1028 találat a(z) értékcsökkenés cimkére
Hibrid személygépkocsi
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném az alábbiakban: egyéni vállalkozó ügyfél hibrid személygépkocsit szeretne vásárolni. Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy erre a személy gépkocsira milyen költséget számolhat el, mivel cégautóadót nem kell utána fizetnie (nem bérbeadás, csak a vállalkozás érdekében használná) - a beszerzés évében az szja-bevallásában elszámolhatom-e az értékcsökkenést, ami a bevétel 1%-a, max. a vételár 10%-a? - elszámolhatom-e az üzemanyagszámlákat? - a javítás, karbantartás költségét? - más felmerült költségeket? Válaszát várva köszönettel: Körmendiné
Ingatlan bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként kiadott saját ingatlan bérbeadása kapcsán több különböző oldal átolvasása után szeretnék még pontosítást kérni öntől. 1. A költségek igazolására minden esetben szükséges-e a magánszemély nevére szóló számla vagy a nyugta is megfelel? Például egy OBI-ban vásárolt csaptelep esetében. 2. Ha az egyik bérlő kiköltözik, de a következő bérlő beköltözése között eltelik pár hónap, akkor az éppen kiadatlan időszakban keletkezett költségek (rezsi alapdíjak, közös költség stb.) levonhatóak a befolyt vagy később befolyó bevételekből? 3. A lakásra kötött biztosítási díj figyelembe vehető költségként? 4. Értékcsökkenési leírás Az Szja törvény 3. sz. melléklet III. fejezetében értelmezésem szerint csak őstermelő és egyéni vállalkozó számolhat el értékcsökkenést, illetve a magánszemély is a 2. pontnak megfelelő arányosítással. Ezen törvény 11. sz. melléklete a vállalkozói költség elszámolás keretén belül taglalja az értékcsökkenés szabályait. Milyen jogszabályból derül ki, hogy a magánszemély a kiadott ingatlanra elszámolhat értékcsökkenést? Azon beszerzésekre, melyek meghaladják a 100 000 forint egyedi értéket, lehet vagy nem lehet értékcsökkenést elszámolni a magánszemélynek? (Például hűtőt vesz a kiadandó ingatlanba.) Válaszát előre is köszönöm!
Lakásbérbeadás értékcsökkenése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy adószámmal rendelkező magánszemély (nem áfás) 2007-ben megvásárolt lakóingatlanát 2017. évben is bérbe adta egy vállalkozásnak, amely ezt irodának használja. A kifizetőnek adott nyilatkozata alapján tételes költségelszámolással (50 százalék) él, így a kifizető ennek figyelembe vételével végzi a bérleti díjak kifizetését, elszámolását. Felvetődött annak kérdése, hogy a magánszemély ezen ingatlanja kapcsán értékcsökkenést számolna el az ingatlan beszerzési ára figyelembe vételével, továbbá a költségei között elszámolná még az ingatlan közös költségét és a társasház által részére elszámolt rezsiköltséget is (fűtés, melegvíz). A további rezsidíjakat a bérlő vállalkozás fizeti a nevére átíratott közmű-elszámolások (víz, villany alapján). A fentiek szerint azt szeretném megtudni, hogy elszámolható-e ebben a konstrukcióban az ingatlan értékcsökkenése, és ha igen, akkor azt milyen feltételekkel lehet megtenni?
Épület értékcsökkenése lakás bérbeadásánál
Kérdés
Tisztelt Cím! Több tájékoztató anyagot elolvasva kérem segítségüket az szja-törvény 17. § 3. ab) pontjának értelmezéséhez. Az állásfoglalások zömében a bérbeadott épület értékcsökkenését kötelezően időarányossá teszik. Tehát akár kizárólag bérbeadásra hasznosított az ingatlan (a tulajdonos nem lakik ott), akár nem kizárólag bérbeadásra hasznosított az épület, minden esetben napi arányosítást írnak elő a 2 százalékos écs-re. Véleményem szerint ha egy lakás egy adóévben 6 hónapot van bérbe adva, akkor a kizárólag bérbeadásra hasznosított ingatlanra 12 hónapra számolható el az éves 2 százalékos értékcsökkenés, a nem kizárólag bérbeadásra hasznosítottnál pedig csak 6 hónapra, azaz az éves 2 százaléknak csak a fele. Kérem segítő értelmezésüket! Válaszukat előre is köszönöm!
Lakásvásárlás plusz klubkártya
Kérdés
Kft. vásárol lakást a Balatonnál bérbeadás céljából. Az adásvételi szerződés tartalmazza, hogy kötelező vásárolni az ingatlan mellett lévő szálloda wellnessrészlegbe 4 darab klubkártyát. A klubkártya tulajdonosa bizonyos dolgokat ingyen, bizonyos dolgokat kedvezményesen vehet igénybe. Az esetleges térítésmentes szolgáltatásokat a szálloda kiszámlázza majd a kártya tulajdonosának. A klubkártyaszerződés a kft.-vel köttetett, de meg van nevezve négy személy, melyek nem tulajdonosai és nem is dolgozói a kft.-nek, hanem külsős partnerei. Abban kérnék segítséget, hogy a klubkártyát (10 év az érvényessége) "ingatlanhoz tartozó vagyoni értékű jognak" (itt értékcsökkenés) vagy szolgáltatásnak (itt elhatárolva 10 évre) kell-e könyvelni. Milyen egyéb buktatói vannak még ennek az esetnek (gondolok itt a természetbeni juttatásra)?
Tárgyi eszköz értékcsökkenése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016-ban katásként indult az egyéni vállalkozás. 2017. január végével kilépett a kata alól, és az szja-törvény szerint folytatta tovább vállalkozási tevékenységét. 2016 szeptemberében vásárolt magánszemélyként egy tehergépkocsit, ami a nevére is került, mint magánszemély, majd 2017 februárjában bevitte a vállalkozásába. Kérdésem az lenne, hogy az előbb vázolt esetben mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja? Lehet-e értékcsökkenést elszámolni az említett eszköz után? Amikor bevitte a vállalkozásba a magánszemély, akkor új bizonylata már nem volt az autóról, mivel azt 2016-ban vásárolta, viszont eredetiségvizsgálatra és rendszámtáblacserére sor került. Köszönöm válaszukat!
Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingje
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A következő adatok alapján a nyíltvégű pénzügyi lízing könyveléséhez kérek szépen útmutatást: – Személygépkocsi bruttó vételára: 3 232 000 Ft (65 000 Ft regisztrációs díjjal) – Banki finanszírozás: 1 363 780 Ft (36 havi futamidőre) – Első vételárrészlet: 1 500 000 Ft (regisztrációs díjjal) – Maradványérték: 661 669 Ft + áfa Ez a "maradványérték" hogyan jött ki, mert az első három tétel különbözete 368 220 Ft? További kérdésem: mitől függ, hogy az amortizáció összegének megállapításánál figyelembe kell-e venni maradványértéket, vagy egyszerűen csak a bruttó érték 20 százaléka évente a lineáris értékcsökkenés? Köszönettel.
Lakásbérbeadás – tételes költségelszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Lakásbérbeadás tételes költségelszámolásával kapcsolatban merült fel az a kérdés, hogy ha a lakásomat éveken keresztül kiadtam, tételes költségszámolást választottam, aminek keretében az értékcsökkenést is bekalkuláltam, 5 évet meghaladóan eladom, ebben az esetben is hozzá kell adnom a bekerülési értékhez az évenként elszámolt értékcsökkenést? Mivel 5 év elteltével a lakás után már nem adóznék egyébként sem. Vagy ez a beszámítási kötelezettség csak az 5 éven belül eladott ingatlanoknál merül fel? Köszönöm a válaszukat.
Egyéni vállalkozó – lakóingatlan bérbeadása magánszemélyként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként, evásként és általános szabályok szerinti áfaalanyként végzem a tevékenységemet. Kizárólagos tulajdonomban van egy lakóingatlan, amely semmilyen módon nem kapcsolódik a gazdasági tevékenységemhez, azaz azt magánszemélyként tulajdonlom, és magánszemélyként adom bérbe hosszú távra. Az ingatlan új építésű, ennek megfelelően számos költségszámla keletkezett a kivitelezés befejezése, és az ingatlan berendezése kapcsán. Kérdéseim a következők: – A hosszú távú lakáskiadáshoz (nem szálláshely-szolgáltatás!) ki kell-e váltanom adószámot? – Ha ki is kell váltanom adószámot, az automatikusan azt jelenti-e, hogy számlát kell kiállítanom, illetve azt áfával terhelten kell-e megtennem? – Amennyiben adószámot kell kiváltanom, akkor különadózó jövedelemnek fog-e számítani az elért jövedelem? – Hogyan, milyen jogszabályi rendelkezéseknek megfelelőn számolhatok el költséget a bérleti díjjal szemben (például ingatlan-értékcsökkenés, illetve meghatározható-e egzakt módon, hogy mi számít amortizálandó tárgyi eszköznek, és mi kisértékűnek)? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Beléptető rendszer telepítése
Kérdés
Beléptető és kártyaleolvasó rendszert telepítettek egy ipari területhez. Ebben az esetben különálló eszközként kell kezelni, és az értékcsökkenést 14,5% mértékkel lehet megállapítani, vagy pedig a telekhez, ingatlanhoz tartózó beruházásként kell kezelni? Az utóbbi esetben az ingatlan-értékcsökkenést, illetve a telekhez kapcsolódó 0 százalékos értékcsökkenést kell alkalmazni?
Értékcsökkenés (számviteli, társasági adó)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Értékcsökkenéssel kapcsolatban van kérdésem: (számviteli – társasági adó szempont). Számos eszköz került beszerzésre. Eszköz típusa: sörhűtő, sörcsap, csepptálca, kegfej, napernyő tartótalp, napernyő, napellenző.) A becsült várható élettartam kb. 3 év. A vállalkozás a 33%-os elszámolást szeretné választani számviteli szempontból. 1. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez 5/a. Az adózó választhat a mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabb leírási kulcsokat, azonban az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés. Alapvetően a Tao. tv. mellékletei szerint úgy gondolom, hogy ezek az eszközök 14,5%-os kulcs alá tartoznak. Aktiválhatom számvitel szerint 33%-kal, tao szerint pedig 14,5%-kal a beszerzett eszközöket? (Ebben az esetben alacsonyabb lenne a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenés.) Esetleg ezt kizárólag akkor kellene alkalmazni, ha mellékletben meghatározottaknál alacsonyabb kulcsot határoznánk meg? Mivel a vásárolt eszközök a mellékletek szerint 14,5% leírási kulcs alá tartoznak,és a vállalkozásunk így is szeretné elszámolni társasági adó szempontból, így ezt az adópontot nem is kell vizsgálnunk? Köszönöm szíves válaszukat.
Kiva és az értékcsökkenés példákkal c. cikkhez kapcsolódó kérdés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A fenti témával kapcsolatban korábban állásfoglalást kértem a NAV-tól. Válasza " Amennyiben az adózó a számviteli szabályok szerint az adott eszközt már a kisvállalati adó választása előtt teljesen leírta, akkor esetében a kivaalanyisága megszűnését követően társasági adóalanyként a szóban forgó eszközök társasági adóbeli „nyitóértéke” a kivaalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott, a Tao. törvény 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékkel egyezik meg, tekintve, hogy abból levonást – számviteli értékcsökkenés elszámolása híján – nem tud érvényesíteni. Mindezek azt jelentik, hogy az adott adózó kivaalanyisága esetleges megszűnését követően lényegében „ugyanott” folytatja majd társasági adóalanyként a kérdéses tárgyi eszközök adóalapnál történő leírását, ahol „abbahagyta” a Tao. törvény szerinti értékcsökkenési leírás a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés d) pontja értelmében adóalap-csökkentő tételt képez; mivel pedig a számvitelben már nem számol el értékcsökkenést, így a Tao. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti növelő tétel nem merül fel. Mindaddig azonban – amint az már említésre került –, ameddig az adózó a kiva alanya, az adóalapban nem érvényesít „értékcsökkenést”, tekintve, hogy a kiva alapja 2017-től az egyes tőke- és osztalékműveletek korrigált eredményén és a személyi jellegű kifizetéseken alapul" E szerint az 1. számú pédában az adóalapot csökkentő tétel a kivás időszak alatt 0, 2017-ben pedig 1372.Várom válaszukat, tisztelettel: V. Zs.
A kiva és az értékcsökkenés. Példákkal
Cikk
A cikk azt járja körül, hogyan történik a kivaalanynál a tárgyi eszközök, immateriális javak értékcsökkenésének elszámolása, továbbá, hogyan kell kezelni ezt más adózási formára történő áttéréskor, az elszámolást példákkal szemléltetve.
Személygépkocsi nyílt végű lízingje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem segítségét. Ügyvédi Iroda személygépkocsit vásárol nyílt végű pénzügyi lízing keretében, 36 hónapos futamidőre. 100 százalékban céges használatban lesz. Paraméterek: - bruttó vételár: 18 800 000 Ft - vételár regisztrációs adó nélkül: 14 629 961 Ft + 3 950 089 Ft = 18 580 050 Ft - 1.lízingíj: 7 424 955 Ft + 2 004 738 Ft áfa = 9 429 693 Ft - finanszírozott összeg: 4 472 375 Ft + 1 207 541 Ft áfa = 5 679 916 Ft - maradványérték összege: 2 732 631 Ft + 737 810 Ft áfa + 219 950 Ft regisztrációs adó = 3 690 391 Ft Helyes-e az alábbi könyvviteli elszámolás? (Az 1. lízingdíj áfáját levonásba helyeztük, a finanszírozott összeg áfáját havonta levonásba helyezzük.) Bekerülési érték: 14 629 961 Ft + 737 810 Ft + 219 950 Ft = 15 587 721 Ft (nettó beszerzési ár + maradványérték le nem vonható áfája + regisztrációs adó) – Szt szerinti értékcsökkenés: 15 587 721 Ft - 2 732 631 Ft = 12 855 090 Ft 36 hónapra felosztva (bekerülési érték a nettó maradványértékkel csökkentve) – Tao-törvény szerinti értékcsökkenés 15 587 721 Ft 20 százaléka/év Amennyiben nem helyes, mi a helyes számítás? Köszönöm: Mónus Gyöngyi
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne, melyben kérem szíves segítségét. Egyéni ügyvéd (tehát egyéni vállalkozóként viselkedő ügyvéd) ingatlant szerzett be 2013-ban. Az ingatlan-nyilvántartásban nincs arra mód, hogy egyéni vállalkozó szerzését jegyezzék be, csak arra, hogy mint magánszemély szerezzen tulajdont. (Cégnél ez ugyanakkor lehetséges.) Az ingatlant a vállalkozás kimutatta a könyveiben, és értékcsökkenési leírást számolt el utána minden évben, egészen tavaly őszig, amikor értékesítette az ingatlant. Álláspontom szerint a vállalkozás bevételei között kell számot adnom arról, hogy a vállalkozás tárgyieszköz-értékesítésből származó egyéb bevételt szerzett, amivel szemben az eddigiekben elszámolt amortizáció, illetve a kivezetett eszköz nyilvántartási értéke állhat. Bizonyos vélemények szerint van arra mód, hogy az ingatlannál érvényesíthető legyen az évek száma szerinti csökkentő tétel is, vagyis, hogy a lakóingatlannak minősülő ingatlanra (mivel a szerzést követő 4. évben történt az értékesítés) a vételár és az eladási ár közötti pozitív különbözet 30 százalékát vegyük csak figyelembe adóalapként. Úgy vélem, erre nincs mód, pont azért, mert a vállalkozás kimutatta a könyveiben ezt az eszközt. Kérdésem tehát hogy az amortizáció elszámolása mellett érvényesíthető-e az eltelt évek miatti csökkentő tétel? (Annak az elvnek a figyelembe vételével gondolom ezt, hogy kétszer nem számolhatok el költséget).
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
