az előlegszámlát százalékos arányban megosztanánk áfa szempontjából. Tehát az előlegszámla 96 százaléka 5 százalékos, 4 százaléka 27 százalékos áfát tartalmazna. Helyesen járunk-e el?
Osztalék Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az osztalékelőleg kifizette a cég 2017-ben T364–K38 Osztalékelőleg és T364–K462 szja. Ha 2018. évben elfogadták az osztalékot, az előleg véglegessé vált, akkor kell ehót fizetni, úgy, hogy T47–K46 eho? S ilyenkor a tagoknak a pénztárba be kell fizetniük az eho összegét, hogy a cég be tudja vallani a '08-as bevallásába? Vagy ennyivel nagyobb osztalékot fogadnak el? Tudom, ilyenkor szja-különbözetet is kell vallani és fizetni. S ilyenkor kell átvezetni a T47–K36 előleget is? S kivezetni az eredménytartalékból T41–K47? Köszönöm előre is a válaszukat.
Előleg vagy részteljesítés számlázása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fővállalkozó kivitelező vállalkozás vagyunk. Egy kivitelezési munkához alvállalkozónk már legyártotta a szükséges szerkezeteket. Az alvállalkozóval élő szerződésünk van, mely szerint a gyártást követően jogosult az első részszámlára. A kérdés az lenne, hogy ilyenkor kiállíthat-e az alvállalkozó részszámlát, vagy csak előlegszámlát? Alvállalkozónk álláspontja szerint elegendő egy tárolási nyilatkozatot mellékelnünk. Elfogadhatjuk-e a részszámlát úgy, hogy nem nyitottunk még e-naplót?
Innovációs járulék bevallása és befizetése Cikk
Közeleg a május 31-ei bevallási határidő, és a naptári évvel megegyező adóévvel rendelkező adózók esetén az innovációs járulék bevallása is esedékes. Cikkünkben összefoglaljuk a bevalláshoz szükséges lényegi pontokat.
Exportértékesítés teljesítése, áfabevallás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemmel kapcsolatban szeretném kérdésemet feltenni.Egy kft. szarvasmarhákat értékesített Szerbiába. A vevő előleget fizetett, melyről kiállítottuk az előlegszámlát. Az Önök válasza szerint az áfabevallás 1., illetve 46. sorában kell ezt az előleget szerepeltetni. A következő következő bevallási időszakban megtörténik a teljesítés, azaz megtörténik a vámkezelés, és ténylegesen elhagyja a termék a közösség területét. Ezt válaszuk szerint az 1., illetve a 37. sorban kell az áfabevallásban szerepeltetni. A végszámla értéke viszont nulla forint az előleg levonása után. A végszámlában levont előleget ebben az esetben nem kell feltüntetni az áfabevallásban? Köszönöm a választ.
Nyilt végű pénzügyi lízing, személygépkocsi Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem személygépkocsit bérel nyílt végű pénzügyi lizinges konstrukcióban. Fizetett bele tavalyi évben előleget, aminek az áfáját az ügyfelem levonatta, majd a kocsi átadása ez évre húzódott, és a bank az önrészről kiadott egy áfás számlát. Most ügyfelem azt nyilatkozza, hogy ennek is vonjuk le az áfáját. Kérdésem, hogy az önrészből, mivel van áfás számla, levonhatom-e az áfát? Válaszukat várom köszönettel
Devizás előleg és áfa forintosítása Kérdés
Tisztelt Adózóna! A devizás elõleg áfatartalma forintosításának helyes eljárását szeretném tisztázni az elõlegszámlában és a végszámlában. Példa: Elõlegszámla 1270 euró, végszámla 3810 euró. Elõlegszámla teljesítése 2018. 03. 29-én, árfolyama 312,55 HUF/EUR. Végszámla teljesítése 2018. 04. 10-én, árfolyama 311,60 HUF/EUR. Elõlegszámla: 1000 euró (adóalap) + 270 euró (áfa) = 1270 euró, HUF-ban 312,55 árfolyamon: 312 550 + 84 389= 396 939 HUF 1. variáció végszámlára: Teljes adóalap 3000 + teljes áfa 810 = 3810 euró. Elõleglevonás 312,55 árfolyamon 1000 euró + 270 euró = 1270 euró/312 550 HUF + 84 389 HUF = 396 939 HUF elõleg után maradó összeg 311,60 árfolyamon: 2000 euró + 540 euró = 2540 euró/623 200 HUF + 168 264 HUF = 791 464 HUF. Tehát a számlán feltüntetendõ áfatartalom forintban: 84 389+168 264 = 252 653 HUF. 2. variáció végszámlára: 3000 euró + 810 euró = 3810 euró/934 800 HUF + 252 396 HUF = 1 187 196 HUF Véleményem szerint az 1. variáció a helyes, kérem a megerõsítést ebben. Köszönettel: ITL Group Kft.
Fejlesztési támogatás elhatárolása, elszámolása Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kettős könyvvitelt vezető bt. fejlesztési támogatást kapott eszközbeszerzéshez. 2017. júliusban 50 százalék előleget kapott. 2017. év végén benyújtott egy részelszámolást a teljes projekt 90 százalékáig. Az elszámolást 2017. december 28-án elfogadták, az előlegen felül fennmaradó összeget 2018. januárban utalták át. Az előleget kötelezettségként tartottuk nyilván. Melyik nappal kell az előleget bevételbe átvezetni? Logikusan 2017. dec. 28-án az elszámolás elfogadásával az előlegből bevétel lesz, így 2017. évben kell átvezetni. Tekintve, hogy pénzügyi rendezéshez köti a bevétel kimutathatóságát a számviteli törvény, így a fennmaradó 40 százalék, amely 2018 januárjában érkezett meg, biztosan 2018. évben lesz bevétel. Helyes-e az elgondolásunk vagy 2018 januárjában kell az előleget bevételbe átkönyvelni, mikor egyébként a folyósítás történik? A bevétel elhatárolása ebben az esetben miként történik, tekintve, hogy ugyanarra az eszközre több részletben érkezik a bevétel? Két külön bevételnek tekinthető-e egyáltalán így a folyósítás? A végelszámoláskor biztosan keletkezik további 10 százalék bevétel. Újra kell számolni az arányszámokat? Miként? Miként kell eljárni abban az esetben, ha a 2017-ben beszerzett eszközre a támogatás 2018-ban érkezik meg, de az écs. elszámolása megkezdődik 2017-ben? Visszahatárolás nem lehetséges, ha az écs arányában történik a feloldás, akkor gyakorlatilag az écs előbb "elfogy" mint a bevétel, első feloldásnál az előző évi écs-re jutó bevétel is feloldható?
Generálkivitelezés:előleg áfakulcsa Kérdés
Tisztelt Adózóna! A következő kérdéssel fordulok Önök felé: ügyfelem, egy építőipari kft. generálkivitelezői szerződést kötött egy magánszeméllyel 300 nm-nél kisebb alapterületű családi ház építésére garázzsal együtt. A szerződésben 0-12 ütemre bontották az elvégzendő munkákat a kiszámlázandó bruttó összegek feltüntetésével. A 0. ütem egy előleg számlázását tartalmazza azért, hogy a munkálatokat el tudják kezdeni. Mivel a kivitelezés szerződés szerinti végösszege kb. 96%-ban magát a családi házat, 4%-ban pedig a garázs és a külső térburkolatok elkészítését tartalmazza, de az egyes ütemek nem nevesítik azt, hogy épp mikor készül a garázs, ezért az előlegszámlát %-os arányban megosztanánk áfa szempontjából. Tehát az előlegszámla 96%-a 5%-os, 4%-a 27%-os áfát tartalmazna. Helyesen járunk-e el? Válaszukat előre is köszönöm!
Ingatlaneladási számla Kérdés
Tisztelt Szakértő! Idén vettünk át egy ingatlanforgalmazású céget könyvelésre. Áfaalany a cég, viszont az ingatlan adás-vétel nincs bejelentve áfakörbe. 2017 decemberében egy magánszemélynek ingatlant értékesített, amelynek birtokba adása 2018 március vége volt. Volt a vevő részéről előlegfizetés. Jól gondolom-e, hogy első körben előleg számla, majd a birtokba adással (márciusban) végszámla kiállítása történik a magánszemély felé? Illetve ennek könyvelése 2017-ben vagy 2018-ban történik? (Én a birtokba adással könyvelném az eladást.) Segítségét előre is köszönöm szépen!
Személyi jövedelemadó visszaigénylése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társaság 2016. évben osztalékelőleget fizetett. A 2016. évi beszámoló mellékleteként csatolt határozatban nem rögzítették, hogy a tulajdonosok osztalékfizetésről döntöttek, ezért 2017-ben nem fizetett ki az osztalékot a társaság, és így az osztalékelőleget sem vételezte vissza. A tulajdonos 2017. évi szja-bevallási tervezetének 66. sorában szerepel az osztalékelőlegből levont szja összege (mivel a 1608-as bevallásban annak idején azt bevallotta). 2017. évben nem történt meg az osztalékfizetés, így az szja-bevallás szerint a 2016. évben az osztalékelőlegből levont szja visszaigényelhető. Osztalékfizetés 2018-ban lesz, ekkor rendeznék az osztalékelőleget. Mi a teendő a 1753-as bevallással kapcsolatban, javíthatjuk úgy, hogy töröljük a 66. sor adatát, vagy visszaigényelhetjük az osztalékelőlegből levont szja összegét? Válaszát köszönöm. Bognárné
Munkabérelőleg, elhunyt dolgozó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkabérelőleget fizettünk ki dolgozónknak, aki elhunyt. A járulékok és adók levonására nincs lehetőség, nincs számára fizetendő munkabér. Mi a helyes eljárás a le nem vont adóelőleg és járulékok szempontjából?