Családi adókedvezmény és bérnövekedés: mit mutatnak a számok?

Megosztás Tetszik

A várakozásokat meghaladó mértékben nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, az MTI által megkérdezett elemzők szerint azonban a bérek alakulása nem okoz inflációs nyomást.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi közlése szerint májusban a bruttó átlagkeresetek 6,7 százalékkal, az első öt hónapban 3,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A prémium, jutalom és egyéb külön juttatások nélkül számított bruttó átlagkereset az áprilisi 5,1 százalékos emelkedés után 5,7 százalékkal volt magasabb májusban, mint egy évvel korábban. A rendszeres keresetek a versenyszférában az áprilisi 3,8 százalékról májusban 4,4 százalékra gyorsultak.
   
Májusban a nettó a keresetek 7,5 százalékkal, az első öt hónapban 5,1 százalékkal haladták meg a 2010. azonos időszakit.
   
Az év első öt hónapjában a rendszeres keresetek átlagosan 4,8 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 3,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetmény-automatizmusnak köszönhetően 1,8 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt.
   
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt közölte, hogy májusban a várakozásokat meghaladóan nőttek a bruttó bérek az egy évvel korábbihoz képest, a családi adókedvezmények figyelembe vétele nélkül a nettó bérek 7,5 százalékkal nőttek az szja változások hatására. Megjegyezte, a családi adókedvezmények figyelembe vételével ennél feltehetően jóval nagyobb volt a növekedés. Ez mintegy 3,5 százalékos reálbér növekedésnek felel meg, a családi adókedvezményekkel pedig ennél magasabb.
   
Az elemző szerint a rendszeres – bónuszoktól megtisztított – bérek 4,4 százalékkal nőttek a versenyszférában az előző havi 3,8 százalékos növekedés után, ami annak köszönhető, hogy idén májusban két munkanappal több volt, mint egy évvel ezelőtt, így összességében nem jelez gyorsulást a bérkiáramlásban.
   
Az év hátralevő részében 4,5 százalék körüli bérnövekedésre számít a TakarékBank elemzője, a bérek alakulása szerinte nem okoz inflációs nyomást, ezért a jegybanki döntésekre feltehetően semleges hatással lehet. A foglalkoztatottak száma 0,3 százalékkal csökkent, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható, mivel a közszférában 5 százalékkal csökkent a létszám. Suppan Gergely szerint azonban figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy a versenyszféra létszámnövekedése 1,5 százalékra lassult az előző havi 2,1 százalékról.
   
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint is elsősorban egyszeri tételek miatt gyorsult a vártnál jobban a bérnövekedés. Példaként említette a több munkanapot és a közmunkaprogram átalakulását.  Véleménye szerint 3 százalékos infláció és szintén 3 százalékos gazdasági növekedés mellett fenntartható a 4,4 százalékos rendszeres keresetnövekedés a versenyszférában.