Mi köze az ebadónak az új munkahelyekhez?

Megosztás Tetszik

Az önkormányzatoknak ebadót kellene szedniük az állatvédelmi törvény módosítására benyújtott előterjesztés szerint. Az adó egy része hozzájárulna működőképességükhöz és egyben új munkahelyeket is teremtene.

"Csekély az ebadóból befolyt összeg" - mondta Kovács Péter, a közel 14 ezer fős Bonyhád jegyzője, amikor a kisváros 4 milliárd forintos éves költségvetéséhez hasonlította azt a nem sokkal több, mint 7 millió forintot, amit az ebadó bevezetését követő első évre számol az előterjesztés - egy ekkora (12-15 ezer fős) kisváros esetében. Az összeg felét az önkormányzat köteles lenne a megelőző beavatkozások elvégzésének támogatására - chipezés, ivartalanítás - fordítani, a másik felét szabadon felhasználhatnák.

A módosítást létrehozók úgy számolnak, az önkormányzatok a megmaradó összeggel csak jól járnak, "az eb nyilvántartásának adminisztratív terhei többszörösen megtérülnek, amellett, hogy az ebből származó bevétel kulcsfontosságú szerepet játszhat működőképességükben", ráadásul a tervezet szerint a megnövekedett adminisztrációból adódóan új munkahelyek is létrejöhetnek. Ezzel ellentétben Kovács Péter nem tartja reálisnak, hogy emiatt új munkahelyeket kellene létrehozni, és valószínű, hogy az önkormányzat számára a fennmaradó és szabadon felhasználható több mint 3 millió forintot is a helyi kutyamenhely fejlesztésére fordítják majd, mert másra nem futná. Az előterjesztés álláspontjával szemben érdemes szem előtt tartani azt a tényt, hogy a kezdeti, ebadóból befolyt összeg is évről évre csökkeni fog a kívánatos beavatkozásokon átesett állatok arányának növekedésével, éppen ezért előreláthatólag az önkormányzatok működőképességére és munkaerőpiaci helyzetére sem lesz nagy befolyással.

A cikk folytatását olvassa el a hvg.hu-n!