Görögországban ingatlanadót vezetnek be

Megosztás Tetszik

A görög kormány két évre új adót vet ki az ingatlanokra, és a pénzt a villanyszámlán szedi be. Közben a francia külügyminiszter hitet tett az euróövezet összetartása mellett, elutasítva Görögország kiválását, a német gazdasági miniszter szerint azonban "nem lehet tabutéma" Görögország "rendezett csődje".

A vasárnapi sürgősségi kormányülésen elhatározott adót ismertetvén a görög pénzügyminiszter, Evangélosz Venizelosz nem részletezte, mennyi pénzt várnak az új bevételből. Annyit mondott, hogy 2 milliárd eurós lyukat kell betömni, és a kormány bízik benne, hogy tartani tudja 17,1 milliárd eurós idei és 14,9 milliárd eurós jövő évi államháztartási hiánycélját.
   
Korábban a Katimeri című athéni lap azt írta a vasárnapi kiadásában, hogy a kormány egymilliárd eurót szeretne összeszedni új adókból még az idén. Az ingatlanadón kívül az újság a külföldre irányuló bankátutalások megadóztatását is említette lehetőségként.
   
"Ez az (ingatlanadó) az egyetlen, amely egyszerre társadalmilag igazságos, azonnal bevezethető és gyors eredményt ígér, mert nem függ a szokásos adószedési mechanizmustól" - mondta a pénzügyminiszter. Az új adót ugyanis a havi villanyszámlák útján fogják beszedni.
   
Az adó mértéke négyzetméterenként fél euró és 10 euró között lesz a környéktől függően.
   
Előzőleg, szombaton a görög kormányfő, Jeórjiosz Papandreu azt mondta, hogy bármi áron teljesítik kötelezettségeiket a nemzetközi hitelezőkkel szemben, és a kormány eltökélt Görögország euróövezeti tagsága mellett. "Elhatároztuk, hogy megvívjuk ezt a harcot, elhárítandó a katasztrófát az ország és a nép fölül, hogy bent maradjunk az euróövezetben" - mondta Papandreu. Vasárnap Papandreu kizárta az előrehozott választásokat, mondván: "Ez nem a választások, hanem a csata ideje".
   
A görög pénzügyminiszter vasárnap megerősítette, hogy a hazai össztermék (GDP) az idén minden bizonnyal legalább 5,3 százalékkal csökken, nem pedig 3,9 százalékkal, ahogyan a kormány korábban várta.
   
A görög kormány idei - az intézményi hitelezőkkel, vagyis az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - egyeztetett eredeti államháztartási hiánycélja 7,6 százalék volt a GDP-hez képest. Jelenleg a kormány 8,1-8,2 százalékra számít. A tavaly május óta futó pénzügyi mentőprogram feltételeinek teljesítését ellenőrző trojka - az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank  - illetékesei ellenben 8,8 százalékos hiányra számítanak, és úgy vélik, hogy a görög kormánynak legalább 1,7 milliárd euró értékben kellene új intézkedéseket tennie. A görög kormány a vártnál nagyobb gazdasági visszaesésre hivatkozik, de szerint az általa tervezett új bevételek elegendők a módosított hiánycélhoz. A trojka korábban nem tanácsolta Görögországnak a gazdaságot nyomasztó adóteher növelését, inkább a kiadáscsökkentő szerkezeti reformokat, mindenekelőtt a közszolgálati létszámcsökkentést és a megígért privatizációt sürgette.
   
Az ezzel kapcsolatos vita miatt a trojka a múlt héten felfüggesztette tárgyalásait a görög kormánnyal, és emiatt késhet az új, 8 milliárd eurós hitelrészlet kiutalása a tavaly május óta futó, 110 milliárd eurós EU-IMF hitelkeretből. A trojka képviselői a jövő héten térnek vissza Athénba tárgyalni.
   
A második negyedévben a görög GDP 7,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel azelőttinél, az első negyedévi, 8,1 százalékos visszaesés után. A görög gazdaság harmadik éve van lejtőn.
   
A múlt héten újabb, soha nem mért magasságba emelkedett a görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása a londoni kereskedésben, jelezve az ismét erősödő piaci félelmeket.
   
Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint az ötéves futamidejű görög kormánykötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a 2805,2 bázispontos (28,02 százalékos) előző záróról csütörtökön háromezer bázispont (30 százalék) - tízmillió euró görög államadósságra hárommillió euró - fölé drágult a londoni piacon.
   
Ez világrekord CDS-díjszabás bármely szuverén adós esetében.
   
Szintén vasárnap a francia külügyminiszter hangsúlyozta, hogy "nem engedhetjük széthullani a közös valutát, mert akkor egész Európa is széthullanék". "A közös valuta csak akkor működhet igazán, ha az euróövezetet gazdasági erő és európai kormányzás veszi körül" - mondta Alain Juppé vasárnap Canberrában, ausztráliai látogatása közben újságíróknak.
   
Kijelentette: Görögországnak fenntartható alapra kell helyeznie pénzügyeit ahhoz, hogy megkaphassa a júliusban meghirdetett, második mentőprogram hiteleit. "Görögország hibákat követett el, ezeket ki kell javítania, és teljesítenie kell a korábbi kötelezettségvállalásait" - mondta a francia külügyminiszter.
   
Azokra a véleményekre reagálva, hogy a legjobb lenne Görögországnak kilépnie az euróövezetből, azt mondta, hogy a pénzügyi uniót nem szabad hagyni "szétbomlani". "Franciaország és Németország egyetért ebben, és ezt támogatja az euróövezet mind a 17 tagállama. Igaz, hogy az euróövezeten kívül egyes országoknak más a véleményük, de ezen úrrá tudunk lenni".
   
A német gazdasági miniszter viszont arról írt cikket a Die Welt című lap vasárnapi számába, hogy Görögország rendezett államcsődje "többé nem lehet tabutéma".
   
"Az euró stabilizálása érdekében többé nem létezhetnek tabuk, beleértve szükség esetén Görögország rendezett államcsődjét is, ha megvannak hozzá a szükséges eszközök" - írta Philipp Rösler, aki egyszersmind a kisebbik kormánykoalíciós partner, a német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője is.