540 találat a(z) bérleti díj cimkére
Ingatlan-bérbeadás – tulajdonos, haszonélvező
Kérdés
Ingatlan tulajdonosa a feleség, haszonélvezője a férj. Kizárólag a feleség nevén folyik a bérbeadás, tételes költségelszámolással. A közüzemi órák viszont a férj nevén vannak, technikai okokból ezen nem lehet változtatni. Szabályos-e, ha csak a feleség szja-bevallásában számolják el bevételként és kiadásként is a közüzemi számlákat, mivel azok a bérlethez kapcsolódnak, de a haszonélvező nevére szólnak? Vagy a bérleti szerződésben úgy rendelkeznek, hogy csak a feleség kapja a bérleti díjat, s adózza azt le, a férj pedig a közüzemi díjakat bevételként és kiadásként is elszámolva, nulla szja-alapot vall be? Ha berendezve adják ki a bérletet, hogyan lehet elszámolni költségként a 200 ezer forint feletti berendezések értéket? Például a 400 ezer forintos televíziót kizárólag a bérlethez hasznosítva?
Ingatlan-bérbeadás házastársak
Kérdés
Házastársakról van szó (nincs vagyonszerződési megosztás köztük), ahol az ingatlanokra tulajdonosként a feleség van bejegyezve, és a férj a haszonélvező. Az ingatlanokat magánszemélyként adják bérbe, méghozzá a feleség, mint tulajdonos nevében. A közüzemi számlák technikai okok miatt a férj, mint haszonélvező nevére szólnak. A bérlők a bérleti díjat plusz a rezsiköltséget fizetik. Tételes költségelszámolást alkalmaz a feleség. Kérdés: bevételként és természetesen költségként is elszámolhatja a férj a nevére szóló, bérlettel kapcsolatos közüzemi számlákat? Az órák átírása sem a bérlőkre, sem a tulajdonosra nem kivitelezhető. Kifogásolható, ha csak a feleség, aki a szerződés szerint is a bérbeadó, állítja be ezeket az szja-bevallásába? A haszonélvező férj bérbeadását nem szeretnénk alkalmazni, sem az amortizáció, mint költség kizárása miatt, másrészt a 450 ezer forint/év ehoplafon miatt sem. Ha a fenti eljárás nem helyes, akkor lehet-e olyan bérleti szerződést kötni a bérlőkkel, ahol a feleség, mint kizárólagos tulajdonos kapja a havi bérleti díjakat, és a férj, mint haszonélvező csak a közüzemi költségeket kapja, mellyel szemben a számlákat elszámolja, így nulla forint jövedelemre tesz szert? Még egy kérdés merült fel a bérlethez vásárolt, nagyobb értékű tárgyi eszközök elszámolásáról. Ha 100 ezer forint alatti eszközt vesz a bérleménybe, az azonnal költség. Ha 200 ezer forint alatti eszközt vesz a bérleménybe, az két év alatt lehet költség. Mi van, ha például a bérlő kérésére 400 ezer forint értékű tévét állít be a bérleménybe, hogyan számolható el a költség?
Hulladékszállítás, konténerbérleti díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábbi kérdésemet pontatlanul tettem fel. Hulladékgazdálkodásról szóló számlában külön tételként szerepel az ürítési díj, és ugyanazon számlában, külön soron az edénybérleti díj. A szolgáltatást igénybevevő oldaláról nézve a bérleti díj a hulladékkezelés bekerülési értékébe tartozik, vagy a kezelési díj mellett, a bérleti díj külön igénybe vett szolgáltatás? Mi a helyes számviteli elszámolás? Válaszát előre is köszönöm.
Két kft. közös ingatlantulajdona II.
Kérdés
Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Azonos című kérdésemre adott válaszát nagyon szépen köszönöm. Egy-két dolgot szeretnék még pontosítani. Azt írja, hogy „a berendezéseket tételesen, külön-külön számlázzák”. Ennek mi az oka? Jól gondolom-e, hogy külön számlázásnál a berendezések bérleti díja felveszi az ingatlan bérleti díjának áfáját? Az ingatlant valószínűleg magánszemélytől fogják vásárolni. Ebben az esetben, ha áfássá teszik a bérbeadást, azt jelenti, hogy a bérleti díjat áfásan számlázzák, a rezsi áfáját levonják, és egy esetleges értékesítéskor az ingatlant áfásan kell eladniuk. Ugyanakkor, mivel az eredeti eladó magánszemély volt, ott semmilyen áfalevonás nem jöhet szóba, még utólag sem. Jól gondolom-e a fentieket? A rezsi átszámlázását szeretném pontosítani, ha áfamentesek maradnak. Például a villanyszámla 10 000 forint plusz áfa (12 700 forint) 50 százalékos továbbszámlázásnál akkor 6350 forint plusz áfa összeg kerül a másik tulajdonos felé átszámlázásra? Köszönöm szépen a kiegészítést! Vágner Emília
Magánszemély nevében lehet-e számlát kibocsátani?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Internetes közvetítő vállalkozás bérbeadók és bérbevevők egymásra találását segíti. Mi a helyes eljárás, ha a bérbeadó magánszemély? Kell-e neki számlát kiadnia? Kiadhat-e a nevében a közvetítő szervezet? Vagy a magánszemélynek adószámot kell kérnie? Adható-e számlával egy tekintet alá eső okirat? Mikortól lesz üzletszerű a magánszemély tevékenysége, illetve meddig tekinthető esetinek? (Darabszámtól, értéktől függ?) Másrészt mikor számolhatja el költségként a bérbevevő vállalkozás a fenti magánszemélytől bérbe vett eszköz bérleti díját? Válaszát köszönöm!
Szja fizetése bérbeadott személygépkocsi után
Kérdés
Mint magánszemély, a saját tulajdonú személygépkocsit bérbeadom a saját kft.-m részére. Innentől a kft. fizeti az összes – a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos – költséget, a cég az üzembentartó. A bérleti szerződésben szereplő bérleti díj után milyen adót/járulékot kell a magánszemély bérbeadónak fizetni? Köszönöm!
Társult erdőgazdálkodó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy társult erdőgazdálkodást a társult erdőgazdálkodó őstermelőként vezeti. Ő kapja a támogatást, ő számolja el a költségeket, és ő értékesít. Minden évben az aranykorona szerint valamekkora díj illeti meg a társult erdőgazdálkodásban résztvevő tulajdonosokat. E jogcímen kifizetett díj, mint erdőhasználati bérleti díj után a kifizetőnek milyen adófizetési és bejelentési kötelezettsége van? Figyelembe véve, hogy több mint 25 éve működő társult erdőgazdálkodás, a haszonbérleti szerződés egy részénél már bejelentett, a másik részénél nincs szerződés és bejelentés. Kérem, hogy a jogszabályra hivatkozva legyen szíves választ adni. Segítségét előre is köszönöm!
Folyamatos teljesítés számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bérleti díj számlázásával kapcsolatosan kérem a segítéségét. A bérleti díj havonta kerül kiszámlázásra, a számla kelte az aktuális hónap első napja, a fizetési határidő a tárgyhót követő hónap első napja. Példa: tárgyhó 2016. 03. 01-03. 31., számla kelte 2016. 03. 01., fizetési határidő 2016. 04. 01. Ez esetben mi a teljesítés időpontja? Segítségét előre is köszönöm.
Bérleti díj számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk több helyiséget ad bérbe. A kérdésünk az lenne, hogy a bérleti díjnak tartalmaznia kellene-e a rezsi költségét vagy szabályosan járunk-e el, ha a bérleti díjról és a felmerült víz, villany...stb. költségről egy másik számlát állítunk ki? Vagy meg kellene határozni egy összeget, ami már tartalmazza a rezsiköltségeket, és csak ezt az egy összeget számlázni bérleti díj címén? Válaszát és munkáját előre is köszönöm!
Bérleti díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk bérel egy nagy alapterületű ingatlant. Az ingatlanban több cég dolgozik, akik viszont a mi cégünknek fizetnek bérleti díjat. A feléjük kiszámlázott bérleti díj a mi cégünk által kapott számla összegének arányosan továbbszámlázott része, tehát nem haszonnal számlázzuk tovább, hanem azt az összeget, amit a cég fizet, arányosan szétosztjuk a bérlők között. Erről rendes szerződések vannak. Tudom, hogy a bérleti díj, mint költség, az 522-re könyvelődik. De továbbszámlázás esetén is az, vagy az mehet közvetített szolgáltatásra? Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Közüzemi díj továbbszámlázása – áfa teljesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Felek megállapodása alapján negyedéves időszakokra történik a bérleti díjak kiszámlázása úgy, hogy a negyedéves bérleti díj a tárgynegyedévet megelőző hónapban esedékes, és a számla kiállítására is a tárgynegyedévet megelőző hónapban kerül sor. Kérdésünk, hogy melyik időszak bérleti díjához, mint áfabeli elszámolási időszakhoz fog kötődni az alábbi esetben a közüzemi díj, ha a bérleti díjak nem havonta vannak számlázva, hanem a felek megállapodása szerint negyedévente, továbbá a rezsiköltségeket nem a bérleti díjjal együtt számlázzák, hanem ahogy a szolgáltatótól megérkeznek, azt követően történik a továbbhárításuk a bérleti díjhoz kötőtő áramszámláknak? Bérleti díj időszaka: 2016. II. negyedév: számla kibocsátása 2016. 03. 01., fizetési határideje 2016. 03. 20., áfa teljesítési időpontja 2016. 03. 01. az áfatörvény 58. §-a szerint. 2016. III. negyedév: szláma kibocsátása 2016. 06. 01., számla fizetési határideje 2016. 06. 20., áfa teljesítési időpontja 2016. 06. 01. Kiszámlázandó áramdíj: 2016. 01. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 02. hónapban, 2016. 03. havi fizetési határidővel. (45 napos a fizetési határidő a szerződés szerint.) 2016. 02-03. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 04. hónapban, 2016. 05 havi fizetési határidővel. 2016. 04. havi áramdíj. Kiszámlázva 2016. 05. hónapban, 2016. 07. havi fizetési határidővel. Köszönettel!
Társasház bérleti díj számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó helyiséget bérel egy társasháztól. A társasház által a bérleti díjról kiállított számlában a szóbeli megállapodott bérleti díjat külön soron, a fizetendő szja-val csökkenti. Így a számla végösszege ennek a különbözete. Szerintem a bevételeiről neki kell bevallást adni és befizetni az adót. A számlát viszont nem hajlandó javítani, számlából szerintem szja-t nem lehet levonni.
Céges autó parkolóhelyének áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországi anyavállalat magyarországi fióktelepének az ügyvezetője az anyavállalat céges autóját használja. Az ügyvezető a fizetését az anyavállalattól kapja, évente 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon. Az autó zárt parkolóházban parkol a lakóhelyénél. Kérdés, hogy ebben az esetben a parkolás áfája levonható-e vagy sem? Válaszát előre is köszönöm.
Bérleti díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2016-tól a bérleti díjat az áfa általános szabályai szerint számlázza ki. Kérdésem arra vonatkozik, hogy a számlázás tárgyával kapcsolatban felmerülő költségek áfája levonható-e? Válaszukat előre köszönöm!
Időszakos elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az áfatörvény 58. §-a szerint ügyfelünk ingatlanbérleti díjat számol el, adóalany. Az időszakos elszámolású szerződés úgy szól, hogy a bérleti díjat előre, míg a rezsit utólagosan, egy számlában számolja el. Egy adott hónap első napjaiban az adott hónap bérleti díját számlázza, és ugyanezen számlában a megelőző hónap járulékos költségeit tünteti fel, jellemzően a rezsi díját. Kérdésünk, hogy ebben az esetben tekinthetjük-e elszámolt időszaknak, érintett időszaknak a két hónapot? Hiszen a rezsi a megelőző hónapra vonatkozik kizárólag, a bérleti díj pedig csak az ezt követő hónapra. Ilyenkor az érintett időszak a két hónap lesz, s ennek a két hónapnak az utolsó napját kell mérvadónak tekintenünk ahhoz, hogy megállapítsuk az áfa szerinti teljesítés napját? Segítségüket köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
