88 találat a(z) behajtási költségátalány cimkére
Behajtási költségátalány elengedése: kell-e illetéket fizetni? Itt van a hivatalos állásfoglalás Cikk
Kell-e illetéket fizetnie a kötelezettnek, ha a jogosult elengedi a behajtási költségátalányt? A NAV és az NGM közös értelmezésben válaszol.
Szerződő hatóság Kérdés
Behajtási költségátalány esetén ki minősül szerződő hatóságnak?
Behajtási költségátalány Kérdés
Tisztelt Szűts Veronika! Kérem, sziveskedjen értelmezni a 2015.10.06.-án megjelent cikkének alábbi mondatát: "a tartozás összegétől és késedelmes napoktól függetlenül késedelmenként – és nem szerződésenként vagy számlánként – kell számolnunk a 40 euróval". Üdv: Kuglerné
Behajtási költségátalány: ne vegye lazán, büntetés is jöhet Cikk
A vállalkozások többsége fütyül a behajtási költségátalányra, akár kötelezettekről, akár jogosultakról van szó. Pedig nem árt óvatosnak lenni: az előírások megsértéséért büntethet a NAV.
Felszólítási díj számla Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk általában a közüzemi számlákat késedelmesen, több részletben fizeti ki a szolgáltatónak, aki felszólításidíj-számlákat bocsát ki az 52/2013(IX.13.)NFM rendelet alapján. A számla kelte megegyezik a fizetési határidővel és a teljesítés keltével. A szolgáltató tájékoztatása szerint azonnali fizetési határidővel állítja ki és küldi ki a számlát, mert a felszólítási díj fizetési határideje az a nap, amikor elkészült a felszólításidíj-számla, ami megegyezik az eredeti számla fizetési határidejével. Társaságunkhoz a postai kézbesítés miatt már lejárt fizetési határidővel érkezik meg a felszólításidíj-számla, melyet többször visszaküldtünk, így nem fogadtuk be. Kérdésünk a következő: 1. Jogszerűen jár el a szolgáltató, és mely törvény, rendelet, szabályozza, hogy a számlán feltüntetett három határidő megegyezik. Kötelesek vagyunk befogadni ezeket a számlákat? 2. Társaságunk eleve fizetési késedelembe esik, esélyünk sincs a csekély összegű számla határidőre történő megfizetésére, mert a számla kézhezvétele későbbi, mint a fent említett három dátum, így a behajtási költségátalány (40 euró) megfizetésére kötelezettek leszünk? A törvény szerint, ha pénztartozásunk áll fenn, akkor a késedelembe esés napjától esedékes a 40 euró könyvelése. Válaszát előre is köszönjük!
Behajtási költségátalány Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szövetkezet vesz-elad terméket, papíron. Ugyanis az áru a beszállítója és a vevője között mozog, a szövetkezet csak számláz. Engedményezési nyilatkozattal a partnerek egymásnak fizetnek, és az ő kimutatásuk alapján tudja a szövetkezet kiegyenlíteni, illetve kompenzálni a vevői és szállítói követeléseket. Kérdés: ebben az esetben kell-e í szövetkezetnek behajtási költségátalányt felszámolnia, illetve jogosult lenne-e rá? Üdvözlettel.
Behajtási költségátalány Kérdés
Tisztelt Szakértő! Behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése című (http://www.nav.gov.hu/nav/ado/tarsasagi/A_behajtasi_koltsegat20140807.html) NAV-magyarázatot végigolvasva az alábbi kérdés merült fel a 40 eurós behajtási költségátalánnyal kapcsolatban a késedelembe esés napjára vonatkozólag. Idézet a linkelt tartalomból: " A behajtási költségátalány jellemzője, hogy annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt; .... " A késedelembe esés napjának meghatározására a Polgári törvénykönyvben található válasz szerint 6:130. § [Pénztartozás teljesítésének ideje] (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni. ... " Ennek alapján az alábbi kérdés megválaszolására szeretném kérni Önöket: Ha a két fél között nem köttetett szerződés, vagy a megkötött szerződés nem tartalmaz megfelelő információt a fizetési határidővel kapcsolatban, akkor igaz-e, hogy a késedelembe esés napja a jogosult számlájának kézhezvételétől számított harmincegyedik nap (a számlán lévő fizetési határidőtől függetlenül)? A NAV-nak nem állt módjában megválaszolni ezt a kérdést, mivel nem adójogszabályra vonatkozik. Tisztelettel: Előfizető
Behajtási költségátalány Kérdés
Tisztelt Szakértő! Behajtási költségátalánnyal kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérném segítségét, válaszait: – Külföldi vállalkozásoktól kapott számlák esetében is alkalmazni kell a behajtási költségátalány intézményét? Mi a teendő, ha nem adnak lemondó nyilatkozatot? – Hogyan kell eljárni a késett számlákkal, amiket a fizetési határidő lejárta után kapunk kézhez? A jogosulti késedelem kizárja a kötelezettit? – Káresemény alkalmával a javítási számla ellenértékéből a vevő csak az önrészt és az áfát fizeti, a többit a biztosító téríti. Ilyenkor csak a cég által fizetendő részre kell vizsgálni a határidőre való fizetést? – Egyes szolgáltató cégek (például Tigáz, E.On) nem adnak nyilatkozatot. Válaszuk szerint rájuk nem vonatkozik a Ptk. ezen paragrafusa. Valóban vannak olyan cégek, amelyek nem tartoznak a Ptk. kapcsolódó szabályozása alá? – Van még más is, akire nem vonatkozik a behajtási költségátalány szabálya? – Visszáru-/sztornószámlákra (visszatérítendő összeget tartalmaznak) is érvényes a szabályozás? Köszönettel: Rózsa Krisztina
2008-ban kötött szerződés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2008-tól bérel egy ingatlant. A bérleti díjat a tulajdonos számlázza, a közművek pedig még akkor át lettek írva a nevünkre, így a közműszámlákat mi fizetjük. Kérdésünk az, hogy 2014. évre a 40 euró behajtási költségátalányt elő kell-e írni a közműszolgáltatókkal szemben, ha késve fizettük a számlákat, illetve a közműszolgáltatók ezt a 40 eurót követelhetik-e tőlünk? Válaszukat előre is köszönöm.
Behajtási költségátalány elszámolása egyéni vállalkozónál Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem annyi lenne, hogy egyéni vállalkozó esetében a behajtási költségátalány elszámolása hogyan történik mind a jogosult, mind a kötelezetti oldalon? Köszönettel: Fazekasné
Behajtási költségátalány közüzemi számlák után Kérdés
Tisztelt Adózóna! A Tigáz ügyfélszolgálattól a behajtási költségátalány lemondó nyilatkozatra azt a választ kaptam, hogy a földgáz egyetemes szolgáltatási szerződés miatt az új Ptk. 6:155 paragrafusa rájuk nem vonatkozik. Valóban így van, mert nem találtam erre vonatkozó passzust? Köszönettel: Szabados Tamás
Behajtási költségátalány, ha nincs bekérő levél Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a cégem tartozik a másik vállalkozásnak, és az a másik vállalkozás nem küld bekérőt, értesítőt, stb., akkor is saját magamnak a könyvelésben be kellene állítanom a 40 eurós összeget, mint rendkívüli ráfordítást? Aztán, ha a másik vállalkozás elengedi a behajtási költségátalányt, akkor pedig a rendkívüli bevételt? Köszönettel!
Behajtási költségátalány: a késlekedő és a jogosult feladatai Cikk
Késve fizetett szállítójának, de neki is tartozik több vevője. Mit írnak elő számára a behajtási költségátalányra vonatkozó szabályok. Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.
Behajtási költségátalány – intézmények Kérdés
Tisztelt Szakértő! A vállalkozó és a központi állami finanszírozású intézmények között létrejött szerződés, késedelmes fizetés esetére az "intézmény a Ptk. 6:155. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározottak szerinti késedelmi kamatot fizet a szállítónak" megfogalmazással került elfogadásra és aláírásra. Ebben az esetben élhet-e a szállító a behajtási költségátalány beszedésével vagy sem, tekintettel arra, hogy a Ptk. a vállalkozások egymás közötti szerződései esetében fogalmaz meg előírásokat? Válaszát előre is köszönöm.
Behajtási költségátalány írott szerződés hiányában Kérdés
A Ptk. 6:155. paragrafusának minden bekezdése a "Vállalkozások közötti szerződés"-sel kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a behajtási költségátalány csak az írásban kötött szerződésekre vonatkozik? Tehát például, ha egy társaság terméket vásárol, és átutalással fizet (de nincs írásbeli szerződés), akkor erre nem vonatkozik a behajtási költségátalány? Igaz, hogy a Ptk. szerint egy egyszerű bolti vásárlás is szerződésnek minősül, de jelen esetben – az én olvasatomban – a behajtási költségátalány csak az írásban kötött szerződésekre vonatkozna. Ezt az álláspontomat támasztja alá, hogy a 2013. július 1-je előtt kötött, és azóta nem módosított szerződésekre kell alkalmazni a költségátalányt. Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm.