432 találat a(z) béren kívüli juttatás cimkére
Adómentes lakástámogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató által adható 5 millió forint adómentes lakástámogatással kapcsolatban kérdezem: adhatja-e ezt egy apa tulajdonában levő bt. a nála alkalmazottként dolgozó gyermekének?
Életprogram biztosítás adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. életprogram, nem kockázati tipusú biztosítást szeretne kötni ügyvezető részére, éves egyszeri rendszeres díjjal, amit a kft. fizetne, tehát azt a kft. számolná el költségként. Kérdésem az lenne, hogy a biztosítási díj után a kifizetőnek a juttatás 1,19-szerese után 16 % szja-t és 27 % ehót fizetnie kell? Illetve, ha igen, akkor a 08-as bevallásban (havi bevallóként) ezt mikor kell bevallani? Köszönöm előre is a válaszát.
Adómentes béren kívüli juttatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2014. januárban a munkáltató 270 ezer forint értékben számítógépet vásárolt a munkavállalónak otthoni használatra. A munkavállaló kilép 2016. 01. 04 napján. A gépet nem tudja visszaadni. Keletkezik-e közteherkötelezettsége időarányosan a munkáltatónak, vagy maradványértéken leszámlázza a gépet a dolgozónak? Köszönettel: Németh József
Munkáltatói kölcsön
Kérdés
Adhat-e kölcsön adó- és kamatmentesen építkezésre munkavállalójának egy kft., ha a munkavállaló a kft. tulajdonosának a gyermeke? Ha igen, milyen összeget? Esetleg béren kívüli juttatásként is nyújthatja? A kifizetés készpénzben történne. Köszönettel.
Kockázati biztosítás
Kérdés
Cégünk 10 éves lejáratú életbiztosítást kötött egyik munkavállalója javára. Három év után a munkaviszony megszűnt, és a biztosítás folytatásáról a volt munkavállaló nem gondoskodott. (Kedvezményezettként a munkavállaló, illetve a családja volt megjelölve.) A biztosító 6 hónap elteltével megszüntette a biztosítási szerződést, és cégünknek visszautalta a szerződés szerinti visszavásárlási értéket. Kérdésem: hogyan történjen ezen összeg számviteli elszámolása, illetve van-e a cégnek elszámolási kötelezettsége a volt munkavállalóval?
Cafetériaszabályzat, kifizetés II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábbi, azonos című kérdésére adott válaszára reagálva: intézmény a megállapított béren kívüli juttatások után eleget tett mind az szja-, mind az ehofizetési kötelezettségének. A kérdés arra irányult, hogy milyen büntetésben részesülhet, ha a cafetériakereteket a munkavállalók részére teljesítményalapúan állapította meg, szabályzat nélkül? Válaszát előre is köszönöm!
Munkahelyi étkeztetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkahelyi étkeztetés helyes elszámolási és könyvelési módját szeretném kérdezni. Ha egy étterem a saját dolgozóinak munkahelyi étkeztetés formájában ad havi 12 500 forint természetbeni juttatást, és megfizeti utána a kedvezményes adót, akkor milyen nyilvántartási és elszámolási kötelezettségei vannak? A jelenléti ív alapján kapja meg minden munkavállaló a juttatást, és a munkahelyi étkezést a piaci áron számolva tüntetjük fel a bérlapokon, ezután fizeti meg a cég az adót. Kell kimutatni a bekerülési érték és az adott juttatás különbözetét (árrés), és meg kell ezután fizetni az áfát?
Cafetériaszabályzat, kifizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény 70. §-a értelmében az eltérő mértékű cafetéria kifizetésének feltétele egy szabályzat megléte. Amennyiben egy vállalkozás 2010-2015. között szabályzat nélkül, teljesítményalapúan (ami szintén szabálytalan) állapította meg a béren kívüli juttatás mértékét, milyen büntetésre számíthat egy ellenőrzés során? Kizárólag mulasztási bírsággal sújtható? Válaszát előre is köszönöm.
Képernyő előtti munkavégzéshez szemüveg
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben: cégünk munkavállalói részére biztosít egy 30 000 forintos keretet a képernyő előtti munkavégzéshez szükség szemüveg térítésére. Milyen adóvonzata van, ha az egyik munkavállalónk túllépi ezt a megengedett keretet? Válaszát előre is köszönöm.
Italautomata 30 ezer forintos díja
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Italautomata regisztrációs díjával kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Az Art. 22/D paragrafusának (1) bekezdése szerint az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles... (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30 000 forint, amelyet az állami adóhatóság által meghatározott számla javára kell megfizetni. Ezek szerint kell a 30 ezer forintot megfizetni. De mi van abban az esetben, ha: 1.) az automata zsetonnal működik, s a zsetont külön lehet megvásárolni értékesítési ponton, 2.) az automata zsetonnal működik, s a zsetont a munkáltató a dolgozóknak grátisz adja, mint béren kívüli juttatást. 3.) az automata zsetonnal működik, s az üzemben tartó a vendégeinek adja a zsetonokat, mint repit. 4.) az 1-3. esetek kombinációja áll fenn? Ezekben az esetekben is meg kell fizetni a 30 ezer forintos díjat? Előre is köszönöm szíves válaszukat! Maradok tisztelettel, Kálmán Csaba
Adózik vagy sem? OKJ-s képzés támogatása gyeden lévőnél
Cikk
Részesítheti-e OKJ-s képzésben a munkáltató a gyeden lévő munkavállalóját, aki nem dolgozik az ellátás mellett? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válaszolt.
Workshop
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkáltató úgynevezett workshopra küldené munkaviszonyban álló dolgozóját, melynek minden költségét (szállás, étkezés) vállalja, fizetve az étkezés után járó 16 százalékos szja-t és az ehót. Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagját ugyanilyen módon befizetné, az milyen pluszköltségekkel járna?
Nyelvtanfolyam támogatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk külföldi tulajdonú multinacionális cég, a vezetést az anyacégtől kiküldött munkatársak végzik, így fontos, hogy a vállalatunknál dolgozó munkavállalók valamilyen szinten kommunikáljanak angolul, ezért a cégünknél angol nyelvtanfolyamot szeretnénk indítani. Kérdésem, hogy minden munkavállaló, például a termelésben dolgozó operátor részére is biztosíthatjuk ingyenesen ezt a tanfolyamot, vagy csak azon dolgozók számára, akiknek a nyelvhasználat benne van a munkaköri leírásukban? Véleményem szerint a munkáltató tevékenységéhez szüksége, de hogyan lehet ezt megítélni? Válaszát ezúton is köszönöm.
Gyed melletti OKJ-s oktatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy a munkavállalót, aki jelenleg otthon gyeden van (nem dolgozik az ellátás mellett) OKJ-s képzésben részesítheti-e a munkáltató? Ha igen, akkor az a könyvelésben elszámolható-e? Köszönettel!
Kilépő dolgozó időarányos béren kívüli juttatásának adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik kilépő munkavállalónk munkaviszonya 2015. 09. 30-ával megszűnt. A részére fizethető éves cafetériaösszeg 306 000 Ft. Idén 2015. 09. 30-ig összesen 219 000 Ft béren kívüli juttatásban részesült. Amely összeg 156 000 forint értékben Erzsébet-utalványt és helyi utazási bérletet, továbbá 63 000 forint összegben SZÉP-kártya feltöltést tartalmazott. A SZÉP-kártyán kívüli béren kívüli juttatások után 14 százalék ehokötelezettség keletkezik a 200 000 forintos keretösszeg erejéig. Mivel a dolgozó munkaviszonya 09. 30-án megszűnt, az szja-törvény 70. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a (4a) bekezdés b) pontja értelmében a kedvezményes juttatás keretösszegét is arányosan kell figyelembe venni, értelmezésem szerint. Így a kedvezményes keretösszegen felüli rész (jelen esetben: 200 000 Ft x 273/365 nap=149 589 Ft) lenne, viszont a munkavállaló részére kedvezményesen adott béren kívüli juttatás összege (SZÉP-kártyán felüli rész) 156 000 Ft volt. A különbség: 6 411 Ft. Az ehotörvény 3. § (4) és (6) bekezdése értelmében ezen különbözet után 27 százalék ehokötelezettség keletkezik, amelyet csökkenteni kell a már bevallott, és megfizetett 14 százalékos ehoval. Vagyis plusz 13 százalék ehofizetési kötelezettség keletkezik (jelen esetben 6411x1,19x0,13=992 Ft). A kérdésem az lenne, hogy jól értelmezem-e az szja- és az ehotörvény előírásait? Válaszát előre is köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
