524 találat a(z) adózás cimkére
Adóilletőség
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Osztrák állampolgár magánszemély alapított egy magyar vállalkozást (kft.). A társaság több éves eredményes működésének köszönhetően a tulajdonos 2017-ben osztalék kifizetéséről döntött. Jól gondolom-e, hogy 1. Amennyiben az osztrák állampolgár magánszemély illetősége Ausztriában van, Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, akkor az osztalék bruttó összegéből csak 15% szja-t kell a társaságnak levonnia és bevallania, 14% ehot nem? Ebben az esetben a magyarországi jövedelmét Ausztriában kell bevallania, és az osztrák adójogszabályok alapján kell esetlegesen további adót fizetnie? 2. Amennyiben ez az osztrák állampolgár Magyarországon letelepedik, évi 183 napnál többet tartózkodik az országban (ezt mivel kell igazolnia?), akkor magyar adóilletőségűnek kell tekinteni? Erről kell-e és ha igen, milyen módon igazolást kérnie? Ha magyar adóilletőségű, akkor a magyar vállalkozása által fizetett osztalékból a 15% szja-n felül 14% ehot is kell a társaságnak levonnia (max. 450 000 Ft-ot). Ebben az esetben a külföldön megszerzett jövedelmei is Magyarországon adóznak? 3. Ha van Ausztriával a kettős adóztatásról szóló egyezmény, akkor az Ausztriában megszerzett jövedelmét Ausztriában vallja be és ott adózik utána, a magyarországi jövedelme után pedig Magyarországon? Ebben az esetben fontos, hogy rendelkezik illetőséggel? Tisztelettel: Szilassy Szilvia
Ingatlanértékesítés adózása II.
Kérdés
A válaszában miért 10% a jövedelem? 2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! A vázolt esetben az eladási ár 50 százalékából kell jövedelmet számolni, mivel a 2008-ban szerzett ingatlanrész utáni bevételből nem kell jövedelmet számolni az idő múlása miatt. Ez azt jelenti, hogy 7 250 000 forint bevételből kell levonni a szerzési értéket, ami 5 630 000 forint, a 36 000 forint illetéket és a 22 000 forint közjegyzői díjat, valamint az értékesítés költségének 50 százalékát, ami 299 243 forint (összesen 5 987 243 forintot). Ennek eredménye a számított összeg, ami 1 262 757 forint. Az idő múlására tekintettel a számított összeg 10 százaléka lesz a jövedelem, ami 126 276 forint és ez után...
Borravaló vagy felszolgálási díj? Ezért nem mindegy, mit fizet a vevő
Cikk
Különös adózási és társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak a borravalóból, illetve felszolgálási díjból szerzett jövedelemre.
Katás egyéni vállalkozás bejelentkezés
Kérdés
Tisztelt Szakártő! Kérdésem adózói bejelentkezéssel kapcsolatos. Áfakörös főállású mezőgazdasági őstermelő (áfa-elszámolás az általános szabályok szerint történik) szaktanácsadói tevékenység gyakorlására bejelentkezhet-e egyéni vállalkozóként, ahol áfa alanyi mentességet és kata szerinti adózást választana. Az egyéni vállalkozói bejelentő lapon a KATA választási lehetőség felajánlása úgy szól, hogy "egyúttal magamat mint magánszemélyt kisadózóként" bejelentem. Tehát ha az egyéni vállalkozásomban a KATA szerinti adózást jelentem be, akkor a mezőgazdasági őstermelő tevékenységemben nem lehetek tételes költségelszámolású? A KATA hatálya alá történő bejelentkezés minden magánszemélyként végzett tevékenységre vonatkozni fog? Remélem érthetően tettem fel a kérdést. Köszönettel várom válaszát.
A társasházak adózása
Cikk
A társasházak kizárólag a személyi jövedelemadó törvény alanyaiként adókötelesek a közös név alatt megszerzett jövedelem után akkor is, ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek, de akkor is, ha magánszemély tulajdonos nincs is közöttük.
Ingatlan vásárlása, eladása, adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Még 2003-ban vásárolt egy cég mezőgazdasági földterületeket (ekkor még az volt). 2010-ben és 2015-ben elajándékozta ezeket a területeket a két alapító tulajdonosnak. (A*-gal jelölt terület a kisajátítást követően 2014-ben került a cég nevére és 2015-ben ajándékozásra.) Most ezek a területek átminősítésre kerültek 2017-ben, mint belterületi építési telek, és most ezt a magánszemélyek el kívánják adni, a táblázat szerinti értéken. Táblázat: Terület m2 Vásárlási érték Vásárlás időpontja Ajándékozási érték Ajándékozás időpontja Eladási egységár Ft/m2 Eladási ár 48 965 2 350 320 2003. év 2 350 320 2010. év 5 000 244 825 000 21 560 1 034 880 2003. év 1 034 880 2010. év 5 000 107 800 000 21 442 1 029 216 2003. év 1 029 216 2010. év 5 000 107 210 000 796 0 * 40 000 2015. év 5 000 3 980 000 240 0 * 20 000 2015. év 5 000 1 200 000 A kérdésem az, hogy kell meghatározni az ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó különadó összegét? Mekkora adófizetés terheli ezt az értékesítést? Köszönettel:
Külföldi vállalkozás magyar adószám alatt értékesít Magyarországról
Kérdés
Külföldi vállalkozás (magyar leányvállalat anyavállalata) bejelentkezik magyar áfa alá, és Magyarországról értékesít belföldre/EU-ba/harmadikországba, de telephelyet nem létesít. Kérdéseim: – Áfabevallási/-befizetési kötelezettségen kívül milyen egyéb adózási kötelezettség terheli ezt a tevékenységet (például hipa); – e tevékenység után kell-e különféle adatszolgáltatást teljesítenie Magyarországon a külföldi vállalkozásnak (pl. MNB-statisztika, esetleg KSH); – továbbá, ha ez a külföldi társaság fuvaroztatja el a vevőihez az általa Magyarországon vásárolt és értékesített termékeket, alanya-e az ekáernek?
Adó 2017: értelmetlen adónemek, ugyanakkora összterhelés, bizakodás
Cikk
Bár tavalyhoz képest eggyel csökkent az adók száma, azok nagyságrendje és az adórendszer szerkezete nem mutat változást. Adóbevétel szempontjából továbbra is az áfa a listavezető, amiből 3300 milliárd forinttal gyarapodott 2016-ban a költségvetés – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összesítéséből.
Cégek összeolvadása: főbb lépések és adózási tudnivalók
Cikk
Két kft. az összeolvadást választaná. Mik a feltételei ennek, hogyan kell a gyakorlatban az összeolvadást kivitelezni? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
Letölthető Válaszadó adózási szaklapok 2017
Cikk
Válaszadó digitális kiadványainkat kizárólag előfizetőink olvashatják.
Befektetési részalapok adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves tájékoztatását, hogy az úgynevezett Befektetési "Esernyőalapok" esetében az egyes Részalapok lesznek-e a különféle adók (például pénzügyi különadó, szja, áfa, eho stb.) adóalanyai, vagy maga a Befektetési Alap? Tehát: egy Befektetési "Esernyőalap" létrejöttekor adószámot a Befektetési Alapra, vagy az egyes Részalapokra, vagy mind az Alapra, mind az egyes Részalapokra is kell kérni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Kevesebbet kell majd foglalkozni az adózással
Cikk
A vállalkozások adózással töltött idejének jelentős csökkentését célozza az a Nemzeti Adóstratégia, amelyen jelenleg dolgozik a gazdasági a tárca – emelte ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ma a Deloitte Növekedési Konferenciáján tartott beszédében.
Varga Mihály: nagy lehetőség a tőkeerős magyar cégek előtt Szerbiában
Cikk
Jelentős lehetőséget tartogathat a magyar vállalatok számára a szerbiai privatizációs folyamat, amelynek keretében a szomszédos ország több száz állami vállalatot hirdetett meg – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap a dél-szerbiai Nisben, miután megbeszélést folytatott Goran Knezevic szerb gazdasági miniszterrel és Nenad Mijailovic pénzügyi államtitkárral.
Alapítvány által adott tárgyak
Kérdés
Alapítvány által adott tárgyak T. Tanácsadó! Korábban feltett kérdésemet ismétlem meg, mert választ csak arra az esetre kaptam, amikor közhasznú szervezet juttatja a tárgyakat. Tisztelt Tanácsadó! Irodalmi díj alapítása céljából alapítványt hoztak létre. Az alapítvány kuratóriuma az írók munkássága alapján választja ki a díjazottakat (nem kell jelentkezniük, nincs verseny). A díjazottak a pénzbeni jövedelem mellett a díj nevét adó költőt ábrázoló szobrot kapnak, illetve gravírozott tollat, amelyen a díj elnevezése szerepel. Milyen adózási szabályok vonatkoznak e kétféle tárgyra? Változik-e a megítélés, ha más is kap gravírozott tollat, nem csupán a díjazottak? Változnak-e az adózási szabályok, ha a fenti juttatásokat közhasznú egyesület adja, amelynek alapító okiratában a konkrét díj elnevezése nem szerepel, de a magyar irodalom képviselete, népszerűsítése igen (vagyis az általánosabban meghatározott célok megegyeznek az alapítvány céljaival)?
Magánszemély jövedelemadózásakor alkalmazandó nemzeti jog
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy osztrák állampolgárú magánszemély Ausztriában adóügyi illetőséggel rendelkező osztrák magáncégnél állt munkaviszonyban. Az osztrák magánszemély munkaviszonya az osztrák cégnél megszüntetésre került, ugyanakkor az osztrák cégtől – szociális indíttatásból az osztrák öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig – a magánszemély a munkaviszonya megszüntetése után is folyamatosan, havi rendszerességgel kap pénzösszeget. Az osztrák magánszemélynek az így kapott pénzösszegért semmilyen munkát nem kell végeznie, azt a korábbi, megszűnt munkaviszonyára tekintettel kapja. Az osztrák magánszemély Magyarországon letelepedett, egész évben életvitelszerűen Magyarországon él. 1. Az osztrák állampolgár magyarországi életvitelszerű 183 napot meghaladó magyarországi tartózkodása miatt magyar adóügy illetőségűvé válik-e? 2. A magyar vagy az osztrák adó-, illetve társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazandók-e a fentiekben meghatározott (véleményem szerint leginkább végkielégítésre hasonlító) Magyarországon semmilyen telephellyel vagy egyéb érdekeltséggel nem rendelkező osztrák magáncégtől kapott jövedelem? 3. Amennyiben a magyar adó-, illetve társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazandók a fenti jövedelemre, abban az esetben ez a jövedelem személyi jövedelemadó szempontjából egyéb jövedelemnek vagy munkabérnek, vagy más besorolású jövedelemnek minősül-e? Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
