1245 találat a(z) áfalevonás cimkére
Telefonköltség elszámolása
Kérdés
Tisztelt Sinka Júlia, Egy korábbi cikkével (Ezt kell tudni a telefonköltség elszámolásáról és az áfalevonásról) kapcsolatban lennének meglátásaim. http://adozona.hu/szamvitel/A_telefonkoltseg_elszamolasanak_ado_es_szam_PMHJ30 Két észrevételem lenne, amiben kérném szíves közreműködését. 1. A cikkben meglátásom szerint vannak számszaki hibák, amelyeket tavaly augusztus óta nem javítottak. 2. A cikk közepe felé (az szja-t érintő résznél) már csak minden második könyvelési tétel mellé kerültek oda a forintosított összegek. A végére az összegek teljesen elmaradtak, pedig korábban az volt a kifejezett kérés, hogy kontírozást és konkrét számítási adatokat is tartalmazzon a cikk. Legyen kedves átnézni a cikket, és amennyiben szükséges, a javításokat elvégezni. Köszönettel.
Áfaarányosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nonprofit kft. tao (sport) támogatásból autóbuszt vásárol, melyet esetenként bérbe fog adni. Levonhatja-e beszerzéskor a teljes áfát és év végén arányosítás miatt visszafizeti az évre eső részt, vagy ne vonjuk le, csak év végén az arányszámmal megállapított részt?
Használt személygépjármű áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gépjárműbontással és használt gépjármű kereskedelmével foglalkozó társaság levonhatja-e a személygépjármű áfáját, ha azt továbbértékesítési céllal szerezte be? A személygépjármű beszerzési árát képezik-e a vizsgáztatás költségei, illetve a gépjárművön elvégzett olyan javítási költségek és alkatrészek költségei, melyek eladhatóvá teszik azt? Várom szíves válaszukat!
Nyílt végű pénzügyi lízing áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Személygépkocsi nyílt végű lízingje esetén a lízingszerződés megkötésének évében a havi törlesztő részletek áfájával együtt az első, nagyobb összegű havi díj áfáját is arányosítjuk a magán- és céges használatnak megfelelően, ha szükséges, év végi korrekcióval. Viszont, mivel a lízingelt személygépkocsit a tárgyi eszközök közé fel kell venni, a tárgyi eszközökre vonatkozó figyelési időszakot kell-e itt is alkalmazni a gazdasági tevékenység, illetve a magáncélú használat arányában? Ha igen, akkor az első évet követő években a törlesztő részletek számlái alapján levonható áfa hogyan viselkedik? Köszönettel: Bodnár Ildikó
Utazási bérlet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a dolgozók utazási bérletét teljes mértékben megtéríti. A bérletről a cég nevére szóló számla kerül kiállításra. A kérdésem, hogy ebben az esetben az áfát levonhatja-e a cég? A bérletet a 55. számlaosztályban kell felkönyvelni? Válaszát előre is köszönöm.
Lakóingatlan utólagos áfalevonás
Kérdés
Gazdasági társaság (áfakörös) új építésű lakóingatlant vásárol saját használatra egy másik gazdasági társaságtól. Előzetesen felszámított áfát nem vonja le a szabályoknak megfelelően. Négy évvel később saját használat helyett adóköteles bérbeadásra kívánja hasznosítani az ingatlant. Levonhatja-e a beszerzéskor felszámított, de le nem vont áfát 16/20 arányban? Áfa tv. 135. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően a) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig, b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig terjedő tartamban az adóalany adólevonási jogát - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - az e § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja.
Le nem voható áfa könyvelése adószám-felfüggesztés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hogyan kell könyvelni az adószám-felfüggesztés alatt keletkezett kiadások áfatartalmát? Ha jól tudom, a felfüggesztés megszűnését követően a felfüggesztés időszaka alatt keletkezett áfatartalmat átvihető követelésként lehet érvényesíteni a beszerzések tekintetében. Másrészt számviteli szempontból a felfüggesztés alatt a költségszámlák áfatartalmát az adott ügylet költségszámláján kell elszámolni. Mivel a felfüggesztés kimenetele a könyvelés során előre nem ismerhető, mi a helyes könyvelési tétel? Ha szankciós jelleggel törölnék az adószámot, úgy jó, hogy az 5/8 számlaosztályban szerepel a nem levonható áfa, hiszen a levonási jog véglegesen elenyészik? Ha viszont az adószám-felfüggesztés megszűnik, és a következő időszakban levonásba helyezem a számlák áfatartalmát áthozható követelésként, nem jó, ha 5/8-ban van elszámolva, hiszen nem egyezik az áfakarton. Ezek a tételek az adószám-felfüggesztés kimenetelének függvényében mindig korrekcióra szorulnak? Mi a teendő, ha esetlegesen az időszak alatt már történt évzárás, és a számlák áfája utólagosan átvihető követelésként érvényesíthető, de a könyvelés az áfát az 5/8 számlaosztályban, tehát eredményt érintő számlákon tartotta nyilván? Hibahatár, háromoszlopos mérleg?
Áfalevonás adószám-felfüggesztés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egy vállalkozás könyvelési teendőit 2013-tól nem látta el. Adótartozása, a beszámoló közzétételének elmulasztása miatt az adóhatóság felfüggesztette, majd szankciós jelleggel törölte az adószámát. Kérdéseim a következők: 1. Az utólagos könyvelés esetében, amely időpontban ismert az adószám törlésének a ténye, 2013., 2014. évre már úgy kell elkészíteni a könyvelést, hogy az adott ügylet költségszámláján számolom el a nem levonható áfát? 2. 2013. második negyedévre a bevételek (a második negyedévre csak a 04. havi adatokat vallották be) miatt áfa-önrevíziót kell készítenem, mely esetben a levonható oldalon nem szerepelhet adat. Át kell könyvelnem a 04. hónapra már az előző könyvelő által rögzített kiadási számlákat nem levonható áfásan? Ő még (helyesen) levonásba helyezte az áfát. 3. Ha csak adószám felfüggesztésről beszélnénk, annak megszűnését követően, ha jól tudom, utólag átvihető követelésként érvényesíthető a felfüggesztés időszaka alatti levonható áfa. De, ha én azt abban az időszakban az adott ügylet költségszámláján könyveltem, utólag át kell vezetnem a 466-ra?Vagy nem az adott ügylet költségszámláján kell elszámolni, hanem valamilyen követelésként, és csak akkor átvezetni az 5/8 számlaosztályba, ha a levonási jog véglegesen elenyészik (például törlés esetén)? 4. Melyik a helyes könyvelési tétel adószám-felfüggesztés alatt például egy 1270 forint kiadás esetén? T:511 anyagköltség 1000 forint, 3681 le nem vonható áfa 270 forint – K:3811 pénztár 1270 forint, vagy T511-K3811 1270 forint? Hiszen nem mindegy, hogy 1000 vagy 1270 forint a költség.
Idegen ingatlanon végzett beruházás
Kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! Áfa témakörben szeretném a segítségét kérni. A tényállás: "Tulajdonos Kft." ingatlannal rendelkezik. Hozzájárulását adja "Használó Kft."-nek, hogy az ingatlanán beruházást végezzen el és megállapodnak, hogy e beruházás fejében meghatározott fix ideig (mondjuk 16,66 évig, écs-arányosan a 6%-kal számolva) használja az ingatlant. A megállapodás szerint a fix idő letelte után az ingatlan a Tulajdonos Kft.-é lesz, és a Használó Kft. könyveiből kivezetésre kerül. Van-e a használatnak áfafizetési-levonási következménye a használat időtartama alatt a két cég között, és milyen formát kíván meg ennek az elszámolása? Vagy csak a használati idő végén szükséges az áfa elszámolása, amikor a felújítás a Tulajdonos Kft. tulajdona lesz?
Hirdetési szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft. hirdetési szolgáltatást vesz igénybe. A költségszámlán a következő megjegyzés szerepel: A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 3. paragrafus 3. bekezdése alapján nyilatkozom, hogy a ... kft.-t az adóévben reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Kérdésünk: a befogadott hirdetésszámla elszámolható-e költségként cégünknél, valamint levonhatjuk-e a számla áfatartalmát? Üdv.: Fix Kft.
Áfa – tehergépkocsi
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több éve vásárolt tehergépkocsi áfáját fuvarozással foglalkozó vállalkozás levonta, az értékcsökkenést elszámolta, az üzemeltetésével kapcsolatos számlák áfatartalmát is levonásba helyezte. A gépjárművet kizárólag árufuvarozáshoz használta. A vásárláskor az autó tulajdonságai a következők voltak: 3,5 tonna alatti, a forgalmiban megnevezése teherautó, maximum 3 fő szállítására alkalmas, hátul teljesen zárt dobozos. Egy tervezett átalakítás után azonban a szállítható személyek száma 6 fő lenne, amely be is jegyeznek a forgalmi engedélyébe. Megnevezése továbbra is tehergépjármű a forgalmi szerint. A hátsó, eddig zárt dobozos részébe is beszerelnek ablakot. Átminősül-e mindezek után személyautónak annak ellenére, hogy a forgalmiban tehergépjármű? Ha igen, van-e utólagos áfakorrekciós teendők a beszerzéskor levont áfával kapcsolatban? Ha személyautónak minősül, és az üzemeltetésével kapcsolatban értékcsökkenést, valamit tételes számlákkal igazolt költséget számolt el a vállalkozás, kell-e cégautóadót fizetni? A vállalkozás az átalakítás után egyrészt árut fuvarozna, másrészt saját célú személyszállítást végezne a gépkocsival. Például a saját váltó sofőrjeit fuvarozná a határon várakozó teherautóihoz.
Autópálya-matrica áfalevonás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy az autópálya-matricához kapcsolódó áfa milyen esetekben vonható le? Csak a 3,5 tonnát meghaladó gépráművek esetén, vagy esetleg személygépkocsikra is vonatkozik a levonási jog alóli kivétel 50 százalékos mértékben az áfatörvény 124. § (4) bekezdés alapján? Válaszát előre is köszönöm!
Áfalevonási jog behajtási engedély esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk lízingelt, 3,5 tonnát meghaladó és 3,5 tonnát el nem érő tömegű tehergépjárművel, valamint lízingelt személygépkocsival rendelkezik, melyek mindegyikét vezetett menetlevéllel használja. Budapest belváros egyes területeinek eléréséhez behajtási engedélyt fizet, melyről áfás számlát kap kézhez. Kérdés, hogy a behajtási engedély áfája levonható-e, illetve hogy személy-, és tehergképkocsi esetén is levonható-e a forgalmi adó? Amennyiben nem vonható le a számla áfatartalma, az arra vonatkozó rendelkezés az áfatörvény 124. §-a alá tartozó levonási jogra vonatkozó korlátok melyikébe sorolható? Válaszát köszönöm!
Háromszögügylet II.?
Kérdés
Előbbi kédés folytatása háromszögügylet témában: Terheli-e társaságunkat adókockázat abban az esetben, ha a szlovák cég számlái alapján levonjuk az áfát belföldi termékbeszerzés jogcímen? Válaszukért köszönettel!
Beruházás áfája
Kérdés
Egy társaság irodaházat épít. Az irodák alatt egy nagyméretű mélygarázs is létesül. Az irodaházat várhatóan egy adómentes tevékenységet végző adóalany bérli majd, ezért az iroda bérbeadására a társaság nem kívánja az adókötelezettséget választani. A mélygarázs tervezett kapacitására tekintettel azt bárki igénybe veheti és ez a szolgáltatás adóköteles tevékenység. Kérdésként merül fel: – A beruházás során az áfa összege levonásba helyezhető-e a garázs esetében akkor, ha a garázs tervezése, az építési szerződés megkötése önállóan történik, és külön szerződés tartalmazza az irodaépítés tervezését és építését? – Lehetséges-e az áfa levonásba helyezése egy területalapú elkülönítéssel, azaz, ha a beépített hasznos alapterület alapján történne a levonási hányad megállapítása abban az esetben, ha a generálkivitelezővel az egész épület létesítésére szól a szerződés?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
