299 találat a(z) átalakulás cimkére
Átalakulás
Kérdés
Átalakulhat-e kft. egyéni céggé, ha igen, mi az átalakulás menete?
Kettős könyvvitelt vezető evás kft. átalakulása
Kérdés
Lehet-e kettős könyvvitelt vezető, három taggal rendelkező evás kft.-nek átalakulni egyszemélyes kft.-vé, és hogyan teheti ezt meg a legrövidebb úton?
Egyéni cég kft.-vé alakul
Kérdés
Milyen adózási és számviteli feladatok vannak az egyéni cég megszűnésekor?
Megszűnés jogutódlással osztalék
Kérdés
Bt. különválással átalakul, két kft. a jogutódja. Az átalakulás cégbírósági bejegyzése megtörtént. A bt. a "záró" beszámolója elfogadásának alkalmával határozhat-e osztalék kifizetéséről? Ebben az esetben osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a bt.-t már törölték a cégnyilvántartásból, a tagok a tagsági jogok gyakorlására már nem jogosultak.
Átalakulás kiválással II.
Kérdés
Kedves Pölöskei Pálné! Köszönöm válaszát. Még egy kérdésem lenne vagyis inkább pontosítás. Az átalakuló (jogelőd) cég esetén a vagyonmérleg-tervezetben meg kell bontani a kiváló (létrejövő) és változatlan formában tovább működő cégre az adatokat. Mivel be kell mutatni a kiválás utáni cég vagyonmérlegét is (átértékelés nélkül), hogyha ott maradna a negatív eredménytartalék, az megengedett vagy nem? Nem új cégként jön létre, csak tovább működik és jogutód. Bár ezzel a negatív eredménytartalékkal a saját tőkéje átmegy mínuszba.
Átalakulás kiválással
Kérdés
Egy kft. rendelkezik KÁT engedéllyel, és kiválással projektcéget kíván létrehozni, melybe viszi az engedélyt is. A jogelőd cég sajáttőkeelemei között van negatív eredménytartalék. Kérdéseim: 1. A számviteli törvény megengedi átalakulás esetén a jogelőd cégnél a negatív eredménytartalékot (138. §.(6) bekezdés). Kiválás esetén a továbbműködő cégnek (kft.) lehet-e továbbra is negatív eredménytartaléka? 2. A létrejövő (kiváló cég) kft.-be bevihető-e a negatív eredménytartalék, és a KAT engedély átértékelésével – mivel sokkal többet ér, mint a régi könyv szerinti értéke – rendezhető-e a negatív tőkeelem?
Bt. átalakulása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Betéti társaság átalakulhat-e zrt.-vé? 2. Zrt. alaptőkéje 5 millió forint lehet, aminek 30%-ának legalább készpénznek kell lennie. A fennmaradó 70%-ot apportálhatja-e? Az ügyfél kis repülőgépek gyártásával fog foglalkozni, jelen esetben csak a prototípus van meg, és ezt szeretnék beapportálni. Ki állapítja meg ennek az értékét, amivel be lehet vinni a zrt. alaptőkéjébe, és hogyan kell ezt elvégezni? Köszönöm a választ. Polyák Márta
Katás vállalkozó – alanyi mentesség, áfa
Kérdés
Egy kft. betéti társasággá alakult át. A cégbíróság április 03-án bocsátotta ki a tanúsítványt. A betéti társaság április 20-án került bejegyzésre. Az alanyi mentesség értékhatárának számításakor melyik időpontot kell figyelembe venni? Köszönettel: Bihari Ágnes
Bevallások átalakuláskor
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünk egy kft., amely 2018. 01. 01-jétől zrt.-ként működik tovább. Jelentős munkavállalói létszámmal rendelkezünk, kérdés, hogy a munkavállalókat ki és be kell jelentenünk a 1041-es nyomtatványon az átalakulás miatt? A 08-as adatszolgáltatáson és a 65-ös áfabevalláson kell-e jelölni az átalakulás tényét? Mi a bevallási határidő? Kell-e a 201T változásbejelentőn külön is bejelenteni a cégformaváltást, vagy azt a cégbíróság jelzi a NAV felé?
Veszteségelhatárolás kiválás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Tao. tv. 17. § (7) bekezdése értelmében átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt vesztségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére – a jogelődnél eltelt időt is beszámítva – az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd elhatárolt veszteségét csökkenti. Kérdésem, hogy a jogelőd vagyonából való részesedést a a saját tőke vagy az eszközök mérlegfőösszegének alapján kell megállapítani? Válaszukat köszönöm.
Ingatlannal rendelkező magyar zrt. svájci tulajdonos illetékfizetése c. eredeti kérdés 3. kiegészítés kérése
Kérdés
Egy magyar ingatlannal rendelkező társaságnak két svájci társaság tulajdonosa van (50-50%). Ha az egyik svájci tulajdonos beolvad a a másikba, akkor a befogadó svájci társaság 100 százalék tulajdonos lesz a magyar ingatlannal rendelkező társaságban azaz 50% tulajdonrészt szerez a befogadó társaság, ami felveti a magyar illetéktörvény szerint az illetékfizetési kötelezettséget a befogadó svájci tulajdonos társaságnál. A NAV önök által közölt válaszban azt közölte, ha jól értettük, hogy kedvezményezett volt a svájci beolvadás, ezért illetékmentes volt az átalakulás. Ez csak akkor volna lehetséges ha az Európai Unió által elfogadott az uniós tagállamokra és a EGT-re (Európai Térség Tagállamaira) vonatkozó Átalakulási Irányelv által deklarált kedvezményezett átalakulásnak minősülne az esetünkben részletezett svájci cégek átalakulása, mivel esetünkben is kizárólag társaságok vesznek részt az átalakulásban, készpénz kifizetésére nem kerül sor és a beolvadó társaság tulajdonosa a befogadó társaság új részvényeket bocsát ki a beolvadó társaság tulajdonosának,vagyis a kedvezményezett átalakulás EU-s Átalakulás Irányelv követelményeinek megfelel.(A magyar követelmények természetesen ugyanazok.) Kérdésünk tehát az ,hogy az általunk vázolt svájci társaságok átalakulása kedvezményezettnek tekintendő belföldön is, ezért adó- és illetékmentes? Ha nem kedvezményezett az átalakulás. továbbra is kérdés, hogy a befogadó svájci társaság 50 százalék részesedésszerzése a jogutódlás okán (folyt. köv.)
Ingatlannal rendelkező magyar zrt. svájci tulaj illetékfizetése – kiegészítés kérése II.
Kérdés
Köszönettel vettük a NAV-tól beszerzett iránymutatást. Félreértés lehetett a NAV-hoz intézett kérdésben, mert esetünkben a magyar zrt. svájci két 50-50 százalékos tulajdonosa közül az egyik svájci társaság beolvadásáról van szó Svájcban a másik svájci tulajdonosba, így véleményünk szerint kedvezményes átalakulásról nem lehet szó Magyarországon. A NAV válaszában azt feltételezte – egyéb információ híján –, hogy az átalakulás belföldi kedvezményezett átalakulás volt belföldön. Változatlanul az a kérdés, hogy esetünkben a svájci beolvadás után a magyar ingatlannal rendelkező társaságban 100 százalékos tulajdonossá vált svájci befogadó cégnél a beolvadó svájci cég több mint 5 éves 50 százalékos részesedése után az illetéktörvény 19. § (5) bekezdése és az Art. 6. § (3) bekezdése alapján a befogadó svájci cégnek (50% részvényszerzés miatt) nem kell illetéket fizetnie belföldön, mivel a több mint 5 éves saját, 50%-os részesedése miatt 50%-kal csökkentheti az illetékfizetési kötelezettségét az Itv. 19. § (5) bekezdése alapján, és a további 50% illetéket sem kell megfizetnie, tekintettel arra, hogy az Art. 6. §(3) bekezdése, valamint a Ptk 3:39. §, és a 3:44. § szerint mint jogutód örökli a beolvadó svájci cég mint jogelőd jogait (és kötelezettségeit), nevezetesen az Itv.19. § (5) bekezdésében szereplő 50% illetékcsökkentési jogát. Ha lehetséges, szeretnénk kérni a fent részletezett probléma NAV-tól történő megkérdezését, amelyért előre is köszönetet mondunk.
Egyéni vállalkozásból kft.-vé alakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó szeretne egyszemélyes kft.-vé átalakulni, és ezzel kapcsolatosan a következő kérdések merültek fel: 1. Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az alapítás során az egyéni céget lehet-e jogi értelemben jogutódnak tekinteni, vagyis a működéséhez kapcsolódó engedélyeket automatikusan örökli-e az egyéni cég? Amennyiben igen, azokat csak a magyar jogrendre való tekintettel vagy az EU-ra vonatkozólag globálisan? Ha az egyéni cég örökli a jogokat, akkor azt a kft. mint általános jogutód is örökli? (Az egyéni vállalkozó Ausztriában dolgozik, a nevére szóló engedéllyel rendelkezik és osztrák áfaalany is az ottani értékesítései tekintetében.) 2. Az egyéni cég alapításakor kell illetéket fizetnie az apportként megjelölt ingatlanok és gépjárművek után? 3. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség az egyéni cég kft.-vé való átalakulása során? 4. Jól tudom-e , hogy az áfatörvény szerint sem az egyéni cégbe való apportáláskor, sem pedig az egyéni cég kft.-vé való átalakulásakor nem keletkezik áfafizetési kötelezettség a 17-18. § alapján (a törvényben felsorolt feltételeknek megfelel). 5. Az egyéni cégbe nem vihet be kötelezettségeket, azonban az egyéni vállalkozóra kiállított szállítói számlákat az egyéni cég kifizetheti (és a nem szállítói egyéb kötelezettségeket is). Ezek a kifizetések, egyéb ráfordításnak könyvelendőek a kettős könyvvitel rendszerében (nyitó kötelezettség hiányában)? Ha igen, akkor ez tao-alap növelő tétel lesz-e?
Adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata új eljárásra kötelezve
Kérdés
Egy zrt. a NAV korábbi évek áfaellenőrzés keretében meghozott adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát kérte és egyben a végrehajtás felfüggesztését is. Így az adófolyószámláján nincs hátralék csak a folyó évi adótartozások, de az elsőfokú jogerős határozat felkönyvelése miatt a saját tőkéje negatív lett. Mivel a per folyik, de tartós a saját tőke vesztése, megszűnni nem szeretne a per végéig, így elhatározta, hogy átalakul bt.-vé. De az átalakuláskor a létrejövő bt. saját tőke elemei csak pozitív értéket mutathatnak. Közben a bírósági ítélet szerint új bizonyítási eljárást kell lefolytatni a bizonyítékok hiánya miatt. A társaság mit tehet? Hogyan tud átalakulni bt.-vé? A per kimenetele még kérdéses és az is meddig fog elhúzódni. Álláspontjuk szerint a NAV megállapításai jogtalanok, de csak úgy tudja a pert véghezvinni, megnyerni, ha közben nem szűnik meg, pedig ha nem tud átalakulni, akkor meg kell szűnnie.
Részesedéskivonás elszámolása és adókövetkezményei
Cikk
Mikor árfolyamnyereségként, mikor árfolyamveszteségként kell elszámolni a vagyonkivonást, mikor növeli, mikor csökkenti a társasági adó alapját? A tőkeleszállítással, jogutód nélküli, jogutódlással (átalakulással) történő megszűnéssel történő részesedéskivonás következményeit ismertetjük.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
