1028 találat a(z) értékcsökkenés cimkére
Nyomtató, projektor elszámolása költségvetési szervnél
Kérdés
Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) kormányrendelet (Áhsz) 40. § (1) bekezdés szerint kiadási előirányzatok teljesítését a 15. mellékletben meghatározott egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani. Az informatikai eszközök kiadását a Az Áhsz 1. § (1) bekezdés rögzíti az informatikai eszköz körét. Az 1) bekezdés 2. pontja szerint odatartozik például az asztali és hordozható, a kézi számítógép, nyomtató, monitor, billentyűzet, egér, számítógép-kivetítő, pénzkiadó automata, POS terminál, valamint a mindezekbe beépült szoftverek. Ezek kiadását a K63. rovaton kell elszámolni. Az Áhsz 17. § (3) bekezdés a tárgyi eszköznél előírásként rögzíti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) 2. számú melléklete szerinti értékcsökkenés elszámolást. A Tao melléklete vámtarifaszámhoz tartozás alapján határozza meg az értékcsökkenés leírás kulcsát. A Tao melléklete informatikai eszköz kategóriát nem tartalmaz. A nyomtató 8443, a projektor 8528 vámtarifaszáma alapján, a Tao melléklet 12. d) pontja szerint a 14,5 százalékos kulcs alá tartozik. A nyomtató, a projektor nem sorolható be a 33 százalékos – informatikai – vámtarifaszámokhoz (Áhsz az informatikai eszközök közzé sorolja). A fentiek alapján a nyomtató és a projektor beszerzés elszámolásakor a kiadás az Áhsz 15. melléklet szerint K63 Informatikai eszközök beszerzése, létesítése rovaton számolandó el? Az eszközök értékcsökkenése a Tao előírás szerinti kulccsal – egyéb gépek – határozandó meg?
Ingatlan társasági adó szerinti értékcsökkentése kötelező-e
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában van egy belvárosi budapesti nagyértékű épület. Az épület piaci értéke évről évre emelkedik. A kft. ezért úgy döntött, hogy nem számol el sem számviteli törvény szerinti értékcsökkenést, sem társasági adó szerinti értékcsökkenést. Az értékcsökkenés mértéke aránytalanul magas lett volna a cég eredményéhez képest, és veszteségessé tette volna a vállalkozást. Kérdésem, hogy kötelező-e az ilyen esetekben a számviteli törvény szerinti és a társasági adó szerinti értékcsökkenés elszámolása, ha a valóságban az épület értéke nem csökken, sőt emelkedik? Dönthet-e úgy a vállalkozás, hogy a valós összkép kialakítása érdekében nem értékcsökkenti az ingatlant? Ha kötelező az értékcsökkentés, de nem számolták el, akkor utólag ezt hogyan lehet korrigálni? Köszönettel.
Elhunyt egyéni vállalkozó bevallásainak önellenőrzése 2.
Kérdés
Tisztelt Lepsényi Mária! Olvasva a fenti címen megjelent válaszát az alábbi kételyek fogalmazódtak meg bennem. Valóban kijelenthető, hogy egy egyéni vállalkozó az értékcsökkenési elszámolását olyan szabadon kezelhetné, mint ahogy ezt Ön sugallja a válaszában? Az szja-törvény 11. számú mellékletének felvezető szövege azt tartalmazza, hogy – többek között – az értékcsökkenés elszámolása egy lehetőség. Olvasatomban ez a lehetőség abban áll, hogy vagy elszámolom (de ebben az esetben a törvény további előírásait be kell tartanom), vagy nem (de ez a költség a későbbiekben sem érvényesíthető, hasonlatosan azon szabályhoz, hogy bármilyen költség a felmerülés évében számolható el, például a 2016-ban megfizetett alkalmazotti munkabér nem számolható el 2017-ben, mert mondjuk figyelmetlen voltam). Folytatva a gondolatmenetem, ha úgy döntöttem, hogy élek az értékcsökkenés elszámolásának lehetőségével, akkor számomra a 11. sz. mell. II.2. a) pontja azt mondja, hogy a törvényben leírt leírási kulcsokat kell alkalmaznom (ahol választási lehetőségem van, ott a választásom szerintit), és ezt az üzembehelyezéskor kell eldöntenem (11. sz.mell. II.3. utolsó bekezdése). Következésképp véleményem szerint nem lehet bizonyos éveket kihagyva, azt a későbbiekben elszámolva értékcsökkenést érvényesíteni, valamint azt sem látom levezethetőnek a törvény szövegéből, hogy a törvényben rögzített leírási kulcsoknál alacsonyabb mértéket lehetne alkalmazni. Köszönettel. Pap Attila
Egyszeres könyvvitel térítés nélküli átvétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyesület magánszemély tagjaitól és más magánszemélyektől eszközöket kap adományba. Az eszközök között van kisértékű és van 100 ezer forint feletti értékű is. Az egyesület egyszeres könyvvitel vezet. Hogyan kell könyvelni a tárgyi eszközök átvételét, azok további értékcsökkenését, hiszen az egyszeres könyvvitelben nincs időbeli elhatárolás? Mikor mutatom ki bevételként és költségként? Az eszközök között nincs például gépkocsi, ezek testépítő eszközök. Van-e valamilyen adó, illetékfizetési kötelezettsége ezután a tagnak vagy az egyesületnek? Köszönöm!
Személygépkocsi üzembentartói jog
Kérdés
Egy kft. tulajdonában lévő személygépkocsit az autó forgalmi engedélyébe az üzembentartóként a kft. magánszemély tulajdonosa nevére átíratták (egy biztosítási esemény apropóján). Tehát a kft. tulajdonosa (egyben ügyvezetője) lett az üzembentartó. Ki fizeti ezek után a cégautóadót? Elszámolhatja-e a cég költségként a kft.-ben az értékcsökkenést? Elszámolhatja-e a kft. nevére szóló javítási, karbantartási és üzemanyag számlákat? Ha nem számolhatja el, akkor a magánszemély, üzemben tartó, hogyan számolhatja el a felmerülő költségeit?
Ingatlan-bérbeadás: értékcsökkenés elszámolása magánszemélynél
Cikk
Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy az értékcsökkenés összegének meghatározása nem könnyű feladat az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemélyek számára. Ehhez nyújt fogódzót útmutatójában a NAV.
Raktár áfa, értékcsökkenés
Kérdés
Cégünk már egy meglévő raktárát szeretné megmagasítani. A beruházás építési engedélyhez kötött tevékenység. A beruházáshoz szükséges vásárolt anyagok, szolgáltatások fordított áfa alá esnek-e? Kinek kell ebben az esetben az áfát megfizetni? A raktárépület hosszú élettartamú szerkezetnek minősül, ezért 2% értékcsökkenést számolunk el utána. Az épületbe szeretnénk egy magas állványrendszert felépíteni vasból, acélból. Az állvány alsó része rögzítve lesz az épülethez. Kérdésem, hogy az állványrendszert hány %-os értékcsökkenés alá kell besorolni?
Értékcsökkenési leírás szja-s adózóknál
Cikk
Az értékcsökkenési leírás elszámolása jelentős tétel a költségek között. A gépek, berendezések, felszerelések esetében többféle választási lehetőség van az általános szabály helyett, miközben az újonnan vásároltaknál általános esetben is gyorsított értékcsökkenési leírást lehet alkalmazni.
Értékcsökkenés-elhatárolási lehetőség beolvadó társaságál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_15_Elhatarolasi_lehetoseg_a_beolvado_nws Köszönöm hivatkozott válaszát, de lehet, hogy nem egyértelműen tettem fel a kérdést. Én a beolvadó társaság beolvadásig elszámolt értékcsökkenési leírásával kapcsolatban kérdeztem az elhatárolás lehetőségét. Konkrétan: A beolvadó társaságnál van-e lehetőség az elhatárolásra, vagy el kell számolnia a megszűnésig készülő beszámolójában tárgyévi költségként az eredmény terhére a tárgyévben még nem használt szőlőfeldolgozó értékcsökkenési leírását.. Ez azért is fontos, mert nagyértékű eszközökről van szó, nagyösszegű az elszámolásra kerülő értékcsökkenés is. Ha nem elhatárolható az értékcsökkenés, jelentős mértékben csökken a tárgyévi eredmény és társaságiadó-alapja a beolvadónak. Köszönöm válaszát: Köntös Antónia kérdező
Nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés
Nyílt végű pénzügyi lízing, adásvétellel induló pénzügyi lízing vagy tartós bérlet-e a következő eset, illetve helyesen járt-e el az eladó? 1. Van egy adásvételi szerződésben, melynek tárgya egy számítógép, a következő szerepel: " A megjelölt termék ára (x) összeg + áfa, melyet a vevő 12 havi egyenlő részletben fizet meg az eladó részére". 2. A szerződés szól az üzembehelyezésről is, mely szerint a számítógépet "az eladó a vevő telephelyén üzembe helyezi és átadja használatra". 3. Havonta kap a vállalkozás az eladótól számlát, mely a számítógép bérletéről szól, és az összege az adásvételi szerződésben megállapított vételár 1/12 része plusz áfa. A szerződésben nincs egyértelmű utalás arra, hogy a futamidő végén a vevő tulajdonába kerül a gép (hacsak nem a szerződés neve: adásvételi szerződés), sem az opció lehetősége. A gondom az, nem tudom, hogyan kezeljem ezt az eszközbeszerzést. Milyen pénzügyi lízingként? Felvehetem-e a tárgyi eszközök közé, elszámolhatom-e utána az értékcsökkenést?
Személygépkocsi áfájának könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Új személygépkocsi vásárlásánál nem határozta meg a vállalkozás a magánhasználat arányát, és nem igényli vissza az áfát. Az így el nem számolható áfa része az értékcsökkenésnek, vagy egyéb ráfordítás a tárgyévben? Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné
Kiva előtt beszerzett tárgyi eszköz kiva alatti értékesítése
Kérdés
Tisztelt Pölöskei Pálné! Egy kivás vállalkozás értékesíti a kiva előtti tao-s időszakban beszerzett tárgyi eszközét. Áttéréskor élt a Katv. 28. § (5) bekezdésében biztosított lehetőséggel, azaz nem növelte meg a tao-alapját a tao és a számviteli értékcsökkenés különbözetével. Kérdés, hogy az áttéréskor meg nem fizetett tao-alap után keletkezik-e adófizetési kötelezettség, és ha igen, akkor mikor, az értékesítéskor vagy a kivából való esetleges kilépéskor? Köszönettel. Pap Attila
Tao. – értékcsökkenés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 1996. évi LXXXI. törvény 2. sz. melléklete rendelkezik a társasági adó törvény szerint elszámolható értékcsökkenés kulcsairól. A tv. 2. sz. mellékletének IV.d. pontja 10 %-os kulcs alá rendeli a hulladék ágazat gépeit, berendezéseit, felszereléseit, járműveit. Nem ad a törvény meghatározást a hulladékágazat fogalmára. Erre vonatkozóan hol találok pontos meghatározást? Problémát jelent megbízómnál, hogy a hulladékbegyűjtés és -feldolgozás mellett eszközeit részben más tevékenységre is használja. Ebben az esetben is köteles-e alkalmazni a 10%-os leírási kulcsot minden eszközére ? Amennyiben nem, akkor megbontható-e az eszközök értékcsökkenésének kulcsa olyan arányban, amelyen arányban azok ténylegesen részt vesznek a hulladék begyűjtési és feldolgozási illetve az egyéb tevékenységek végzésében? Nagy eltérés lehet az értékcsökkenés összegében a vegyes használat miatt. Ezért lenne fontos, hogy a járművek esetén 20%-os a leírási kulcs, a számítástechnikai eszközöknél 33% arányosan érvényesíthetővé váljon. Munkámhoz adott segítségét köszönöm. Borsosné Pál Ildikó
Így szüneteltethető, majd indítható újra az egyéni vállalkozás
Cikk
Gyakran tapasztalható, hogy az egyéni vállalkozó szezonális jelleggel folytatja a tevékenységét, így az év meghatározott hónapjaiban szünetelteti azt, gondoljunk csak például a vízparti lángos- és palacsintasütőkre, a főttkukorica-árusokra stb. Az érintettek jellemzően a nyári vakáció idején kezdik el folytatni a tevékenységüket, feltétlenül ügyelniük kell arra, hogy ezt be is jelentsék.
Kiva – Eszköz értékcsökkenése, eladás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a kivás időszak alatt végzett beruházással és tárgyi eszközzel kapcsolatos. Ha kiva alatt egy társaság megvalósított egy beruházást, akkor, ha kilép a kiva alól, ezekre az eszközökre társaságiadó-csökkentő tételbe nem számolhat el értékcsökkenést, csak számvitelileg. Ez akkor is érvényes, ha beruházásra tekintettel nem vett igénybe kivaalap-csökkentést a kivás időszak alatt? A kérdésem az, hogy mi van olyan esetben, ha eladja ezt az eszközt? Ilyen esetben a nettó értéke társaságiadó-növelő tételként megjelenik és csökkentőként nem? Ugyanúgy felmerül a kérdés, hogy ez akkor is így van, ha nem vett igénybe kivaalap-csökkentést a beruházásra tekintettel? Én úgy érzem, hogy itt – mivel csökkentő tételként a kiva alatt nem vette igénybe, teljesen adóztatja a törvényi szabályozás az eladási értéket, illetve adózásilag hátrányos, hogy a folyamatos értékcsökkenés nem csökkentő tétel a kivát követő időszakban a társasági adó alatt. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Schultz Mihály
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
