Az áfagyakorítás nem csodaszer és nem is „spanyolviasz"

Megosztás Tetszik

Az áfagyakorítás módszerével mérsékelhető az áfa jelentette finanszírozási teher, igaz, hátrányai is vannak.

A finanszírozási kényszer hosszát egy fizetendő adót nem tartalmazó, visszaigénylő áfabevalláson mutatjuk be (ilyet eredményez például, ha egy vállalkozás a termékeit belföldről szerzi be és külföldre értékesíti) - írja Ágoston Péter, az RSM-DTM blogjában. Az ilyen vállalkozások alapesetben negyedéves áfabevallók, és 45-155 napig kell, hogy finanszírozzák a szállítóiknak kifizetett áfát. A 45 napos határidő arra az adóra vonatkozik, amelyet a bevallás napján fizetett meg a szállítóknak, a 155 nap pedig a negyedév első napján kiegyenlített számlák áfájára vonatkozik (a negyedév három hónapja, azaz 90 nap, majd 20 nap a bevallásig, végül további 45 nap a kiutalásig, feltéve, hogy a visszaigényelt adó meghaladja az 500 ezer forintot).

Az adózás rendjéről szóló törvény lehetővé teszi, hogy az áfabevallásaikat negyedévente benyújtó vállalkozások a havi bevallási gyakoriságra való áttérést kérjenek az adóhatóságtól. Ennek az a célja, hogy az adót visszaigénylő vállalkozások is havonta megkaphassák a pénzüket. Az „áfagyakorítás” feltételeit a törvény nem határozza meg tételesen, de különösen méltánylandó körülményként említi, ha a vállalkozás beszerzéseinek és értékesítéseinek eltérő adókulcsa okozza a visszaigénylő áfapozíciót (például 25 százalékos adókulcsú beszerzések és adómentes értékesítések). Fontos, hogy az áfagyakorítást a tárgyév végéig adja meg az adóhatóság, azt tehát adott esetben évente újra kell kérni.

Az áfagyakorítás következtében a standard 45-155 nap helyett 45-95 napra csökken az adófinanszírozási időszak: 30 nap, majd 20 nap a bevallásig, végül további 45 nap a kiutalásig, feltéve, hogy a visszaigényelt adó meghaladja az 500 ezer forintot. Az áfagyakorítás tehát nem csodaszer és nem is „spanyolviasz". A bejegyzés folytatását olvassa el itt!