adozona.hu
Cafeteria: mi mindenből választhat?
//test-adozona.hu/archive/20110719_cafeteria
Cafeteria: mi mindenből választhat?
A béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban számos kérdés merül fel munkaadók és munkavállalók részéről. Egy néhány nappal ezelőtti konferencián összefoglalták, mi mindent érdemes tudni a cafeteriáról, s mit, miként kell alkalmazni a gyakorlatban.
A Conforg Oktató és Tanácsadó Kft. július 13-án konferenciát tartott, ahol Szűcs Józsefné, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársa a cafeteria-juttatásokkal összefüggő adózási szabályokról, Kardos György tanácsadó, a Bonus-Cafeteria Kft. ügyvezetője a cafeteria rendszer bevezetésével összefüggő gyakorlati tudnivalókról tartott előadást.
Az elhangzottak szerint a „cafeteria” nem adójogi fogalom, hanem a munkáltató által kialakított olyan juttatási csomag, amellyel kapcsolatban az adószabályozás csak azt mondja meg, hogy a csomagba vont juttatások egyes elemei hogyan adóznak. Ugyanakkor nem határozza meg a juttatási keret nagyságát, annak az egyes munkavállalók vagy csoportjaik közötti arányait, azt hogy a juttatási keret bruttó (a közterheket is tartalmazó) vagy nettó összegű legyen, nem írja elő sem a csomagba vonható elemek számát, sem azt, hogy a csomagba milyen közterhekkel járó (adómentes, kedvezményes, munkáltatói vagy munkavállalói adókötelezettséggel járó) elemek kerülhetnek. Mindezt a munkáltató döntheti el általában a munkavállalókkal (érdekképviselettel) egyetértésben.
A személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvényben 2011. január 1-jétől megszűnt a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása, de a törvényben egyenként nevesített egyes juttatásokra vonatkozó adóztatási elv továbbra is az, hogy minden közterhet a juttatónak (kifizetőnek, munkáltatónak) kell viselnie.
A kifizető adókötelezettsége mellett adható cafeteriába vonható juttatások nem képeznek járulékalapot, és – a juttatás értékének 1,19 szerese után – a 27 százalék egészségügyi hozzájárulás is csak a kedvezményezett béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §) között nem nevesített, a 70. § szerinti juttatások esetében terheli a kifizetőt.
Az egyes juttatásokkal kapcsolatban az előadó elsősorban a juttatóknak gondot okozó értelmezési kérdésekre adott válaszokat ismertette, részletesebben csak a 2011. október 1-jétől megszűnő üdülési csekkről és a 2011-ben már adható a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kátya) juttatásról volt szó.
A cafeteria bevezetésének legfontosabb feltétele a juttatások forrásainak feltárása (béremelés, alapbér-korrekció, 13. havi bér, jutalmak, jelenléti pénzek, bónusz jellegű kifizetések részleges vagy teljes átterelése jövedelmek legalizálása). Fontos az is, hogy olyan részletes szabályzat készüljön, amely minden munkavállaló számára egyértelműen ad eligazítást a rendszer működéséről, a választás lehetőségéről és következményeiről.
A juttatási elemek költségeiről és a nyugdíjrendszerben várható tendenciák elemzéséről bemutatott prezentáció a konferencia résztvevői számára érvekkel szolgált arra is, hogy a cafeteria rugalmas rendszere minden korosztálynak a jövedelmi helyzetéhez is igazítható megoldást kínál, és arra is, hogy ehhez a munkáltatók felelősségteljes kezdeményezése elengedhetetlen. Célszerű a munkavállalók egyetértésével, olyan jól előkészített cafeteria-rendszert bevezetni, amely mind a munkáltató, mind a munkavállalók hasznára válik.
Amennyiben szeretné elolvasni az előadásokról szóló beszámolót és az Adózóna szakértőjének, Surányi Imrénének az elhangzottakhoz fűzött kommentárjait, regisztráljon itt, és töltse le az anyagokat az Adózóna VIP-dokumentumtárából.