432 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére
Csapatépítés külföldön/külföldi kiküldetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. csapatépítő tréningre Szlovéniába vinné dolgozóit (5 főt) vadvízi evezésre. Kérdésem a következő: mire figyeljünk a számlák befogadásánál? Jól értelmezem, hogy a szálláson kívül az étkezés és maga a túra költségei 16 százalékos szja- és 27 százalékos ehoterhet viselnek (1,19-es alapon)? Az elszámolásnál, a bizonylatok befogadásánál mire figyeljünk? Kell-e ebben az esetben a külföldi tartózkodás alatt a dolgozónak számfejteni valamilyen juttatást? Járható-e az az út, hogy megfelelően dokumentálva ezt az utazást, külföldi kiküldetésnek számoljuk el? Ebben az esetben kötelező a kiküldetési díj számfejtése? Válaszát előre is köszönöm!
Munkaruha tisztítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság belső szabályozása alapján munkaruhát biztosít bizonyos munkakörökben, ennek tisztításához milyen adózási feltételekkel nyújthat mosószert? Köszönöm válaszukat.
Telefonköltség elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy nemzetközi vállalat és a telefonköltségekkel kapcsolatos adminisztráció, valamint költség-takarékossági szempontból a következő megoldásban gondolkodunk (csak olyan dolgozók érintettek, akiknek jár a pozícióhoz céges telefon): – a dolgozók a továbbiakban nem kapnának céges telefont, hanem saját telefonkészüléket használnának, cserében a cég havi fix összeget fizetne nekik, ellentételezve a saját telefon üzleti célra való használatát, – a dolgozó a céges hívásokat is saját telefon-előfizetésének a terhére intézné, cserében a cég szintén fizetne ellentételezést (vagy egy fix összeget havonta, vagy a tényleges hívások ellenértékét). Az üzleti célú telefonköltség a dolgozó saját nevére szóló telefonszámlájában jelenne meg. A kérdés az, hogyan lehet így az üzleti célü telefonköltséget a dolgozó részére megtéríteni a jelenlegi szabályok szerint? Költségelszámolással való kifizetéshez hiányzik a cég nevére szóló számla, van mégis valami mód, hogy ezt alkalmazzuk? Ha igen, hogyan, mire kell figyelni, hogy minden jogszabályt betartsunk? Tao, szja és eho szempontjából hogyan kezelendő (elismert költség problémája, alátámasztás)? Megoldás-e a bérszámfejtésen keresztül, mint bruttó bért kifizetni? Itt mire kell figyelni (bizonylatolás, munkaszerződés-módosítás stb.), hogy minden jogszabályt betartsunk? Esetleg más javaslat a probléma megoldására? Kérem térjenek ki külön az adózással kapcsolatos kérdésekre is! Válaszukat előre is köszönöm!
Továbbképzés átvállalt költsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk felszámolási eljárások bonyolitásával foglalkozik. Ennek során a felszámoló biztosok egy része munkaviszonyban, másik része megbízási szerződéssel dolgozik. A felszámoló biztosoknak éves kötelező továbbképzésen kell résztvenniük (egynapos képzés), melynek díja 20 ezer forint/fő. Cégünk átvállalná ezt a fizetendő díjat. Kérdésünk: az átvállalt díj miatt milyen adófizetési kötelezettsége lenne cégünknek a saját dolgozókkal, és milyen a megbízási szerződéssel foglalkoztatottakkal kapcsolatban? Válaszukat előre is köszönöm.
Kedvezményt nyújtó kártya adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás kedvezményt nyújtó kártya értékesítésével foglalkozik. Amennyiben vállalkozásoknak értékesít, hogy a dolgozóiknak odaadják használatra, akkor el lehet számolni költségként (mint termék) adómentesen? Valamint a dolgozóknak átadáskor van adófizetési kötelezettségük, vagy esetleg át lehet adni egy forintért a kártyát? Köszönettel.
Lakáscélú támogatás részmunkaidőben: mit lehet, mit nem
Cikk
Adhat-e a munkáltató részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottnak ugyanakkora összegű lakáscélú támogatást, mint amennyi a munkabére? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné adószakértő válaszolt.
Rehabilitácós kezelés, műtét céges juttatásának következményei
Kérdés
Jól értelmezem-e a "Mégsem lesz adómentes ez a munkáltatói juttatás" című cikküket, hogy, ha a cég munka-egészségügyi orvosa indokoltnak tartja a mozgáskorlátozottság, illetve látásromlás stb. esetén a rehabilitációs kezelést – például 2-3 hetes hévízi kúrát, rendszeres gyógytornát vagy látást javító műtétet, illetve szemüveg, gyógyászati segédeszköz (például cipő) beszerzését, akkor azt a cég működésével összefüggőként, költségként lehet elszámolni egyéb terhek nélkül?
Munkába járás költségtérítése utólag
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt. Minden kilépő papírt aláírt mindkét fél, elszámoltak egymással, szabadságmegváltás is kifizetésre került. Most a volt dolgozó utólagosan kéri visszamenőleg a munkába járással kapcsolatos költségeinek megtérítését (bérlet, annak 86 százaléka) a kormányrendeletre hivatkozva, mivel a lakcíme közigazgatási területen kívülre esik. Belépéskor nem volt ilyen nyilatkozata, hogy honnan jár be, nem igényelte a költségtérítést, nem adta le a bérleteket. Mivel ezt kormányrendelet szabályozza, most utólag kilépés után érvényesítheti ezt? Válaszukat előre is köszönöm.
Béren kívüli juttatás: ki adhat, kinek?
Cikk
Ki adhat béren kívüli juttatást? Ki lehet kedvezményezett? A NAV közleménye a 2015-ös változásokat is tartalmazza.
Béren kívüli juttatás
Kérdés
Adható-e béren kívüli juttatás (internet-hozzájárulás) vagy egyes meghatározott juttatás a céggel munkaviszonyban álló, jelenleg gyeden lévő kismamának?
Ügyvezető számára biztosított lakás
Kérdés
Egy kft. tulajdonában lévő lakásban száll meg az ügyvezető – aki EU-s állampolgár – magyarországi tartózkodása idején. A lakásba mosógépet is vett a kft. A kérdésem, hogy milyen közteher-fizetési kötelezettség merül fel a lakás, illetve a mosógép használata után?
BKK-bérlet
Kérdés
Ügyfélkapcsolati munkakörben dolgozó munkavállalók a feladatuk ellátásához BKK-bérletet kapnak, melyhez a bérletet minden esetben a munkavállalók vásárolják meg a társaság nevére szóló számlával. Belső szabályzat írja elő, hogy az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére a feladat ellátásához BKK-bérletet biztosít a munkáltató. A szabályzat alapján a munkavállaló minden nap végén leadja a bérletet, másnap reggel pedig felveszi. A bérlet alkalmazásával jelentős taxi, cégautó, parkolási költség kerül megtakarításra. Kérdéseink: 1. Tekintettel arra, hogy a bérletet csak munkaidőben tudják használni a munkavállalók, tekinthető-e ez utazási költségtérítésnek, az igénybe vett szolgáltatások között könyvelve? 2. Kapcsolódik-e bármilyen adó- vagy járulékfizetés a bérlet biztosításához, felmerül-e a partner részéről a bérlet, mint béren kívüli juttatás? 3. A bérletek áfatartalma levonásba helyezhető-e, mint a tevékenység ellátása során felmerült utazási költség? 4. Szükséges-e bármilyen napi nyilvántartást vezetni a bérletek nap eleji felvételéről, illetve nap végi leadásáról, vagy elég, ha a szabályzatban ez rögzítésre kerül, és hó végén adják vissza a bérletet? 5. Változik-e a fenti 1-4. kérdések megítélése, ha a társaság veszi meg közvetlenül a BKK-bérleteket? 6. Feltétele-e az adómentes elszámolásnak a bérletek napi leadása és felvétele, vagy abban az esetben, ha a munkavállalók nem adják le a bérletet csak hó végén (lejáratkor), akkor az már adóköteles juttatásnak minősül?
Gépjárművezetők belföldi napidíja
Kérdés
A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. (XII. 20.) kormányrendeletben szabályozott napidíj a munkáltató által elrendelt bármely – 6 órát meghaladó távolléttel járó –hivatalos (munkavégzésre, kötelező oktatásra, továbbképzésre stb. irányuló) belföldi kiküldetés esetén jár, értéke 500 forint/nap költségátalány. Fenti juttatás adózási elszámolásával kapcsolatban kérem a segítségüket. Ez munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül-e vagy adómentes kifizetésnek? Gépjármű ezetőink rendszeresen 6 órát meghaladóan vannak távol a telephelytől, és ezt a térítést is szeretnénk adni nekik.Ha nem költségtérítés, akkor a napi 500 forint nettó összeg bruttósítandó?
Gyeden lévő munkavállaló cafetéria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy gyeden lévő munkavállalója az alábbi problémával fordult a munkáltatójához. Cégünknél minden dolgozó kap béren kívüli juttatást, amelyet a cég cafetéria-szabályzata rögzít, az említett munkavállalónk is aláírta. A várandósságra vonatkozóan a cég cafetéria-szabályzata a következőképpen szól: „várandósság esetén az utolsó munkába töltött napot követő 30 napig, vagy a szülés napjáig jogosult a kismama a cafetéria-juttatásokra. Amennyiben ezen dátumok egy adott hónap 15. napját követő napra esnek, akkor az adott hónapban a teljes havi keretre jogosult a kismama, amennyiben adott hónap 15., vagy azt megelőző napjára, akkor az adott hónapra nem jogosult a kismama cafetéria-juttatásokra. A szabályzatban előírtak alapján a munkáltató béren kívüli juttatásban részesítette a munkavállalót, az őt megillető időszakra. Dolgozónk azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy álláspontja szerint a munkáltatója – azzal, hogy a szülési szabadság időtartamára nem részesítette cafetéria-juttatásban – megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét az anyaságával összefüggésben. Álláspontja szerint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 127. paragrafusának (5) bekezdése kimondja, hogy a szülési szabadság tartamát munkában töltött időnek kell tekinteni, így jár részére a béren kívüli juttatás. Valóban igaza van a munkavállalónknak? Köszönöm hozzáértő válaszát.
Egyes meghatározott juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem válaszoljon a második alkérdésemre is, miszerint megfelel-e a juttatás feltételeinek, ha a juttatás mértéke a csoport teljesítménye alapján kerül meghatározásra. A juttatásban részesülők köre viszont nem a teljesítményük alapján kerül meghatározásra. Köszönöm: Pap Ernő Eredeti kérdésem így hangzott: "Az szja-törvény 70. § (1a) bekezdés aa), illetőleg ba) pontjai alá tartozó egyes meghatározott juttatás kritériumának megfelel-e az a juttatási forma, amelyben a juttatásban részesülők körét nem a juttatottak teljesítménye határozza meg, de a juttatás mértéke a csoport teljesítményének függvényében kerül meghatározásra?"
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
