Vagyonosodási vizsgálatok: miért érdemes a csekket választani?

Megosztás Tetszik

A vagyonosodási vizsgálatok száma csökkent, a hatóság közlése szerint célzottabb a kiválasztás is, ugyanakkor a módszertan nem változott.

A Magyar Nemzetben szeptember 16-án megjelent írás szerint a hatóság idén augusztus végéig 800 vagyonodási vizsgálatot fejezett be (az ellenőrzések számának csökkentését egy évvel ezelőtt, 2010 szeptemberében jelentették be). Ez a közlés a jogerősen befejezett eljárásokra vonatkozik, de nem tartalmazza a folyamatban lévő eljárások számát. A cikk arra is utal, hogy a 833 befejezett ellenőrzés során eljárásonként – átlagosan 10 millió forintnyi közteher megfizetésére kötelezték az érintetteket.

Gyakorló okleveles adószakértőként tapasztaltam, hogy elmúlt időben egyre több ügyfél fordult hozzám azzal, hogy szja-bevallás utólagos vizsgálatáról értesítette a NAV. Az értesítő levelet áttanulmányozva a szakértő számára egyértelműen kiderült, hogy vagyonosodási vizsgálat fog következni. A hír és a tapasztalat kapcsán felidézzük a vagyonosodási vizsgálatok módszertanával kapcsolatos kétségeinket. Az Adózóna többször foglalkozott már az ellenőrzések idején alkalmazott készpénz-egyenleg módszerből fakadó problémával.

A módszer ugyanis – hogy ezt korábban már leírtuk - a bevételeket a tényleges időpontjához képest később, a kiadásokat a tényleges időpontjához képest korábban számolja el. Ezt egy példán keresztül mutatom be: ha egy magánszemély 2005 végén (a vizsgált időszakot megelőzően) 1 millió forint készpénzzel rendelkezett és ezt 2006 első banki napján befizeti a bankszámlájára, akkor ez az APEH-NAV módszerében 1 millió forint kiadásnak minősül. Ha évvégén a bankszámlán lévő 1 millió forint összegből átutalással például gépkocsit vásárol a magánszemély, akkor ez az APEH-NAV módszerében nem számít kiadásnak. A „készpénz-egyenleg” módszer ezt már 2006 elején, a bankszámlára befizetéskor elszámolta kiadásnak, tehát a tényleges vagyongyarapodást majdnem egy évvel előre hozta. Ha a magánszemély nem vásárol semmit, és év végén az 1 millió forintot felveszi a bankszámlájáról, akkor ezt a „készpénz-egyenleg” módszer csak az év végén számolja bevételként. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez az összeg bevételként a vizsgált időszak előtt keletkezett és az is, hogy a magánszemélynek 2006-ben nem volt vagyongyarapodása. Az APEH-NAV módszere a január 1-én bankszámlára befizetett, majd december 31-én felvett összeg alapján 2006 év egészére 1 millió forint forráshiányt állapít meg. A január 2-én befizetett 1 millió forint alátámasztja a magánszemély nyilatkozatát arról, hogy volt 1 millió forint készpénze. Az adóhatóság viszont azt a nem túl életszerű helyzetet tételezi fel, hogy a magánszemélynek nem volt december 31-én 1 millió forintja, viszont január 1-én már hozzájutott 1 millió forint eltitkolt jövedelemhez.

Ez a módszer problémát okozhat akkor is, ha valaki csekkes befizetés helyett bankkártyát használ – ahogy erre egy korábbi tanulmány kapcsán biztatnak minket. Sok médium foglalkozott azzal, hogy vissza kellene szorítani a készpénzes csekk feladásokat és a folyószámláról utalást, a bankkártya használatot kellene előtérbe helyezni. A NAV készpénz-egyenleg módszere a készpénzfizetés és bankkártya használat ellen hathat.

Ha csekken fizetjük be a közüzemi díjat, hiteltörlesztést, akkor a költség időpontja a befizetés napja. Ezzel szemben, ha előbb befizetünk a bankszámlára készpénzt, majd ezt követően – akár hónapokkal később – átutaljuk a közüzemi díjat, hiteltörlesztést, akkor a NAV „készpénz-egyenleg módszere” már a bankszámlára befizetés napján költségként állítja be az idősoros mérlegbe a készpénzbefizetést, függetlenül a tényleges – időben később jelentkező – költség felmerülés napjától.

Angyal József okleveles adószakértő