Nyugdíj korhatár alatt: vége a dolgos éveknek?

Megosztás Tetszik

Az utóbbi hetekben kiszivárogtatott hírként jelent meg, hogy a Széll Kálmán Tervben megfogalmazottakkal összhangban a korhatár előtti öregségi nyugdíjrendszer átalakításakor – e kör jövedelemszerző tevékenységét tovább korlátoznák, illetve megszüntetnék. Összefoglaltuk, mik a hatályos szabályok.

2008. január 1-jétől az előrehozott öregségi nyugdíjra (tehát korhatár előtti nyugdíjazás) jogosultság feltétele, hogy – többek között – a biztosítási jogviszony legkésőbb az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításának napjáig megszüntetésre kerüljön – tehát a további munkavégzéshez új szerződést kell kötni. A teljesség kedvéért, 2010. január 1-jétől az öregségi teljes- és résznyugdíj megállapítása esetén is szükséges a biztosítási jogviszony megszüntetése.

Ha a megszüntetett jogviszony helyébe egy új jogviszony lép, akkor arra 2008-tól már szintén új szabályok vonatkoztak. Ezek lényege, hogy mindazoknak, akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi, illetve öregségi jellegű nyugdíjasként keresőtevékenységet folytattak, bizonyos nagyságú munkajövedelem megszerzése után a saját jogú nyugdíjat szüneteltetni kellett. (1997. évi LXXXI. törvény /továbbiakban: Tny./ 83./B §)

A nyugdíjszüneteltetés jelenlegi szabályai

 2011. január 1-jétől, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött

- előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,

- nők kedvezményes (40 éves) öregségi nyugdíjában

- korkedvezményes öregségi nyugdíjban,

- bányásznyugdíjban,

- korengedményes nyugdíjban,

- az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában,

- az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről
   szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban, vagy

- a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó  öregségi nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja az úgynevezett éves keretösszeget (2011-ben a minimálbér 18-szorosát, 1 millió 404 ezer forintot), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. A keretösszeg eléréséről az érintett nyugdíjasnak kell tájékoztatnia a nyugdíjfolyósítót.

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár 2010. január 1-jétől megváltozott (Tny. 18.§), az 1952. január 1-je előtt születettek vonatkozásában a betöltött 62. életév. A nyugdíjkorhatár emelése az 1952-ben született korosztállyal kezdődően fokozatosan fél évvel (183 nappal) emelkedik és az 1956. után született korosztállyal ér véget, akik esetében 2021. évtől már a 65. betöltött életév érvényesül.

 2011. január 1-jétől a minimálbér havi összegének változására figyelemmel 78 ezer forint * 18 = 1.404 ezer forintra emelkedett az ún. éves keretösszeg. 2010-től már az országgyűlési, valamint az önkormányzati képviselők, továbbá a polgármesterek öregségi nyugdíjára is a 2009. december 31-ét követően szerzett kereset, jövedelem mértékétől fennáll a szüneteltetési kötelezettség. Nem kell szüneteltetni olyan személy nyugellátásának folyósítását, aki 2007. december 31-én – az előzőekben ismertetett – nyugellátásban részesült. Az említett rendelkezést a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíjára is alkalmazni kell. A korlátozás esetükben a hivatásos szolgálat külön törvény szerinti felső korhatárának (a hivatásos állomány tagjára születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor) betöltésekor szűnik meg.

A nyugellátás szüneteltetésének ciklikussága abban áll, hogy az említettek szerinti nyugellátásban részesülő személyek ellátásainak folyósítását a jövedelemhatár elérése után – az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától egészen a tárgyév december 31-éig – a nyugdíjfolyósító szerv minden évben hivatalból szünetelteti, majd az adott évet követő év januárjától a nyugellátást továbbfolyósítja mindaddig, amíg a nyugdíjas jövedelme újból el nem éri az adott évre meghatározott keretösszeget. A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintettek ugyan nyugdíjasnak minősülnek, de a nyugdíjukat egészen a következő év januárjáig nem kaphatják kézhez.

 Az újbóli folyósítás során a jogosultakat az ellátásuk az időközben végrehajtott emelésekkel megemelt összege illeti meg. Ugyanakkor a felsorolt nyugellátásban részesülő személyeknek nemcsak a kötelező szüneteltetés tényével kell számolniuk, hanem a visszafizetés kötelezettségével is, amennyiben a nyugdíjjárulék alapja a keresethatárt, vagy ha úgy tetszik az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg. Ilyenkor a december havi nyugdíjat vissza kell fizetni.

Példa

Az 1951. június 1-jén született férfi 2011. május 31-ével megszüntette munkaviszonyát, az előrehozott öregségi nyugdíj 2011. június 1-jétől való igénybevétele céljából. 2011. június 1-jétől foglalkoztatójával folytatólagosan újabb munkaviszonyt létesített.

Ebben a következőképpen  alakul a nyugdíj és a kereset együttes igénybevételének lehetősége:

2011. évben az előzőekben említett éves keretösszeg 1.404.000 forint.

A példabeli nyugdíjas, nyugdíjazását követően 2011. június 1-jétől 2011. december 31-ig a teljes éves keretösszeggel (1.404.000,-Ft) „gazdálkodhat” nyugdíjának korlátozása nélkül.

Ha részére 2011 októberében kifizetésre kerülne mondjuk 1.500.000 forint , úgy nyugdíjának folyósítása 2011. november 1-jétől 2011. december 31-éig szüneteltetésre kerül.

Előfordulhat, hogy az 1.500.000 forint kifizetése – például megbízás teljesítése – 2011 decemberben történik meg, ebben az esetben a nyugdíjast csak a 2011 december havi nyugdíjösszegének visszafizetési kötelezettsége terheli.

Természetesen 2012. január 1-jétől a nyugdíj újra folyóstják.(Feltéve, hogy a jelenlegi szabályok maradnak érvényben.)

2009. december 31-éig a Tny. 83/B.§-a alapján a nyugellátás kötelező szüneteltetése  csak az állami adóhatóság adatszolgáltatásán alapulhatott. A változás 2010. január 1-jétől az jelenti, hogy a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizetéséről nem kizárólag az APEH által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján van lehetősége gondoskodni, hanem a nyugellátásban részesülő személynek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére folyósítási törzsszámra való hivatkozással tett bejelentése alapján is.

Ez azt jelenti, hogy a nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni az éves keretösszeg elérésének tényét.

Tekintettel arra, hogy a jövedelemhatárt meghaladó kereset bejelentését a törvény kötelező jelleggel írja elő az érintetteknek, ezért annak elmulasztása esetén – az éves keretösszeg elérését követő hónap első napja után – jogalap nélkül felvett nyugellátást – vissza kell fizetni, amennyiben erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezik.