adozona.hu
Behajtási költségátalány: a késlekedő és a jogosult feladatai
//test-adozona.hu/altalanos/Behajtasi_koltsegatalany_a_keslekedo_es_a_j_5BSASC
Behajtási költségátalány: a késlekedő és a jogosult feladatai
Késve fizetett szállítójának, de neki is tartozik több vevője. Mit írnak elő számára a behajtási költségátalányra vonatkozó szabályok. Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.
Olvasónk a következőképpen ecsetelte a szituációt: Egyik partnerünktől kaptam egy "Behajtási költségátalány lemondási nyilatkozatot". Nem igazán értettem, mi ez, de személyes megbeszélésünkkor kiderült, hogy én nem vagyok eléggé tájékozott, ugyanis egy szállítói számla késedelmes fizetése esetében minden cégnek ki kell állítani egy 40 eurós behajtási költségátalányos számlát. Erről le is lehet mondani, ha nyilatkozik a cég, és akkor nincs semmi teendő. Viszont, ha nincs nyilatkozat, akkor ez kötelező. A mi esetünkben rögtön az jutott eszembe, hogy van még 2013. évi tartozás is felénk, amit nem tudok behajtani, akárhogy tárgyalok a céggel, viszont nem akkora összegek, hogy érdemes legyen jogi útra terelni a dolgot. De, ha az eredeti összeget ki nem fizető cégnek még 40 eurós számlát kiküldök, azzal csak saját magam alatt vágom a fát. (Lehet, hogy a tartozás maga nincs is 40 euró!) Van olyan cég is, aki tartozik, de az egyenlegközlő, felszólító levelet sem veszi át, akkor hogyan küldjek ki neki még behajtási költségátalányról 40 eurós számlát? Valóban foglalkoznom kell ezzel, vagy valamit én értek félre?
A 40 eurós behajtási költségátalányt a Ptk. (2013. évi V. törvény) 6:155. § (2) bekezdése írja elő. Kötelező szabály, amelytől előre szerződésben nem lehet eltérni. Akkor is fennáll a kötelezettség, ha a tartozás nem éri el a 40 eurót. Kötelezett csak vállalkozás vagy hatóság lehet. Ez utóbbi akkor, ha vállalkozással kötött szerződés alapján áll fenn fizetési kötelezettsége és ezzel esik késedelembe – emlékeztetett a jogi háttérre szakértőnk.
Más a tennivaló annál, aki fizetési késedelembe és annál, akit megillet a 40 euró.
A késedelembe esőnél
– a behajtási költségátalány kötelezettség akkor keletkezik, amikor a vállalkozások közötti szerződés alapján a kötelezett fizetési késedelembe esik,
– ilyenkor a kötelezettnek a törvény alapján kell teljesíteni, illetve a kötelezettséget ráfordításként el kell számolni [Szt. 81. § (2) bekezdés b) pont],
– ha a jogosult nyilatkozott arról (a késedelembe esést követően), hogy lemond erről az összegről, akkor rendkívüli bevételt kell elszámolni [Szt. 86. § (3) bekezdés h) pont].
Olyan lemondó nyilatkozat, amely általában minden késedelem esetére vonatkozik, nem állítható ki, csak a késedelembe esést követően, és beazonosítható kell legyen, hogy melyik tartozáshoz kapcsolódik.
A jogosult
– számlát a behajtási költségátalányról nem állít ki,
– ha beállt a késedelem, akkor megteheti, hogy lemond e bevételről,
– bevételt csak akkor számol el, ha megtörtént a behajtási költségátalány megfizetése,
– a behajtási költségátalány követelésként nem mutatható ki, így amikor lemond róla, akkor ráfordítást nem számol.
E rendelkezéseket a 2013. július 1-jétől kötött szerződések alapján keletkező fizetési késedelem esetén kell alkalmazni, a korábban kötött szerződés alapján késedelem esetén csak a késedelmi pótlék kötelezettség áll fenn – hívta fel a figyelmet Pölöskei Pálné.
Hozzászólások (2)
A kérdés, hogy az irányelv átültetése a hazai szabályozásba lehet-e szigorúbb, mint amit az EU-s irányelv mond. Nem ez lenne az első eset, hogy a hazai szabályozás szigorűbb előírásokat tartalmaz, mint az irányelv. Mindenesetre így vagy úgy, de a hazai jog az irányadó, az irányelvnek nincs közvetlen hatálya. Ezért míg nem módosítják a Ptk-át, addig véleményem szerint nincs mit tenni, mint követni a cikkben közölteket.
Szerintem már túl sokat pörgünk ezen a behajtási költségátalányon; és azt gondolom sajnos nem jó irányban. Azt meg külön nehezményezem, hogy egyertlen jogszabály értelmezésére korlátozódik minden szakértői vélemény, lényegében egy tavaly augusztusi NAV által közzétett álláspontot leírva. Véleményem szerint a kérdés alapos szakértői megválaszolásához elengedhetetlen még két jogszabály áttekintése is! Gondolok itt az Alaptörvényünkre, ami bizonyos esetekben az EU-s jog elsőbbbségét mondja ki; továbbá a vonatkozó EU-s jogszabályra, ami a behajtási költségátalányról és a késedelmi kamatról hasonlóan fogalmaz, és a jogosult szót használja; és minden EU-s országra nézve kötelezőe alkalmazást rendel el! Ebből nem értem, hogyna lett a magyar jogi szabályozásban a behajtási költségátalány esetén kötelezettség. Ismétlen jogosult, nem kötelezett!
Kíváncsian várom a véleményeket!
Érdeklődés esetén a pontos jogszabályi helyeket is leírom, illetve a pontos idézeteket is bemásolom!