867 találat a(z) bevétel cimkére
Családi gazdaság – traktor értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság egyik tagja (nem a vezető) a családi gazdaság megalakulásakor (2012) bevitt a gazdaságba egy traktort. Adószáma nincs, mivel csak a családi gazdálkodás vezetője értékesít. Kérdésem, hogy milyen bizonylatot kell kiállítani (adásvételi szerződés?), és az eladásból származó bevétel a családi gazdálkodás bevételének minősül-e? Válaszát előre is köszönöm.
Borravaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cukrászda vendégeinek felszolgálást nem biztosít, felszolgálási díjat nem vezetett be. A vásárlók a kiszolgáló eladóknak önként különböző összegű borravalót adnak, melyet a cukrászdában külön dobozban gyűjtik. A nap végén mi a teendő az összegyűlt összeggel, nyilván kell tartani, nyomon követni? Elvileg nem osztják szét a dolgozók között. A napi bevétel része lesz, pénztárgépbe be kell rögzíteni? Milyen adófizetési kötelezettség terheli? Szíves válaszát megköszönöm ! Zsmami
Próbaüzem alatti bevétel
Kérdés
Tisztelt szakértő! Szolgáltató (szálloda) szektorban működő kft. próbaüzem elrendelése alatt árbevételt szerez. Ennek számviteli és adózási elszámolása érdekelne konkrét példán keresztül levezetve. Például: a próbaüzem alatti költségeket közvetlenül (vagy akár egy technikai számlán keresztül) a beruházásra könyvelem 10 millió forint értékében, miközben az árbevétel 1 millió forint. Az árbevétel csökkenti a próbaüzem beruházási értékét: ezt közvetlenül a 91-es csökkentésével könyvelhetem? Vagy csak a próbaüzem alatt felmerült költségek értékét csökkentem az árbevétellel, és ezt az összeget könyvelem a 161 főkönyvre? A tényleges árbevétel pedig maradna a 91-ben? Milyen kontírozási lépéseim lesznek? A próbaüzem alatti költség a tao és ipa számításánál nem vehető figyelembe, az árbevétel viszont beleszámít? Hogyan változik a könyvelés abban az esetben, ha a próbaüzem alatti árbevétel meghaladja a próbaüzemelés költségét? Válaszukat megköszönöm!
Sportvállalkozás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Társaságunk sportvállalkozásként részvénytársasági formában működik, látványcsapatsportágban. Elsősorban utánpótlásnevelés a fő tevékenység, amelyet szülői hozzájárulásból, támogatásból fedez, ez mellett azonban felmerülhet a korcsoportokból kikerülő tehetségesebb sportolók játékjogának értékesítése, illetve reklámbevételek is. Kérdésünk az, hogy az egyes bevételi források adómentesek-e, illetve adókötelezettség alá esnek áfa szempontjából, tekintettel az áfatörvény 85. §-ának előírásaira, az arányosítás szabályai hogyan alkalmazandók, illetve hogyan alakul a szülői hozzájárulás bizonylatolása? Köszönettel a segítségükért, válaszukért!
Jogkövetkezmény levonása támogatásból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő területalapú támogatás jogcímen megállapított 400 ezer forint összegből levonásra került a korábbi évet érintő jogkövetkezmény 300 ezer forint összege. A kifizetésre kerülő 100 ezer forint összeget kell az őstermelőnek bevételként figyelembe venni, amit ténylegesen megkapott, vagy a jogkövetkezmény összegével növelt összeget?
Kártérítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy könyvelő cég egyéni vállalkozó ügyfélnek egy kedvezőtlen adózási módot javasolt (átalányadózást javasolt, viszont a bevallásokat a normál adózás szerint készítette). Az önellenőrzés után több milliós adófizetési kötelezettség keletkezett. Ezt a többlet adót kártérítésként részletekben kifizeti a könyvelő cég. Ez bevétel (és egyben adóalap) az egyéni vállalkozónál? Illetve bevétel-e a kártérítésnek azon része, amit arra tekintettel fizetett, hogy a normál adófizetés után lényegesen kevesebb jövedelme maradt?
Egyéni vállalkozó – előleg elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves állásfoglalását. Egyéni vállalkozó, aki szja szerint adózik, előleget kapott és adott egy szolgáltatásra 2018. évben. Kérdésünk, hogy költségként, illetve bevételként el kell-e számolnia az előlegeket? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Tóth Mária
Szja-bevallás megszüntetett egyéni vállalkozói/őstermelői tevékenységről
Cikk
Megszüntetett egyéni vállalkozói, illetve őstermelői tevékenység esetén hogyan kell számításba venni a megszüntetés előtt, illetve után beérkező bevételeket, értékesítéseket, kedvezményeket, felmerülő költségeket. Összefoglaltuk.
Bérbeadás szja-vonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem bérbeadóként két bérleti szerződéssel rendelkezik, az egyik szerződésben egy lakást ad bérbe a hozzátartozó teremgarázzsal, a másik szerződésben pedig egy teremgarázst. Külföldön bérel egy lakást, aminek a bérleti díja meghaladja a magyarországi összes ingatlan(lakás+teremgarázsok) bérbeadásból származó bevételét. Mind a bérbeadás, mind a bérlés meghaladja a 90 napot. Kérdésem, hogy ez így szembeállítható-e egymással, vagy a teremgarázsból származó bérleti díj bevétele nem vehető figyelembe a fizetett bérleti díjjal szemben és azután ebben az esetben szja-fizetési kötelezettség terheli. Köszönettel várom a válaszát.
Lakóingatlan bérbeadása - bérlés külfödön
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérdésem arra irányul, hogyha egy magánszemély (aki házastársával külföldön lakást bérel) saját tulajdonú lakóingatlanát bérbe adja Magyarországon, ebben az esetben a külföldön megfizetett bérleti díjjal csökkentheti-e a bérbeadásból származó bevételét, ha a bérleti szerződésben szerepel a neve, azaz a bérleményt házastársával közösen bérlik, – és a bérleti díj megfizetése közös tulajdonú bankszámláról történik átutalással. A bérbeadó nem tudja a bérleti díj megfizetését igazolni saját részről, csak a közös számla bankkivonatával. Elegendőek ezek az információk ahhoz, hogy a bérbeadásból származó bevételét a külföldön megfizetett bérleti díjjal, vagy annak egy részével – legalább 50 százalékával csökkentse? Van erre lehetőség? Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a bérbeadó jelenleg kisgyermekével otthon van, nem tud rendszeres jövedelmet igazolni. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Haszonélvező, bérbeadás
Kérdés
Adott egy házaspár, tagjai haszonélvezők fele-fele arányban egy családi házban. A ház tulajdonosa a gyermekük. A ház egy részében kialakítottak egy kisebb lakást, melyet bérbeadnak. A bérleti szerződésben a bérbeadók a haszonélvezeti joggal rendelkező házaspár. A bérbeadás előtt az átalakítás költségei (anyagok, munkadíj, berendezés, bútorok) a házaspár nevére szólnak. A kérdésem az alábbiak lennének: 1. Ha a tételes költségelszámolást választják, a bérbeadásnál elszámolhatják-e költségként a felújítás költségeit egy összegben a tárgyév bevételével szemben mint haszonélvezők? Azért zavart meg ez, mert értékcsökkenést csak a tulajdonos számolhat el. Tehát a kérdés, hogy a felújítás költségét mint haszonélvezők elszámolhatják-e a tárgyévben akár úgy is, hogy így a költségük meg fogja haladni a bérbeadásból a bevételüket, vagyis nem keletkezik adókötelezettségük? 2. A másik kérdés, hogyha még egy lakást kialakítanak és arra is több millió forintot költenek, viszont csak a következő évtől lesz bérbeadva, akkor elszámolhatják-e a jövő évi bevételükkel szemben például az idei felújítás költségeit? 3. A szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő havi x összeg rezsi átalányt fizet, majd évente megtörténik az elszámolás a tényleges fogyasztáshoz képest. Idéntől már nem kell bevételként elszámolni a rezsi költségeket. Ez ebben az esetben is így van? Vagyis sem a bevételi, sem a költségoldalon nem kell foglalkozni a rezsiköltségekkel?
Ingatlan-bérbeadás és -bérlés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem magánszemélyként két ingatlant ad bérbe és külföldön egy másik ingatlant bérel (90 napnál hosszabb ideje). A bérelt ingatlan bérleti díja meghaladja a két bérbe adott ingatlan származó bevételt. Kérdésem, hogy a két bérbeadás szembeállítható-e az egy bérleti díjjal (ami a kettő együttes összegénél is magasabb). Ha nem, akkor az szja-bevallás melyik sorában kell szerepeltetni a szembe nem állítható ingatlanból származó bevételt? Köszönettel, várom a válaszát.
Szja-bevallás, áfa elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása örökösként
Kérdés
Tisztelt Bartha László! Korábbi válasza alapján szeretném megkérdezi, hogy az elhunyt egyéni vállalkozó tevékenységének haláláig terjedő bevétele és kiadása vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén hogyan történik. "A végleges adót a magánszemély valamennyi szja-köteles jövedelme alapján állapítja meg, tehát nemcsak a vállalkozói kivét után." Vagy "Ez azt jelenti, hogy a vállalkozói jövedelemadó szabályai szerint kell a tevékenységet folytatónak a jövedelmet levezetni, a bevételnek és a költségeknek része az az összeg, amely az örökhagyó haláláig érkezett, vagy merült fel." Akkor a NAV is megállapítja a vállalkozói jövedelem szerinti adót, és a tevékenység örököskénti folytatójának is fel kell tünteti az elhunyt időszakának bevételeit és kiadásait és ez alapján adót fizetni a már saját nevén elért bevétellel és kiadással együtt? Áfa szempontjából a beérkező bevétel az elhunyt adóbevallásába tartozik bele, akkor is ha a halála után érkezik be. A kiadás esetén pedig halál napjáig teljesítési idejű számla tartozik az elhunythoz a később időpontú az örököshöz. Köszönöm szépen.
Ingatlan-bérbeadás adózása több ingatlan esetében
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat: Magánszemély bérbe ad kettő lakóingatlant. Az egyik esetében felújíttatta korábban a fürdőszobát. Ebből adódóan több kiadása keletkezett ezen ingatlan esetében, mint amennyi bevétele. Viszont a másik ingatlannál több volt a bevétel, mint a kiadás. Azt tudom, hogy összességében nem lehet több a kiadás az önálló tevékenységből származó jövedelem esetében, mint a bevétel. Az után szeretnék érdeklődni, hogy külön-külön az ingatlanok tekintetében sem lehet több a kiadás, mint a bevétel, vagy az egyik ingatlan-bérbeadás veszteségét a másik ingatlan-bérbeadás nyereségébe be lehet számítani? Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Telekeladás könyvelése
Kérdés
Vadásztársaság 2016-ban vásárolt 2 700 000 ft + áfáért telket, és tervet is készíttetett 380 000 ft + áfáért, hogy építsen rá egy vadászházat. Az áfát arányosítva a vállalkozási tevékenység arányában visszaigényelte. Majd két év múlva alanyi mentes lett (azóta évenként 13 000 ft áfát bevall, illetve befizet a társaság). Jelenleg is alanyi mentes. 2016-ban a telek bekerítése 330 000 ft-ba került. A társaság el akarja adni az ingatlant, melynek könyvszerinti értéke telek 3 200 000, a tervezés 450 000, illetve a kerítés 330 000 ft. Ez összesen 3 980 000 ft, és 3 500 000 ft-ért tudná eladni. Milyen összeget számol el ilyen esetben bevételnek (magasabb a könyv szerinti érték, mint az eladási ár), és alaptevékenység bevételének elszámolhatja-e? Amortizálva természetesen nem volt a telek.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
