Kismamák munkajogi védelme: merre tovább?

Megosztás Tetszik

A kisgyerekesek munkajogi kedvezményei eddig tabunak számítottak; noha az is belátható, ha túl kemények a védelmi szabályok, akkor a munkáltatók nem szívesen foglalkoztatnak fiatal nőket. A hvg.hu utánajárt, mi késztette arra a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy kivegye a gyerekes nők védelmét az új Munka törvénykönyvének tervezetéből.

Múlt péntek óta találgatják a szakszervezetek, munkavállalók, sőt még fideszes politikusok is, hogy ki és mi alapján készítette az új Munka törvénykönyvének (Mtk.) tervezetét - írja a hvg.hu. Az ugyanis teljesen szembemegy azzal, amit Orbán Viktor és kormánya eddig mondott – legalábbis különös megvilágításba helyezi a család fontosságáról, a kismamák védelméről szóló fogadkozásokat és azt a dicséretes törekvést, hogy minél több nő vállaljon gyereket, de a szülés után térjenek vissza a munka világába.

A tervezet ugyanis elvenné a várandósok és a kismamák védettségét. Az eddigi szabályozás szerint csak rendkívüli esetekben lehetett a szülési szabadság, gyes, illetve gyed alatt felmondani a nőknek, rendes felmondással pedig csak a munkába visszatérésük után 30 nappal kezdődhetett a felmondási idő.

Az tény - írja a lap -, hogy az Orbán-kormány az első, amelyik hozzá mer nyúlni a tabunak tekintett védelmi szabályokhoz, amelyek ha túl erősek, akkor visszacsaphatnak a munkavállalóra. Ha túlságosan erős védelmet kapnak a gyerekesek, az kontraproduktív, mert a munkáltató óvakodni fog a nők foglalkoztatásától. A másik oldalról nézve viszont, ha a nőknek attól kell félniük, hogy a főnökük kirúgja őket, mert gyereket vállalnak és emiatt évekre kiesnek a munkából, akkor nem mernek családot alapítani, ami viszont demográfiai katasztrófához vezethet.

A cikk folytatását olvassa el a hvg.hu-n!