Adó 2017: értelmetlen adónemek, ugyanakkora összterhelés, bizakodás

Megosztás Tetszik

Bár tavalyhoz képest eggyel csökkent az adók száma, azok nagyságrendje és az adórendszer szerkezete nem mutat változást. Adóbevétel szempontjából továbbra is az áfa a listavezető, amiből 3300 milliárd forinttal gyarapodott 2016-ban a költségvetés – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összesítéséből.

Tavaly óta megszűnt az alapvetően a kamattámogatott hitelekhez kapcsolódó „hitelintézeti járadék” és ugyancsak kivezették a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását. Utóbbit az Európai Bizottság uniós jogba ütközőnek minősítette, így a kormány jobbnak látta teljesen megszüntetni.

Jövő januárban viszont új adónemként jön a turizmusfejlesztési hozzájárulás, éppen akkor, amikor az idén még 18 százalékos kulcs alá tartozó éttermi szolgáltatások áfája 5 százalékra csökken. Az új adó pont ugyanebből a szolgáltatáskörből származó (nettó) bevételt terheli, 4 százalékos mértékkel. Az új adónem több szempontból is sértheti az EU áfa-irányelvét, ezért ahhoz várhatóan az Európai Bizottságnak is lesz szava – véli Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

A változatlanság gyönyörködtet?

A fenti, apróbb változásokon kívül az idei adószerkezet semmilyen lényegi eltérést nem mutat a tavalyihoz képest, és ezen a rekord alacsony mértékre, 9 százalékra csökkent társasági adó sem változtat. Továbbra is velünk élnek a szinte kimutathatatlan bevételt hozó adónemek, így például a háztartási alkalmazottak után fizetendő adó, amiből 2016-ban mindössze 32 millió forint folyt be a költségvetésbe.

Az adóbevételek túlnyomó többségét továbbra is az áfa teszi ki (2016-ben is az előző évivel szinte megegyező, megközelítően 3300 milliárd forint), ami a 27 százalékos áfakulcs fényében nem is meglepő. Az áfát követi a szociális hozzájárulási adó és a személyi jövedelemadó.

Előrelépés 2017-ben viszont a munkabért terhelő adók csökkenése: a szociális hozzájárulási adó 5 százalékos csökkenése remélhetőleg hozzá fog járulni a gazdaság kifehérítéséhez. Ennek ideje volt, mert Magyarország 2015-ben még mindig a 4. helyen állt az OECD-országok között a munkabért terhelő adómértékekben.

A szám is számít

Bizonyos szempontból feleslegesnek tűnhet azon lamentálni, vajon hány adónem van Magyarországon, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy sok adó mellett is működhet sikeresen egy ország (lásd Ausztrália vagy épp az USA példáját, amelyek adórendszere egyes felmérések szerint 125, illetve 97 adónemet számlál).

Áttekintve azonban a magyarországi adófajtákat, úgy tűnik, hogy azok racionalizálása, egyes adók kivezetése nagyban hozzájárulhatna a vállalkozások adminisztrációs terhei csökkentéséhez, és ezáltal a gazdaság fejlődéséhez, miközben az államháztartás szinte meg sem érezné hiányukat.

A magyarországi adófajták számának felméréséhez nem mindegy, mit minősítünk adónak. A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet egyaránt egyértelműsítik, hogy nem minden, az állam irányában fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.

Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként például az autópálya-használati díj sem.

Ugyanígy a klasszikus társadalombiztosítási járulékok sem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket – egy kivételével – adónak tekintette az ügyvédi iroda.

A bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.

Másik oldalról ugyanakkor adónak minősülnek bizonyos befizetések, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerítettek, amelyek ellenszolgáltatásra nem jogosítanak. Ennek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.

Adónemek 2017-ben