Ezt mutatja majd Önnek az adóellenőr

Megosztás Tetszik

Az adóellenőrzés során mivel és hogyan igazolhatja magát a revizor, mit kell elfogadnia az ellenőrzés alá vont személynek és képviselőjének? A kérdést az Adózóna szakértője tisztázza az ellenőrzésekről szóló cikksorozatunki harmadik részében.

Az adóellenőrzésről szóló sorozatunk első részében arról írtunk, hogy mit és mikor ellenőrizhet az adóhatóság, majd arról a gyakorlatról számoltunk be, miszerint a NAV munkatársai hívószám kijelzése nélkül csörögnek az ügyfélre, kézbesítettnek tekintve így az előzetes, ellenőrzésről szóló értesítést. Most az adóhatóság és az ellenőrzés alá vont részéről részt vevő (adózó, képviselője, adózásban résztvevő más személy) első személyes kapcsolatfelvételét vizsgáljuk. Külön cikkben részletezzük, hogy az ellenőrzés alá vont részéről lehetnek a résztvevők, kik képviselhetik, és azok igazolására milyen szabályok vonatkoznak. Az adóellenőrök az adóhatóságot nem képviselik, hanem annak nevében járnak el.

Általában, ha két egymás számára idegen találkozik, a napszaknak megfelelően köszönnek egymásnak, és kölcsönösen bemutatkoznak. Amennyiben hatósági aktus a találkozás apropója, az íratlan illemtani szabályok helyett jogszabályi előírások szabályozzák a kapcsolatfelvételt. A bemutatkozás önmagában nem elegendő a hatósági aktus szabályszerű lebonyolításához, a személyazonosságot igazolni is kell.

Az ellenőrzés alá vont részéről részt vevő ember személyazonosságát a hatóság alkalmazottja – a hivatalnok – ellenőrzi. A hivatalnok személyazonossága már összetettebb kérdés. Az adózás rendjéről szóló (továbbiakban Art.), illetve a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló (továbbiakban: Vámtv.) törvény egyértelműen rögzíti, hogy az ellenőrzés alá vont jogosult az ellenőrzést lefolytató személyazonosságáról.

Milyen igazolványok alkalmasak a személyazonosság megállapítására?

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint ezek: az érvényes személyazonosító igazolvány, az érvényes útlevél vagy a kártyaformátumú vezetői engedély. EGT államok és a schengeni szerződésben részes államok polgárai esetében az államuk érvényes személyazonosító igazolványa vagy érvényes úti okmánya, illetve egyéb ország polgárai esetében érvényes úti okmánya alkalmas a személyazonosság igazolására.

Az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek, a külföldi jogi tanácsadók és az európai közösségi jogászok igazolványa a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány felmutatása nélkül is tanúsítja a benne foglalt adatokat. Az ügyvédi igazolvány adattartalma nem egyezik meg a személyazonosító igazolvány adattartalmával, másrészt a miniszteri rendelet szerint az adatokat tanúsítja és nem a személyazonosságot. Az ügyvédi igazolvány elfogadását személyazonosításra az igazságügyért felelős miniszter, csak saját szabályozási kompetenciájában tehetné kötelezővé. Az adó- és vámeljárások azonban nem tartoznak ebbe a körbe. 

Az intézkedő rendőrt vagy pénzügyőrt a szolgálati igazolványa igazolja. Amennyiben a rendőrt vagy a pénzügyőrt adóellenőrzés alá vonják, nem intézkedik, így a szolgálati igazolványa az ő személyazonosságát nem igazolja.

Az ellenőrzést könnyen meghiúsíthatná valaki, ha „nincs” nála személyazonosság azonosítására alkalmas igazolvány. Magánszemély esetében ezért az Art. úgy rendelkezik, hogy elsősorban a személyazonosító igazolvány, de elfogadható bármilyen más okmány is, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. Az adóhatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként. Gyakorlatilag az általános jogszabályi szigort az adóhatóság számára felpuhította a jogalkotó.

Mit teher az ellenőrzés alá vont részéről részt vevő?

Joga van meggyőződni az adóellenőr személyazonosságáról és a megbízásáról. Az adóhatóság részéről az ellenőrzésben résztvevők a jogosultságának igazolását a már említett Art., illetve Vámtv. részletezik. A személyazonosságuk igazolására nincsenek részletszabályok, azaz az általános szabályok érvényesek. Bátran szólítsuk fel az adóellenőrt a személyazonossága igazolására, és kérhetjük, hogy személyazonosításra alkalmas igazolványa számát foglalja a jegyzőkönyvbe.

A NAV szolgálati igazolványa pusztán azt igazolja, hogy az illető a NAV munkatársa, személyazonosságot nem igazol. A NAV által közzétett igazolványminta alapján látható, hogy a revizor nevét, arcképét, igazolványszámát és azonosítóját (legyen az bármi is) ismerhetjük meg abból.

A természetes azonosítókkal (név, születési név, hely, idő, édesanyja születési neve) azonosított személy, személyazonossága egyértelműen meghatározott. A NAV igazolvány adattartalma erre alkalmatlan, és jogszabályi rendelkezés sem teszi erre a célra alkalmassá. Az intézkedő pénzügyőrt, intézkedése körében a NAV igazolványa a jogszabály erejénél, és nem az igazolvány adattartalmánál fogva igazolja. Tehát az intézkedő pénzügyőrt leszámítva, a NAV igazolvány nem alkalmas a személyazonosság igazolására, és az ellenőrzés alá vont részéről részt vevő számára sincs elfogadási kényszer.

Ha az adóellenőr igazolta a személyazonosságát, jöhet a többi, azaz igazolni kell a jogosultságát az ellenőrzésre. Erre szolgál a megbízólevél, és a szolgálati igazolvány. A szolgálati igazolvány tanúsítja, hogy az illető a NAV munkatársa, a megbízólevél felhatalmazza az ellenőrzésre, és rögzíti az ellenőrzés témáját, az ellenőrzés alá vont adónemeket és időszakokat, továbbá az ellenőrök nevét.

Itt egy kis jogalkotási hiányosság van: a megbízólevélből egyértelműen nem azonosítható, az eljáró revizor. Gondoljuk meg: a szervezeti egységnél, amelynek nevében a megbízólevelet kiállították, több azonos nevű dolgozó, például Gipsz Jakab lehet. A megbízólevél adataiból nem tudjuk eldönteni, hogy az azonos nevű revizorok közül, melyik revizor jogosult velünk szemben eljárni. Ez nem az adóhatóság hibája, ilyen a rendszer. Természetesen ezen könnyen lehetne segíteni, megfelelő szabályok megalkotásával. Erre a magyar jogalkotásban van is példa. Ilyen a költségvetési belső ellenőrzésről szóló kormányrendelet, amely előírja, hogy az ellenőrzésre meghatalmazott személy szolgálati igazolványának, vagy ha az nincs személyazonosító okmányának, száma is szerepeljen a megbízólevélen. Ez névazonosság esetén egyértelműsíti az ellenőr személyét.

Az adóhatósági általános megbízólevéllel szemben is ezek a kifogások hozhatók fel. Ebben a körben sajátosság, hogy az ellenőrzéssel lezárt időszakot nem eredményező jövedéki ellenőrzés folytatása, valamint a hatósági felügyelet ellátása esetében általános megbízólevél szükséges, általános megbízólevélnek viszont, a vámhatóság tagjának intézkedésre jogosító szolgálati igazolványa minősül. Tehát jövedéki ellenőrzés és a hatósági felügyelet esetén még általános megbízólevélre sincs szükség.

Összefoglalva az ellenőrzés alá vont részéről részt vevő és az adóhatóságra vonatkozó szabályokat: a személyazonosságot a jogszabályban előírt okmányokkal kölcsönösen igazolni kell. Az adóhatóság jogosult más okiratokkal vagy más azonosított személyek közlésével is azonosítottnak tekinteni az ügyfelet. Az ellenőrzés alá vont részéről résztvevőnek joga elkérni a jogszabályban előírt okmányokat, de más okmányokkal is beérheti.

Kenyeres Sándor
okleveles adószakértő