871 találat a(z) Illeték cimkére
Ajándékba kapott ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy apa örökölt egy házat 2016 januárjában. A házat ajándékozással átadta az egyik gyermekének, aki a másik két testvérének szeretné "megváltani", azaz kifizetni a részüket. Ezzel kapcsolatban két kérdése lenne: az egyik az, hogy kinek, és mi után kell adóznia? A másik pedig az, hogy az úgynevezett "pénzbeni megváltást" hogyan kell lebonyolítani, illetve az ilyen pénzösszeg után hogyan kell adózni? Köszönettel várom válaszuk.
Megszűnő kft. ingatlantulajdona
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlanvagyonnal (iroda) rendelkezik. Kérdésem az lenne, hogy, ha a társaság megszűnik saját elhatározásából, nincs tartozása, a tulajdonában lévő ingatlan után milyen adófizetési kötelezettség kelettkezik akkor, ha a tag vagy tagok ezt magánszemélyként megszeretnék megtartani? Hogyan kell ezt technikailag megoldani?
Amerikai örökség adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk amerikai rokona után házat és készpénzt örökölt. Amerikában megfizette az örökösödési illetéket, és a készpénzt átutalta a forintszámlájára. Magyarországon lesz adófizetési kötelezettsége az átutalt összeg után? Válaszát köszönöm!
Illeték
Kérdés
Cégem végelszámolás alatt áll. Jelentős tagikölcsön-tartozása van. Ha jól olvastam, vagyonosodási illetéket kell fizetni. Kérdéseim: ez milyen százalék, ki fizeti, és hogyan kell lekönyvelni? Segítségüket nagyon köszönöm! BK
Jogszerű-e a NAV eljárása?
Kérdés
Kérem szíves válaszukat: jogszerű-e a NAV eljárása? 1/ A megyei illetékhivatal 1991-ben köztartozásra jelzálogot alapított örökségemen. 2/ Ezt az 1990. Art kizárta. Eljárásuk téves jogszabály alkalmazása miatt jogszabálysértő. 3/ 22 év múlva a NAV felhivást intézett hozzám: „Folyószámláját felülvizsgálva megállapítottam, hogy Önnek” összességében 679 000 forintt tartozása van. „Hátraléka végrehajtható, így az eljáró adóhatóság további értesítés nélkül... stb.”. 4/ Az eBev nyilvántartásban a hivatkozott adósság 1996-2011. között egyetlen évben sem szerepelt. 5/ A NAV a 2012. évi folyószámlát úgy készitette el, hogy a jelzálog alapján kiszámolta a kumulált késedelmi kamatot, s annak összegét 2012. évi nyitóegyenlegként jegyezte be a folyószámlára (a 2011. évi záró egyenleg 566 forint értéke mellett). Pótlékszámitást nem mellékelt. A tőketartozást szintén 2012. 01. 01. esedékességgel rögzitette (korábbi években ez is 0 értékű). 6/ Még további változás is történt: Valószínűleg 2012. 11. 28. előtt a tőketartozást évközi adónemzárás/-nyitás címén lenullázta. Azt újból csak a 2013. évi nyitóegyenlegként tüntette fel. 7/ A jelzálognak a végrehajtási eszközök közül való kizárása az Art.161. § (8) módosítása miatt 2012. 11. 29-éig volt érvényben, az azt követő időpontokban bejegyzett, adók módjára behajtandó köztartozásra már jogszerű az adóigazgatási jelzálog alapítása és a végrehajtás. A tőketartozás 2013. évi újrakönyvelése megadta az alapot az új törvényi szabályozás szerinti megítélésnek.
Kiderül, hogy az eladott telek és vásárolt lakás után kell-e adót fizetni
Cikk
Házaspár tavaly adott el telket, idén vásárolt lakást, egyikük sem érte el a 35 évet. Itt most nem az a kérdés, hogy hány éves a kapitány, hanem, hogy mennyi szja-t és illetéket kell fizetni. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó minden részletre kiterjedően válaszolt.
Illetékmentesség
Kérdés
Vállalkozás telket, telkeket vásáról abból a célból, hogy azokra házat épít és eladja. Ilyenkor a telekvásárlás milyen feltételekkel lesz illetékmentes?
Törzstőke rendezése
Kérdés
Tisztelt Sinka Júlia! A törzstőke rendezéséről szóló cikkéből sok hasznos információt kaptam, sok kérdésemre választ adott. A tulajdonosok által előzőekben nyújtott és a könyvekben tagi kölcsönként szereplő összeg jegyzett tőkébe vagy tőketartalékba történő beemelése sok cég problémáját megoldhatja. Felmerül azonban a kérdés, hogy ha a tulajdonosok a társasággal szembeni követelésüket átengedik a társaságnak, ebből adódóan lesz-e egyéb fizetési kötelezettsége a magánszemélynek vagy a társaságnak? Gondolok itt például az elengedett követeléskor fizetendő illetékre. Tisztelettel: Kecskemétiné H Katalin
Végelszámolás során ingatlan értékesítése a tagok részére
Kérdés
Adott egy 7 000 ezer forint törzstőkével rendelkező társaság, melynek 4 tagja van. A társaság kiválás eredményeképpen kapott egy 35 000 ezer forint értékű ingatlant nagyjából 10 éve. Most a végelszámolás mellett döntöttek, és a kérdés az, hogy mit lehet tenni az ingatlannal? 1. Szükséges-e felértékeltetni, és csak a felértékelés megállapított árán lehet-e az adásvételi szerződést megkötni? 2 Az adásvételi szerződésben foglalt ár és a könyv szerinti értéke közötti különbözet egyéb bevételt keletkeztet a társaságnál? 3. Ezt követően a társasági adó (10 %) megfizetése után az osztalékadózás szabályai szerint jutnak a tulajdonosok a jövedelmükhöz? 4. A társaság tagjai hány százalékos illetékfizetésre kötelezettek, mint magánszemélyek a szerzett ingatlan után? 5. Lehetséges-e, hogy a pénzmozgásokat kompenzációval egyenlítsék ki a magánszemélyek és a társaság egymás között?
Illeték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 5 évvel ezelőtt cégünk vásárolt egy telket, melyre építettünk, mint magánszemély (építési engedély a nevünkre/magányszemély nevére szólt), emiatt a telek és a felépítmény különválik. Szeretnénk megvásárolni a telket a cégtől. A cég megfizette a rá kivetett illetéket vásárlás után. Kérdésem az lenne, hogy mi után fog illetéket fizetni a magánszemély? A telek vagy az ingatlan után? Külön helyrajzi számra kell-e szedni a telket és a felépítményt? Előre is köszönöm válaszát!
Lakáseladás szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Férjemmel 1994-ben és 1998-ban lakást vásároltunk, melyeket az ingatlannyilvántartásba 1/2-1/2 arányban jegyeztek be a férjem és az én nevemre. 2013-ban házassági vagyonmegosztási szerződéssel az egyik lakás 1/1 arányban az én nevemre, a másik lakás 1/1 arányban a férjem nevére került, a vagyonközösség megszüntetésével, válásra nem került sor, ma is házastársak vagyunk. Kérdésem az, hogy, ha valamelyikünk az 1/1 arányban a nevére került lakást eladja, hogyan kell megállapítani a szerzési értéket, illetve mi lesz a szerzés időpontja? Válaszát előre is nagyon köszönöm.
Kft. üzletrészcsere adózása, illeték
Kérdés
"A" Kft. két magánszemély tulajdonosa: János 80 %, Anna 20 %. "B" Kft. két magánszemély tulajdonosa: János 20 %, Anna 80 %. Mindkét cég kisvállalkozás (ezen belül "B" mikrovállalkozás). Együtt alapították a cégeket, de azóta teljesen külön, önállóan működnek. Döntésük, hogy szeretnék a 20 százalékos részesedéseiket elcserélni, így János 100 százalékos tulajdonosa lenne "A" Kft.-nek, Anna pedig 100 százalékos tulajdonosa lenne "B" Kft.-nek. Nem egyenesági rokonok és nem házastársak. A két kft. piaci értéke gyakorlatilag azonos, így a két részesedés értéke is azonos. A csere így pénzmozgás nélkül történne. 1. Kérdés: fenti csere esetén van-e kedvezményes lehetőség az szja és eho számítására, fizetésére? 2. Ha nincs, akkor az szja és az eho mikor utalandó a NAV-hoz? Tárgyévi szja-bevallás esedékességekor, tehát a követő év májusában, vagy más határidőre? 3. Illetékkötelezettség vizsgálatához: illetéktörvény 102. paragrafus o) pontja definiálja a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát: ... a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldi ingatlanok mérleg szerinti értéke több mint 75 %.... Kérdésem: "Követelések áruszállításból és szolgáltatásból" érték levonandó-e a számítás során, vagy ez nem pénzkövetelésként értelmezendő, és akkor ez számításba vehető? Válaszukat előre is köszönöm!
Állásfoglalás iránti kérelem kedvezményezett átalakulás kérdéskörében
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kérem Önöket, hogy állásfoglalásukkal szíveskedjenek iránymutatást adni az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint ennek tükrében a Tao. törvény 4. § 23/a) pontja szerinti kedvezményezett átalakulás szabályainak helyes alkalmazására vonatkozóan az alábbi ügyben: Az érintett cégnek (kft.) két természetes személy tagja van, mely természetes személyek törzsbetéteinek aránya jelenleg 70-30 százalék. A cég jegyzett tőkéje jelenleg 15 millió forint, a saját tőke értéke kb. 50 millió forint. A cég könyveiben két jelentős értékű tárgyi eszköz (ingatlan) szerepel. Az egyik ingatlan könyv szerinti értéke körülbelül 30 millió, a másiké pedig körülbelül 2 millió forint. A cég oly módon kíván szétválni, hogy a szétváló gazdasági társaságból kiválni szándékozó egyik tag (mely tag részesedése 30 százalékos) a társasági vagyon nagyobb értékű (kb. 30 millió forint) ingatlant magában foglaló részének felhasználásával és 3 millió forint jegyzett-tőke-értékkel új társaságot (jogutód I.) hozna létre, a szétváló gazdasági társaság pedig változatlan társasági formában (kb. 20 millió forint saját tőke értékkel, 12 millió forint jegyzett tőke értékkel, a kb. 2 millió forint értékű ingatlan megtartásával működne tovább a másik taggal (mely tag részesedése 70 százalékos) (jogutód II.). A kiválás következtében tehát kettő egyszemélyes kft. működne tovább illetve jönne létre jogutódként. Az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint a Tao. tv. 4. § 23/a) pontja jelenleg az alábbiakat rögzíti: Itv. 26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés; Tao. 4. § 23/a) kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a) pont) vesz részt, ha a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban, c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be. A fenti tényállásra tekintettel kérem szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a kiválás a kedvezményezett átalakulás körébe sorolható-e a fenti módon történő megvalósulás esetén, és így adott esetben a nagyobb értékű ingatlant megszerző, újonnan létrejövő gazdasági társaság a tulajdonszerzésére tekintettel mentesülhet-e a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól? Kérem Önöket, hogy fenti kérdésemre adandó válaszukat, illetve annak indokait részletesen kifejteni szíveskedjenek. Segítségüket előre is megköszönöm!
Pénzajándék gyermekeimnek
Kérdés
Adózott jövedelmemből szeretnék pár millió forintot a gyermekeimnek adni. Hogyan tegyem, hogy senki ne tudjon vagyongyarapodásukba "belekötni" (tudtommal sem adó, sem illetéket nem kell fizetniük)? Válaszukat köszönöm
Babakötvényre befizetés illetékkötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Újszülött unokám nevére, édesanyja által megnyitott babakötvény-értékpapírszámlára szeretnék bizonyos összeget utalni. Kérdésem: az utalt összeg ajándéknak minősül-e, illetve, hogy keletkezik-e adó- vagy illetékfizetési kötelezettség? Köszönettel: M. Miklós
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
