Chipsadó: van, aki megúszhatja

Megosztás Tetszik

Szavazott az Országgyűlés a népegészségügyi termékadó bevezetéséről 2011. július 11-én. 2011. szeptember 1-jétől bevezetik a népegészségügyi termékadót másnéven chipsadót. Kinek kell fizetni, mennyit és kit mentesít a törvény az adó megfizetése alól?

A népegészségügyi termékadó klasszikus egyfázisú forgalmi adó lesz, azaz a különféle cukor-, só- és koffein-tartalmú termék első belföldi értékesítését teszi adókötelessé. Az új adónem 2011. szeptember 1-jén lép hatályba. Az adókötelezettség az adóköteles termék első belföldi teljesítési helyű értékesítéséhez kötődik, a teljesítési hely fogalma az értelmező rendelkezések között az Áfa törvény szerinti teljesítési hellyel egyezik meg.

A cukor és a só meghatározása VTSZ szám alapján történik (cukor 1701, 1702, só 2501 VTSZ). A VTSZ szám alatt a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2010. október 5-i 861/2010/EU bizottsági rendelet 2011. június 14-én hatályos szövege szerinti vámtarifaszám értendő.

Az adókötelezettség az előrecsomagolt termékekre vonatkozik. Az előrecsomagolt termék a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja, ha:

a)      a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,

b)     a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,

c)      a csomagolásban található termék mennyisége a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és

d)     a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel, tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva.

Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott:

1. a 2009, 2202 VTSZ szám alá tartozó üdítőital, kivéve a legalább 25 százalék gyümölcshányadot tartalmazó sűrítményeket, koncentrátumokat, szörpöket, nektárokat és gyümölcsleveket, , ha a hozzáadott cukortartalom meghaladja a 8 gramm cukor/100 milliliter mennyiséget vagy az üdítőital (energiaital) hozzáadott koffeintartalma meghaladja a 10 milligramm koffein/100 milliliter mennyiséget;
2. az előrecsomagolt cukrozott készítmények közül a 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha a hozzáadott cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, továbbá az 1806 VTSZ szám alá tartozó termék, ha hozzáadott cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb;
3. az előző pont hatálya alá nem tartozó sós snack, a kenyér és a pékáru kivételével, ha az a 1905, 2005 2020, 2008 VTSZ szám alá tartozik és gabona, burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, továbbá sütött vagy pörkölt, ízesített és azonnali fogyasztásra alkalmas termék, ha sótartalma meghaladja az 1 gramm só/100 gramm mennyiséget;
4. az ételízesítő, kivéve a gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő terméket, ha az a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozik, és a sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget, kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/100 gramm mennyiséget.

Az adó alanya

Az adó alanya az a személy, szervezet aki, vagy amely adóköteles terméket Magyarországon első alkalommal értékesít. Ez azt jelenti, hogy az adó alanya magyarországi előállítású adóköteles termék esetén a gyártó, külföldi termék Magyarországra való behozatala esetén pedig az adóköteles termék első belföldi értékesítője. Az adót az adó alanyának kell megfizetni, akkor is, ha az adóalany nem közvetlenül a végső fogyasztó számára értékesít.

 Az adó alanya – az adókötelezettség teljesítésének nyomon követhetősége érdekében – az adóköteles termék értékesítéséről kiállított számlán, számviteli bizonylaton valamint ezek hiányában – a vevő részére kiállított – okiraton köteles lesz feltüntetni, hogy a népegészségügyi termékadó-kötelezettség őt terheli.

 Az adó alapja, mértéke

 Az adó alapja az adóköteles termék forgalmazott mennyiségében van kifejezve — a termék jellegének megfelelően — kilogrammban vagy literben. Az adó mértéke az egyes élelmiszerek fogyasztásának mennyiségi egységre vetített egészség-kockázatától függően különböző.

 Az adó mértéke:

• üdítőital esetében 5 forint/liter,
• energiaital esetében 250 forint/liter,
• előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 100 forint/kilogramm,
• sós snack esetében 200 forint/kilogramm,
• ételízesítő esetében 200 forint/kilogramm.

Mentesség az adó alól

Mentes az adó alól az az értékesítő, aki naptári éven belül adóköteles termékből összességében 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kevesebb mennyiséget étékesít. (A mentesség indoka, hogy aki a saját fogyasztáson túl a piacra csak kis mennyiségben értékesít, azaz jellemzően kisebb méretű előállító, azokat ne terhelje az adóból származó bevétellel szinte azonos adminisztrációs költséggel járó adókötelezettség.)

 Mentességet élvez az adó alól az adóköteles termék külföldre történő értékesítése is, feltéve hogy az értékesítés megfelel az Áfa törvény belföldről az Európai Közösségen belülre, vagy az Áfa törvény belföldről a Közösségen kívülre történő értékesítésre vonatkozó szabályainak. A mentesség oka, hogy ezen esetekben bizonyos, hogy a terméket nem Magyarországon fogyasztják el, így ez a fogyasztás Magyarországon népegészségügyi kockázatot nem jelent.

 Mentességet élvez az az értékesítés is, amelyet ugyancsak az áfa-törvény belföldről az Európai Közösségen belülre, vagy az Áfa törvény belföldről a Közösségen kívülre történő értékesítésre vonatkozó szabályainak megfelelően továbbértékesítenek. Ennek feltétele, hogy a vevő e tényről az adóalany felé az értékesítéskor nyilatkozzon és a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségét számlával igazolja. Ha mégsem valósul meg a továbbértékesítés, úgy az adó alanyát a vevőnek a belföldi értékesítés teljesítési időpontját követő 8 napon belül értesíteni kell és az adó alanyának a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék utáni adót – az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten – a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adó-megállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni. Ha a vevő elmulasztja nyilatkozattételi kötelezettségét úgy az adót neki kell megfizetnie és komoly szankcióval is számolnia kell. Ugyanis, ha a vevő a belföldi értékesítésről szóló értesítési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, akkor a belföldön értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve – ha a mulasztást az állami adóhatóság tárja fel –a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot a vevő köteles megfizetni.